Világméretű sakkjátszma

    Úgy gondolom, a menekültválság témáját nem lehet megkerülni, szemünk előtt zajlik a történelem, és abban is minél többen egyet értenek, hogy a II. világháború óta ez a legnagyobb és legkiterjedtebb geopolitikai történés, amely egyre több országot érint. De még mielőtt rátérnék, a legfrissebb történések és események elemzésére, a történeti hűség és a jobb átláthatóság érdekében ismertetni kell néhány háttérben meghúzódó információt. Tulajdonképpen egy ideje már Oroszország, Kína, Irán és Szíria van a célkeresztben. Amint megértjük, hogy miért, a világon most kibontakozó események is sokkal érthetőbbé válnak. A válasz pedig egészen röviden két szó: USA dollár. Az USA dollár a világon egyedülálló pénz, amely tulajdonsága abban rejlik, hogy az 1970-es évek eleje óta néhány kivételtől eltekintve az egyetlen pénz, amivel olajat lehet eladni és vásárolni a nemzetközi piacon. A 70-es években, Nixon elnöklése idején megszüntették a dollár aranyra vagy más tartalékeszközre való válthatóságát, szem előtt tartva az USA monetáris stabilitását és legjobb érdekeit. A dollár tulajdonképpen ekkor lett adósság alapú valuta, amely esetében a pénz szó szerint hitelezéssel jön létre. A tartalék-alapú hitelezést feltehetően a Federal Reserve, magyarul Szövetségi Tartalék rendszer, az USA központi banki rendszere szabályozza, az az intézmény, amit történetesen pénzügyi konglomerátum birtokol és ellenőriz,egyetlen hatóság vagy kormányzati hivatal sem felügyeli. Ezen tartalék alapú hitelekre kamat is rakódik, de a kamat kifizetéséhez szükséges pénz nem létezik a rendszerben. Emiatt mindig több az adósság, mint a forgalomban lévő pénz, emiatt a gazdaságnak állandóan növekednie kellene. De mint tudjuk, ez nem fenntartható. Adódik a kérdés, miként tudta akkor a dollár fenntartani vezető szerepét, több mint ötven évig? Itt találkozik a dollár a geopolitikával. Szintén a Nixon-kormány tárgyalásokat kezdett Szaúd-Arábiával egy olyan rendszer létrehozásáról, amelyet később olajdollár visszaforgató rendszernek neveztek el. Az egyezség alapján a szaúdiak csak USA dollárban adnak el olajat, és az extraprofit jelentős részét amerikai bankokba és tőkepiacon fektetik be. Ezután a Federal Reserve most már szabadon növelhette tetszése szerint a pénzmennyiséget, ugyanis az olaj iránt folyton növekvő kereslet megakadályozza a dollár értékének romlását, ugyanakkor az egész bolygóra kiterjednének az inflációs következmények. A legújabb korban már a világot a fosszilis tüzelőanyagok mozgatják, és ameddig a világnak szüksége van az olajra, megmarad a dollár iránti kereslet. Ez az olajrendszer 2000 szeptemberéig állt fenn gond nélkül, amikor is Szaddam Huszein bejelentette döntését, miszerint Irak olajeladásait dollárról euróra váltja át. Amikor ez a bejelentés megszületett, a „Projekt egy új amerikai évszázadért” elnevezésű szervezet „Amerika védelmi stratégiáinak, erőinek és erőforrásainak újjáépítés az új évszázadra” címen dokumentumot bocsátott ki, amely egy sokkal agresszívebb külpolitikát látott elő, valamint az USA dominanciájának növelését a világon. Ugyanakkor azzal is tisztában voltak, hogy e terv megvalósítása hosszú éveket vehet igénybe, főleg ha nem lesz Pearl Harborhoz hasonló katasztrofális és folyamatindító esemény. Egy évvel később azonban mégis lett. 2001 szeptember 11-én