Az urbanizáció hatása az egészségre
Az ENSZ 1948. április 7-én alapította meg a WHO-t, vagyis az Egészségügyi Világszervezetet, amelynek célja a nemzetközi egészségügyi munka irányítása és összehangolása. Idei témaválasztását – az urbanizáció és az egészség – annak felismerése indokolja, hogy napjainkban a városiasodás nagyon nagy hatást gyakorol a Föld lakosságának igen jelentős hányadára, mivel jelenleg több mint 3 milliárd ember él városokban. 2030-ra minden tíz emberből hat előreláthatólag városlakó lesz, és arányuk 2050-ig 70 százalékra növekszik. Az Egészségügyi Világnap alkalmából rendezett kampány során, 2010. április 7. és 11. között több mint ezer város rendezett világszerte egészségvédő programokat. Tettük ezt mi is szombaton, április 10-én. Csinos és tehetséges mazsorettek, valamint kisdobosok jelentették be a főutcán és a piacom felhívásunkat, melynek igen sokan eleget is tettek.
Dr. Tóth Barna Elvira és Tolvaj Éva (Pilates)
Közös megnyitót tartottunk a Cseh Károly iskola tornatermében a Pilates relax clubbal és a Zöld sziget civil szervezettel, azután az érdeklődők részt vehettek a pilátes-gyakorlatokon
is és az iskola ebédlőjében az egészségház által megtartott egészségügyi vásáron, ahol különböző méréseket végeztek a nővérek és orvosok kezdve a magasság-, súly-, a vérnyomásmérésen, vércukorszint, testzsírtömeg meghatározáson keresztül a vér oxigénszintjének méréséig. Külön attrakció volt a csontsűrűség-mérés is.
A szünetben Dr sci med Borislav Radosavljević és jómagam az egészséges életvitelre próbáltuk felhívni az érdeklődők figyelmét.
Az akció egészségügyi sétával zárult, az iskolától a rekreációs központig, sok gyerek csatlakozott hozzánk lufikat lobogtatva. Utunk végén almával vertük el éhségünket, ezzel is az egészséges táplálkozásra rámutatva.
Ilyen és hasonló akciót eddig is végeztünk és fogunk is a jövőben is, legközelebb a fogászati hét keretén belül tervezünk május második hetében látványos rendezvényt.
Az Egészségügyi Világnap alkalmából szerény ünnepség keretén belül megköszöntük egészségházunkban 10, 20 illetve 30 éve dolgozó munkatársainknak az odaadó és lelkiismeretes munkáját. Évről-évre növekszik az ünnepeltek száma, különösen a 30 éve itt dolgozók száma, tehát nem fiatalodik a munkaközösség. Egyrészt ennek az az oka, hogy normatívákat szabott a minisztérium, másrészt községünk frissen végzett orvosai sem voltak hajlandók megcsillogtatni tudásukat egészségházunkban, saját községükben, elpártoltak nagyobb intézménybe, Zentára, annak (félő, hogy hiú) reményében, hogy könnyebben juthatnak szakosításhoz. Sajnálom, hogy így álltak hozzá, pedig felszereltség, szakképzett káder tekintetében élenjáró intézmény vagyunk, Szerbia-szerte elismertek. Beismerem, hogy munkánk időnként hagy kivetnivalót, de állandóan azon fáradozunk, hogy javítsunk az ellátáson, és elégedettek legyenek pácienseink. A megelőzésre fektetjük a fő hangsúlyt, a szisztematikus vizsgákra egyre többen jelentkeznek, aminek nagyon örülünk, és ami nagyon fontos, mert ahogy a kínai szólás is mondja:
„A kialakult betegséget kezelni olyan, mintha az ember akkor kezdene kutat ásni, amikor már megszomjazott”.
Ezzel a szólással fejezném be gondolataimat, és kívánok mindenkinek jó egészséget!
Dr. Tóth Barna Elvira