Szakszervezeti hírek

    A nyilvánossághoz intézett, a Nyugdíj- és rokkantsági biztosításról szóló törvény beharangozott módosítása kapcsán megfogalmazott nyílt levélben, Szerbia Önálló Szakszervezeteinek Szövetsége követeli a Kormánytól, hogy a parlamenti eljárásból vonja vissza az erre vonatkozó törvény módosításának javaslatát és juttassa el újbóli összehangolásra a Szociális-gazdasági Tanács elé. Nem szabad megengedni, hogy egy ilyen törvény, amellyel a legdurvábban lényegesen megnyirbálják a mostani és jövőbeli nyugdíjasok jogait, bejusson a parlamenti eljárásba, anélkül hogy azt a Tanács nem vitatta meg, ami törvényes kötelezettség. Ugyanazok, akik a gyárak bezárásával és munkahelyek megszüntetésével a nyugdíjba tereltek bennünket, most a foglalkoztatottak és nyugdíjasok kárára tesznek próbálkozást a nyugdíjalap úgymond, megmentésére, ilyen korlátozó törvény meghozatalával.
    Szerbia Önálló Szakszervezeteinek Szövetsége támogatja a nyugdíjrendszer reformját, de nem olyan úton, amellyel csak csökkennének a nyugdíjasok jogai, hanem azáltal, hogy a hozzájárulásokat hatékonyabban megfizettetik, a nagyobb fokú foglalkoztatásra kellő körülményeket teremtenek, csökkentik az ún. szürke gazdaságot, stb.
     Ezzel kedvezőbb feltételek jönnének létre a gazdálkodásra és a termelés növekedésére, ami hozzájárulna a költségvetési- és a nyugdíjas alap jobb feltöltéséhez.
    A Szövetség mindenfajta tevékenységet alkalmazni fog, abból a célból, hogy a meghozatala előtt a törvénybe iktassák be a nyugdíjak jövőbeli összehangolását, a korhatár elmozdítását, de ugyanúgy a munkaerőfölöslegnek nyilvánított valamikori dolgozók nyugdíjaztatását is.
    Ezért a Szövetség, módosítási javaslat formájában, el fogja juttatni a szakszervezet észrevételeit minden képviselői csoportnak, de felhívja majd más szakszervezetek központjait és szakszervezeteket is, hogy együttes akcióval elérjék a célt, tehát hogy ezt a törvényt ne hozzák meg. 
    Külön figyelmet fordítanak a nyilvánosság aktív bekapcsolására is, kerekasztal- és témairányú beszélgetéseken keresztül, amelyeken az illető tárgykör neves szakemberei is megjelennek, hogy így polgáraink minél jobban megismerjék az új törvény által esedékes változásokat.
    Ha ezek az akciók nem adják meg a várt eredményt, Szerbia Önálló Szakszervezeteinek Szövetsége sztrájkokat és tömeges tiltakozásokat fog szervezni, amelyeken, a törvényre vonatkozó követelések mellett felhívják majd a figyelmet a foglalkoztatottak súlyos anyagi és szociális helyzetére, a gazdasági válság további következményeire és a keresetek reális csökkenésére, valamint az ágazati kollektív szerződések megkötésének szükségességére.
    A nyilvánossághoz való ilyen közeledés mellet, a szerbiai szakszervezetek többsége sürgős találkát kért a Kormányelnöknél, Cvetković úrnál és az illetékes minisztereknél, az említett kérdésekről való szociális párbeszéd mielőbbi megkezdése érdekében.
    Attól a ténytől függetlenül, hogy a médiákban naponta halljuk, hogy a gazdasági válság lassan enged, sőt távolodik tőlünk, a terepen helyzet nem éppen ilyen, ezt tanúsítja a Vajdasági ÖSzSz Szakszolgálata által elkészített nagyon aprólékos és átfogó anyag is, ahol a feltüntetett adatok kimutatják, hogy a helyzet ettől ellenkezőleg szinte riasztó, ez pedig a foglalkoztatottak anyagi és szociális helyzetére vonatkozó következő  jellemzőkből látható:
    – 2010. márciusában Vajdaságban a foglalkoztatottság 8,4%-kal csökkent a 2008-as évi foglalkoztatási átlaghoz képest, illetve úgy 45.000 személlyel
    – 2008 októbere és 2010. februárja között, a gazdasági krízis kezdete óta Vajdaságban a munkanélküliség 14.178 személlyel nőtt
    – Szerbiában 2010. februárjában a hivatalosan bejegyzett munkanélküliség 26,50% volt
    – Februárban a munkások utáni bejelentett igény majd 85%-kal kevesebb, mint a tavalyi év ugyanazon időszakában
    – Mindinkább jelen van a feketén való bedolgozás és a nem formális – kézre történő kereset-kifizetés
    – Megnőtt azon foglalkoztatottak száma, akik nem kapnak rendszeresen fizetést
    – Megnőtt azon foglalkoztatottak száma, akik a fizetést a minimális kereset nagyságában vagy azon alul kapják
    – Az átlagkeresetek euróban kifejezve a régióban a legalacsonyabbak (2010. áprilisában kb. 350 euró)
    – Az árak a legmagasabbak között vannak a régióban
    – A lakosság vásárlóerejének és életszínvonalának hatalmas esése
    – Hivatalosan kb. 700.000 a szegények száma, a struktúrájuk megváltozik – a szegénység a kiskeresetű dolgozókat is felöleli
    – Kb. 530.000 személy szorul a családi anyagi juttatás (szociális segély) és a gyermekpótlék használatára
    – Nő a bankoknál eladósodott gazdasági szubjektumok és polgárok száma, és a felvett kölcsönök visszafizetése egyre növekvőbb problémát jelent
    – Csökken a banki takarékosság
    – Az összes külső tartozások növekedése
    – A dinár értékének csökkenése (túlléptük a 100 dinárt érő euró pszichológiai küszöbét)
    – Inflációs nyomások
    – A gazdasági szubjektumok likvidációs állapotának romlása – minden ötödik zárolva van
    – Automatikus csődeljárás megnyitása 11.758 gazdasági szubjektum esetében, a számlájuk 3 éves vagy hosszabb idejű zárolásával
    – Hatástalan és formális szociális párbeszéd minden szinten, hiányzanak az ágazati kollektív szerződések a gazdasági tevékenységekben (feldolgozóipar, építészet, mezőgazdaság, kereskedelem, stb.)

Miroslav Belančić