repülőgép eltérítők repülőket vezettek bele a World Trade Center tornyaiba illetve a Pentagon épületébe, és ezt követően az érzelmi indulatokat meglovagolva a Bush-kormány megszállhatta Afganisztánt és Irakot, és beiktathatta a hazafias törvényt. Minden bizonnyal tervként volt előlátva, hogyan fog az USA öt éven belül 7 országot kiiktatni, kezdve Irakkal, Szíriával, Libanonnal, Líbiával, Szomáliával, Szudánnal, majd Iránnal befejezve. Soha nem találtak tömegpusztító fegyvert Irakban amely a megtámadás indokául szolgált, és megszállásra vonatkozó döntést a későbbi bekövetkező katasztrófa teljes tudatában hozták meg. Amint amerikai kézbe kerültek az iraki olajmezők az olajeladásokat azonnal visszaváltották dollár elszámolásra. Ezután az USA igyekezett a háborút kiterjeszteni Iránra is, akit megvádolt azzal, hogy nukleáris fegyverek kifejlesztésén dolgozik. Az igazsághoz tartozik, hogy Irán 2004 óta saját olajtőzsdét szervezett, amelyet nem terveztek USA dollárhoz kötni. Az első olajszállítmányokat ezen a piacon keresztül adták el 2011 júliusában. Mivel az USAnak nem sikerült háborút kirobbantania, ezért az ENSZ-en keresztül szankciókkal sújtotta Iránt, de nem sikerült destabilizálnia az országot, a hathatós Oroszországi segítségnek is köszönhetően. 2009 februárjában Moammer Kadhafit nevezték ki az Afrikai Unió elnökének, aki azonnal javasolta egy saját pénzzel rendelkező egységesített állam létrehozását. 2011-ben a CIA bevonult Líbiába, és megkezdte a katonai csapatok támogatását, akiknek célja Kadhafi megbuktatása volt. Tulajdonképpen Irakhoz és Iránhoz hasonlóan Líbia is megbocsáthatatlan bűnt követett el az USA dollár megtámadásával. A NATO líbiai intervenciója Szíria elleni burkolt háborúba váltott át. A szíriai rendszerváltásért folytatott kampányt Líbiához hasonlóan emberi jogokra hivatkozva mutatták be, ám nyilvánvalóan nem ez volt a szándék. 2011-ben Szíria egyezséget kötött Iránnal és Irakkal egy csővezetékről, ami kelet felé haladna, és teljesen kizárná Katart és Szaúd-Arábiát. Miért is kerülne e csővezeték miatt Szíria az USA célkeresztjébe? 3 okból. Először is a csővezeték megállapodás jelentősen megerősítené Irán pozícióját. Másodsorban Szíria Irán legközelebbi szövetségese, összeomlása egyértelműen gyengítené Iránt. És nem utolsó sorban Szíria és Irán kölcsönös védelmi megállapodást kötött, és az USA szíriai intervenciója ajtót nyithat egy Iránnal szembeni konfliktusnak. 2014-ben ez a konfliktus egy új helyszínnel gazdagodott, még pedig a Krím félszigettel, Ukrajnával, ám az eredeti cél, Oroszország. Oroszország a világ második legnagyobb olaj exportőre,ezenkívül egy Eurázsiai Gazdasági Unió létrehozásán dolgozik. Az ukrajnai válság eredménye az lett, hogy a Krímben népszavazást tartottak, és a többség úgy szavazott, hogy szakadjanak el Ukrajnától, és egyesüljenek Oroszországgal. A Krím nagyon fontos geostratégiai szempontból, és ezért az USA régóta győzködte Ukrajnát, hogy lépjen be a NATO-ba, ezáltal az USA haderők közvetlenül az orosz határra kerülhetnének, Oroszország pedig elveszíthetné tengerészeti bázisát. Az USA szankciókat igyekezett bevezetni, aminek csak az lett az eredménye, hogy Oroszország és Kína együttműködése szorosabb lett, Oroszország dollármentesítő terve pedig felgyorsult. Nos ennyi volt a történelmi áttekintés, és most térjünk vissza jelenbe.

