NAGYBOLDOGASSZONYI GONDOLATOK
Augusztus 15-e a Szűzanya mennybevitelének ünnepe, amikor arra emlékezünk, hogy az Istenanya és mindenkor Szeplőtelen Szűz Mária földi pályafutásának befejezése után testestül –lelkestül a mennyei dicsőségbe került. A Szent Szűz mennybevitele különleges részesedés Fia föltámadásában, és elővételezése a többi keresztény föltámadásának. Az elmúlt ünnep kapcsán a Szűzanyára vonatkozó gondolatokat VI. Pál pápának 1974-ből származó Marialis cultus kezdetű enciklikája alapján indítjuk:
„Az, amit a Szentlélektől sugalmazott Bibliában olvasunk, és a mai életfeltételek arra indítanak bennünket, hogy Máriában olyan példaképet ismerjünk fel, aki teljes egészében megfelel a modern ember igényeinek. A modern asszony, aki komolyan akarja venni társadalmi felelősségét, nagy örömmel szemlélheti Máriát : az Istennel való párbeszédben szabadon dönt és tudatosan vállal felelősséget egy nem is mellékes dologban, hanem minden idők legnagyobb ügyében, mert ezt nyugodtan állíthatjuk Krisztus születéséről.. . A modern asszony továbbá meggondolhatja, hogy Mária a szűzi állapot választásával - amely Isten akaratából Krisztus születését volt hivatva előkészíteni - semmiképpen sem utasította vissza a házasság javait és méltóságát, hanem szabadon és tudatosan döntött úgy, hogy maradéktalanul Isten szeretetének szenteli magát.... Mária, annak ellenére, hogy teljesen Isten akaratának adta át magát, egyáltalán nem volt passzív asszony, aki figyelemre sem méltatná ennek a világnak a dolgait, és aki másokat is távol tartana ettől, hanem olyan asszony volt, aki bátran vallotta, hogy Isten a kicsinyek és szegények pártfogója, aki letaszítja a világ hatalmasait... A modern asszony Máriát úgy látja, mint Isten alázatosainak és szegényeinek legkiválóbb képviselőjét, mint erős asszonyt, aki részt vett a szegénységben és szenvedésben, a menekülésben és száműzetésben ....Máriát végül nem úgy látjuk, mint valami neurotikus anyát, aki csak és kizárólagosan Fiával foglalkozik, hanem olyan anyaként, akinek igyekezete felébreszti az apostoloknak Krisztusba vetett hitét, és aki a Kálvária hegyén minden ember anyja lett”.
Szűz Mária hitével, engedelmességével, hatalmas szeretetével mindannyiunk példaképévé vált. Az Egyház Mária-tisztelete pedig a keresztény kultusz természetéhez tartozik. Ez a tisztelet azonban - ahogyan a II. Vatikáni Zsinat Lumen Gentium dogmatikus konstitúciója is fogalmaz - "lényege szerint más, mint az imádás, mellyel a megtestesült Igét, valamint az Atyát és a Szentlelket imádjuk."
Morvai Matild