FIATALOK ÍRJÁK
MLADI PIŠU

A legjobb barátom

    Nekem a legjobb barátom Bálint Csongor.
    Óvodás korunkban ismerkedtünk meg. Azóta majdnem minden nap játszunk az interneten, nyaranként sűrűn lejárunk egymáshoz. Eléggé értjük egymás humorát. Olyankor az egész ház zeng a nevetésünktől. De sűrűn komoly témákról is beszélgetünk. Az állandó téma nálunk a továbbtanulás. Informatikusok szeretnénk lenni, Szegeden. Ezeket a terveket ő is komolyan gondolja. Azért kedvelem, mert komoly, de mégis tud viccelődni. A közös kedvenc tantárgyunk az informatika és az angol. Ezeken a tulajdonságokon kívül kedvelem, mert barátságos, türelmes.
    Ezért jó barátom Csongi.

Ónody Timur 5. c
Cseh Károly Általános Iskola, Ada

---

A legjobb barátom

    Az én legjobb barátom Ónody Timur. Okos, intelligens, erős, segítőkész.
    Az óvodában már ismertük egymást, és azóta jó barátok vagyunk. A barátságunk minden nap csak erősödött, és ha valamelyikünknek baja volt, akkor kisegítettük egymást. A barátságunk az óvodában kezdődött. Ott volt két játéktraktor. Egy nap egyedül játszottam az egyikkel, de magam uncsi volt. Ezért megkérdeztem, ki akar velem játszani, és Timur azt felelte:
    – Rendben, játsszunk!
    – Rendben – válaszoltam, így kezdődött a barátságunk.
    Nyári szünetben sokszor el szoktuk hívni egymást játszani, és olyankor sokat nevetünk.
    Nekem Timur azért a legjobb barátom, mert úgy viselkedik velem, mint egy igazi baráttal, megosztja, amije van, és mindig számíthatok rá.

---

Volford Éva, 4.b, Cseh Károly Általános Iskola, Ada

---

Az első bizonyítványom

    Az első bizonyítványom 2009-ben kaptam Fejel Tóth Stefánia tanitónénitől, az első osztályban.
    Azt a kis kék könyvecskét nevezték bizoyítványnak, amelyben ott voltak az évvégi osztályzatok. Tisztán emlékszem, hogy remegett a lábam, mikor mentem fel a lépcsőn a tanterembe, hogy vajon minden tantárgynál ott lesz-e a mosolygós arc? Nem fog odakeveredni egy szomorú közéjük, ugye? – reménykedtem magamban. Mikor átléptem az osztály küszöbén, már csöndben ült mindenki a helyén. Utánam a tanitó néni is megérkezett, kezében a sok kék könyvecskével. Amikor elkezdte osztani, kibírhatatlan volt az izgalom mindenkiben. Én kaptam tizenharmadiknak a bizonyítványt, majd így szólt hozzám:
    – Gratulálok, Molli, színkitűnő lettél! – mondta mosolyogva.
    – Köszönöm szépen! – mondtam kicsit megszeppenve, de egyúttal büszke voltam magamra.
    Miután elfogytak a tanitónéni kezéből azok a fontos kis kék noteszkák, kellemes nyári szünetet kívánt nekünk és elhagyta a tantermet. Ezután mi is kimentünk, mint a kiscsibék, ki az udvarra. Ott várt már anya és hazamentünk. Otthon ugrándozva mutogattam neki a vidám arcokkal teli bizonyítványom. Erre kihozta a kedvenc almás sütimet a sütőből, és ezt mondta:
    – Mollcsi, látod, megdolgoztál a jutalmadért!
    – De honnan tudtad, hogy színkitűnő leszek? – kérdeztem csodálkozva.
    Erre annyit felelt:
    – Mert tudtam, hogy képes leszel rá! – és büszkén megpuszilt.
    Azóta is minidg színkitűnő bizonyítványokat hozok haza, és anya ugyanúgy a kedvenc sütimmel vár itthon. Nagy ölelést is kapok érte, mert ez nekem mindennél fontosabb. Egy büszke, elégedett anya ölelésénél nincs is jobb a világon. Mert az ölelés arra jó, hogy tudassuk másokkal, szeretjük őket, anélkül, hogy egyetlen szót is mondanánk.

---

Az első bizonyítványom

    Az egyik legkedvesebb emlékem az, amikor megkaptam az első bizonyítványom. Ezt fogom most elmesélni.
    Izgatottan mentünk fel az osztálytermünkbe, mindenki kíváncsi volt, hogy milyenek lettek az eredményei. Bementünk, leültünk a helyünkre. A tanítónéni névsor szerint szólított ki minket a bizonyítványokért. Amikor én voltam soron, ezt mondta:
    – Nagyon szorgalmas voltál egész évben, maradj mindig ilyen!
    Jólestek ezek a szavak. Kinyitottam a bizonyítványt, és csak ötösöket láttam. Büszke voltam magamra, és elhatároztam, hogy továbbra is a jó jegyekre fogok törekedni. Nagy mosollyal az arcomon mutattam meg a szüleimnek a bizonyítványt. Megdicsérték, és ösztönzésül, hogy továbbra is ilyen jól tanuljak, kaptam kétezer dinárt. Később elmentem a nagyszüleimhez, hogy nekik is megmutassam. Ők is nagyon örültek, hogy színötös lettem. A bizonyítvány egy kis kék könyvecske volt. Ebbe kaptam negyedik osztályig a jegyeket. Szerencsére sikerült mindig csak ötösöket szereznem a könyvecskébe. Nagyon jó érzéssel tölt el, ha valaki büszke rám, mert akkor tudom, hogy jól csinálom a dolgom. A felső osztály már nehezebb, de azért itt is sikerül jó jegyeket szereznem.
    Sosem fogom elfelejteni ezt a napot, hiszem megtanultam, hogy megéri tanulni. Remélem, még sok hasonló sikerélményem lesz a jövőben.