    Szeptember 16., Szerda, Röszke. Ami a szerb-magyar határnál történt, az szintén példanélküli. A migránsok egy 200-250 fős csoportja megelégedve a várakozást a lezárt röszkei határnál elkezdte ostromolni a kerítést, kövekkel, és egyéb tárgyakkal dobálva a határra kivezényelt rendőrök és terrorelhárító egység tagjait, akik könnygázzal és vízágyúval válaszoltak. Szíjjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a támadás után felkérte Szerbiát, hogy azonnal lépjen fel az agresszív menekültekkel szemben. A támadás után bejelentették, a röszkei határátkelőket 30 napra lezárják. A szerb kormány, az európai vezető hírlapokhoz hasonlóan döbbenetesnek és elítélendőnek tartotta a magyar kormány fellépését a menekültekkel szemben. Mindeközben nyugaton is változott az álláspont a határzárakkal kapcsolatban, és akik korábban Orbán Vikrot miniszterelnök és a magyar kormány által meghozott döntések ellen voltak, most megváltoztatták véleményüket. Ausztria megerősítette keleti és déli határainak ellenőrzését, míg Németország részéről Angela Merkel német kancellár egyeztetett Jean-Claude Junckerrel az Európai Bizottság elnökével és hivatalosan is bejelentette a határellenőrzés visszaállítását. A menekültek ezután egy új útvonalat találtak, Šid városánál Horvátország felé, majd azon keresztül Németországba. Horvátország szerint Magyarország kiiratkozott Európából, elképzeléseik szerint ők „igazi európaiként” akartak viselkedni, ám néhány nap után bebizonyosodott, csődöt mondtak a menekültválság kezelése terén. A Vajdasági Magyar Szövetség részéről Pásztor Bálint köztársasági parlamenti képviselő ismertette álláspontjukat a menekültválság kérdésében, miszerint ők teljesen másként látják a helyzetet mint a többi parlamenti párt. Úgy gondolják a magyarországi intézkedések következtében kisebb lesz a nyomás a vajdasági településeken, és örvendetesnek tartja, hogy Šid városában, Szerémségben a horvát határnál a tartományi kormány egy használaton kívüli kórházépületet alkalmassá tett migránsok befogadására, és remélik, hogy így a migránsok jelentős része a későbbiekben ebben az irányban fog továbbhaladni. A szerb kormány a migránsok ügyében megértőnek tünteti fel magát az EU színe előtt, igyekszik humánusnak lenni, illetve a kormányintézkedéseket emberbarátiként megközelíteni. Véleményük szerint fontos, hogy a görög határokon is fokozottabb legyen az ellenőrzés, ez mindenki közös érdeke. Természetesen elítéli, hogy a médiában Orbán Viktor miniszterelnököt fasiszta jelzővel illették, de ugyanezt a VMSZ-es képviselők is megkapták. Tovább elmondta, empátiát kell érezni a migránsok iránt, de ugyanakkor azon települések lakosai iránt is, akiket leginkább érint ez a kérdés.
    Nemzetközi színtéren Oroszország hajlandó tárgyalni az USA-val Szíriáról. Szíriában az Egyesült Államok jelenleg légicsapásokkal harcol az Iszlám Állam (ISIS) ellen, miközben Oroszország fegyverekkel és katonákkal támogatja a Bassár el-Aszad elnökhöz hű kormányerőket. Ez azt jelenti, hogy a hidegháborús ellenségek hamarosan szembetalálkozhatnak egymással a szíriai harctéren.
    Végezetül pedig álljon itt Kadhafi 2011-es nyilatkozata, amikor is a NATO erői Líbiát bombázták:
    “Jól figyeljetek, ti a NATO-ból! Azt a falat bombázzátok, amely eddig megakadályozta, hogy az afrikai menekültek, s velük együtt az al-Kaida terroristái elinduljanak Európába. Ez a fal Líbia. Ti ledöntöttétek. Idióták vagytok, a pokol tüzében fogtok égni, ha majd afrikai migránsok ezrei érkeznek hozzátok és az al-Kaida terroristáival szembesültök. Ez fog történni. Én sohasem hazudok, most is igazat mondok”.