Haldorádó a Budzsák
Minden ember életében vannak egyszeri, megismételhetetlen pillanatok. Így történt ez a napokban egy szerencsés horgásszal is.
Hodik János, községünk lakosa, augusztus hó elején, amint gyakran megtörténik vele, ezen a napon is horgászni indult a közeli „telepre”, szerencsét próbálni. Ennek a sportnak a szeretete gyermekkorára nyúlik vissza, és ma is lankadatlan lelkesedéssel űzi, amikor csak ideje engedi.
Tagja az adai sporthorgász egyesületnek és barátaival, társaival, adok-kapok alapon állandóan folynak a tapasztalatcserék.
Na, de most már térjünk a lényegre, érdemes!
János, ezen a napon is, mint megannyiszor máskor, kerékpárján indult az első dűlő felé a Bara partjára. A kellemes környezet ismerője és a víz szerelmese jókedvűen előkészítette szokásos felszerelését: a 2,1 méteres marshall germina horgászbotot, a marshall orsót, a 0,3 –as horoggal és természetesen a csalit, piócát, vagyis szaknyelven a durbókot. Bedobta… A türelem rózsát terem …, és a mi emberünk várt és várt…
Bár horgászkörökben van egy ilyen ismert mondás: „ Mindig az a hal a legnagyobb, ami elmegy”, ez nem ment el – megvolt a bajszos! – a horgon egy hatalmas harcsa.
Nem volt könnyű kiemelni, Jánosnak csak 45 percnyi fárasztás után sikerült kiemelnie a vízből, de még gömbölyödve sem fért bele a merítőhálóba, minden jó, ha vége jó alapon partra került „a drága”.
A szerelék minden eleme is maximálisan tesztelve lett és bebizonyosodott, hogy mire képes. Az eredmény pedig egy 174 cm hosszú 30 kg-os harcsa.
A tapasztalt horgászok azt mondják, hogy az édesvízi halak királya a harcsa, amely rendkívül nagy életkort képes elérni, és elképesztően nagy erejű ragadozó, ezért szakmai körökben valami izgalmas, furcsa félelemérzéssel keveredő tisztelet övezi.
Nem tudjuk, hogy Hodik úr a királyt vagy a királynőt emelte ki a vízből, de mindenesetre mesterfogás. Gratulálunk!
A többi lelkes horgásznak pedig tiszta szívből kívánom, hogy akadjon mielőbb az ő horgukra is egy hasonló méretű gigászi csodahal.
Sáfrány Ágnes