---

Gyümölcskosár, Dudás Noémi, 4.b, Cseh Károly Általános Iskola, Ada

---

Kedvencem

    Az én házikedvencemet, Yodát, Oromról hoztuk. Egy pap volt akkor a gazdája, így őt a templomkertben tartották.
    Ő egy közepesen hosszú szőrű, németjuhász fajtájú kutya. Nagytestű, sőt, ha kétlábra állna, talán még nálam is nagyobb lenne. Szeme barna és a fülei hegyesek, bolyhosak. Az egész teste arányos. Egyébként kedves ahhoz képest, hogy mit gondolnak róla az emberek, ha először meglátják. Nagyon játékos, bár ahogy öregszik, úgy múlik a játékossága. Már elég öreg, most hat éves, ami kutyaévben számítva negyvenkét év. Viszont van egy rossz szokása, utálja a verebeket. Mindig belefészkelnek a csatornába, ő pedig ugrál a falra és közben ugat. És van még egy ilyes fajta szokása, soha nem alszik a kutyaházban. Ha esik az eső, még akkor sem megy be, pedig fél a villámlástól. Szerintem, én neki csak egy ember vagyok, aki néha ad neki enni meg inni és megsimogatja, de ő nekem egy aranyos, hűséges és megbízható kutya, akire mindig számíthatok. Egyszer megtörtént, hogy levittük őt családosan sétálni a kompig. Egyszer csak azt kérdeztem:
    – Vezethetem én is?
    – Nem! – mondta a testvérem, aki a kutyát vezette.
    – De miért?
    – Engem is majdnem elránt, szóval te csak repülnél utána.
    – Nem is! Megmutatom, hogy nem ránt el.
    Ekkor leértünk a komphoz. Átmentünk a töltés Tisza felőli oldalára. Ott a kezembe nyomta a pórázt és elkezdett szaladni. A kutya utána akart menni és mintha ott se lettem volna elrántott és húzott a földön.
    Ő jelenti számomra az életet és nagyon remélem, sok szép évet tölthetünk még együtt.

---

A legjobb barátom

    Bálind Kolozs a legjobb barátom.
    Ő mindenben segít. Néha én is segítek a háziban. Hétvégenként elmegyünk egymáshoz játszani. Néha összeveszünk, de mindig kibékülünk. Nagyon kedves. Amikor elmegyek hozzá játszani, akkor focizunk. Néha elmegyünk fagyizni. Ő jóképű srác! Mindig kineveti magát, ha valami butaságot csinál. Néha átjön és játszunk sok mindent. Egy osztályba járunk, így minden nap találkozhatunk. Egy padban ülünk. Emlékszem arra, amikor együtt mentünk a medencére, és nagyon sokat fürdöttünk, ugráltunk a nagy medencébe az ugráló deszkákról, meg sokat csúszdáztunk a nyugdíjas medencében, majd pedig energiagyűjtésképpen befaltunk egy-egy nagy tejfölös, sajtos, fokhagymás lángost, még egy-egy almás fröccsöt is megittunk. Záróráig maradtunk. Majd pedig eljöttünk hozzám játszani. Ez a nap számomra nagyon emlékezetes maradt.
    Kolozs kicsire nőtt, hatalmas szívvel!

Gyarmat Adrián 5. c
Cseh Károly Általános Iskola, Ada

---

Nagy Janka, 4.b, Cseh Károly Általános Iskola, Ada

---

Zagađivanje i zaštita vodene životne sredine

    Problem zagađivanja vode je ozbiljan problem u celom svetu, pa i u našoj zemlji. Veoma opasan vid zagađenja je ispuštanje otpadnih voda različitih fabrika i kanalizacija. Neke fabrike ispuštaju otpadne vode koje sadrže otrovne materijale (živa, olovo), dok druge, kao što su fabrike prehrambenih proizvoda, ispuštaju otpatke organskog porekla. I jedne i druge izazivaju pomor biljaka i životinja.
    I mora su vrlo zagađenja. Najzagađenije su luke. Tu se utovarom i istovarom prosipaju nehotice velike količine mazuta, nafte, i drugih hemikalija koje uništavaju živi svet mora.
    Poslednjih godina ulažu se posebni napori radi održavanja čistoće vode. Doneti su zakonski propisi o obaveznom prečišćavanju otpadnih voda pre puštanja u prirodne vode. Nauka koja se bavi očuvanjem i zaštitom prirode naziva se EKOLOGIJA. Ekolozi su ljudi koji se bore za lepši i srećniji život u čistoj, zdravoj prirodi. Nemilosrdnim uništavanjem životinja u vodenoj životnoj sredini takođe se izaziva poremećaj u prirodi. Zato se treba boriti protiv ribokradica, protiv lova na ptice močvarice. Poštovanje lovostaja za vreme mresta ribe takođe je jedna od mera koja će doprineti zaštiti vodene sredine.
    Evo jednog lepog primeraka kako je čovek spasio Palićko jezero. Usled velikog zagađenja otpadnim vodama iz Subotice. došlo je do masovnog uginuća riba i ostalih životinja u Paliću. Sloj mulja se toliko podigao da jezero nije moglo više da se koristi. Jezero je isušeno i produbljeno. Po završenim radovima, ponovo je napunjeno vodom i sada ima višestruku ulogu (ribarstvo, odmor). Sada je to veštačko jezero i čovek će stalno morati da vodi računa o prirodnoj ravnoteži u njemu.