SZOKÁSOK, HIT, JÓSLÁS VAGY BABONA
December 21. TAMÁS napja
A csillagászati tél ezen a napon kezdõdik, és a téli napforduló ünnepe is. Ettõl kezdve a nappalok egyre hosszabbak, az éjszakák pedig rövidebbek. Ez a változás már a közeledõ tavasz elsõ jelzésének tekinthetõ.
December 24. Ádám – Éva napja
Ez a nap az adventi idõszak utolsó napja. Karácsony vigíliája már az ünnep kezdetét jelenti, ami napjainkban leginkább a szenteste, az éjféli mise ünnepi meghittségében fejezõdik ki. Kezdetben erre a napra egész napos böjtöt rendeltek el, késõbb az egyház ezt módosította, és az ünnepélyes vacsorát karácsonyi böjti ebéd váltotta fel.
December 25. KARÁCSONY NAPJA
A kereszténységben Jézus Krisztus földi születésének emléknapja. Az öröm és a békesség, a család és a gyermekség, az otthon és a szülõföld, az életet adó fény ünnepe.
December 26. ISTVÁN napja
István az egyház elsõ dokumentált és név szerint ismert elsõ vértanúja. Ezen a napon jártak házról, házra a regélõk, alakoskodók és általában ekkor tartották a futó- és lóversenyeket. A legények és házas emberek végigjárták a lányos házakat, termékenységet és bõséget kívánva. Néhol ez a népszokás újévig is eltartott.
December 27. JÁNOS napja
Szent János evangélista ünnepe. Ehhez a naphoz a borszentelés szokása kapcsolódott. A szent bornak is – mint minden egyéb szentelménynek – mágikus erõt tulajdonítottak. Beteg embert és állatot gyógyítottak vele. Öntöttek a boroshordókba is, hogy a már benne lévõ bor sem romoljon el.
December 28. APRÓSZENTEK NAPJA
Azoknak a betlehemi kisdedeknek az emléknapja, akik Krisztusért mártírhalált haltak, akiket Heródes a gyermek Jézus keresésekor megöletett. A fiúgyermekek megvesszõzésének szokását a betlehemi kisdedek szenvedéseire vetítik vissza, a lányokét pedig azzal magyarázzák, hogy Betlehemben fiúgyermekek haltak meg, és ezért ilyenkor a lányoknak kell szenvedni. A vesszõ lehetett hajló fûzfavesszõ, termõág vagy korbács. Vesszõzni fiúgyermekek, legények vagy pásztorok jártak, miközben szerencsekívánó, egészségvarázsló mondókák kíséretében gyengéden megveregették a lányokat, asszonyokat vagy a gyerekeket. A legényeket borral kínálták, a megkorbácsolt lány pedig színes pántlikát kötött a korbácsra.
DECEMBER 31. SZILVESZTER NAPJA
A polgári év utolsó napja, Szent Szilveszter pápa ünnepe. Este óévi hálaadást tartanak a templomokban. Szilveszterkor és újévkor a szokások és hiedelmek célja, hogy biztosítsa a következõ esztendõre az emberek egészségét, szerencséjét, bõ termést, az állatállomány szaporaságát. Ezen a napon az éjféli zajkeltésnek fontos szerepe van. Részben azért, hogy mindenki felébredjen, és az újesztendõben szorgalmasan dolgozzon, másrészt azért, hogy a nyáj az újév beköszöntésekor a másik oldalára forduljon. Úgy vélték ugyanis, hogy ezzel biztosítják az állatok egészségét és szaporaságát. Ma is szokás a szilveszteri mulatozás, vagyis az óévbúcsúztatás, amelyet az újév köszöntése követ. Az óév hagyományos búcsúztatása vidám, de mégis meghatóan szép esemény. Egyes helyeken még a harangok is megkondulnak, és fél órás harangszóval köszöntik az újesztendõt. Éjfélkor egy pillanatnyi csend borul a tájra, majd a gyülekezet ajkáról felcsendül a himnusz.
JANUÁR - BOLDOGASSZONY HAVA
Január 1.ÚJÉV
Ez a nap a polgári év kezdõnapja, amely a Gergely-féle naptárreform óta vált általánossá. Újévkor az elsõ nap szerencséjével az egész esztendõ sikerét igyekeztek biztosítani. Úgy tartották, amit ezen a napon cselekedtek, az egész évre hatással lesz. Ehhez a naphoz sokféle tiltás fûzõdik. Ismert az a hiedelem, hogy újév napján semmit sem adnak ki a házból, mert akkor egész évben minden kimegy onnan. Általában munkatilalom is volt, nem volt szabad fõzni, mosni, varrni stb. Az évkezdõ nap idõjárásával is jósoltak: ha ilyenkor szép napfényes idõ van, jó esztendõre lehet számítani, ha csillagos az éjszakai ég, rövid tél várható, ha pedig a hajnal piros, akkor hideg szeles idõ lesz.
Szokás volt az újév hajnalán a kútnál mosdani, hogy egész évben frissek legyenek. A varázsló népszokások igen fontos része volt a táplálkozás, megszabott ételek fogyasztása, illetve bizonyos ételek szigorú tiltása. Ez utóbbira példa a baromfihús evésének tilalma. Úgy gondolták, a baromfi elkaparná a szerencsét, és ezért disznóhúst kell enni, mert a disznó elõtúrja a szerencsét. Ekkor elõnyben részesítik a lencsét, rizst, kölest, babot, hogy a sok apró mag pénzbõséget jelent a következõ esztendõben.
Január 6. VÍZKERESZT NAPJA
A karácsonyi ünnepkör záró napja és hivatalosan ekkor kezdõdik a farsang. Ekkor szedik le a karácsonyfát, és osztják szét a megdermedt csokoládészeleteket, szaloncukrokat. A IV. századig Jézus születésnapját és az évkezdetet is ezen a napon ünnepelték. Ekkor emlékezik meg az egyház a napkeleti bölcsekrõl. Ez utóbbi emlékére szentel vizet az egyház. A víz megszentelésének – megkeresztelésének szertartásából ered a magyar vízkereszt elnevezés. Ezt a vizet háromkirályok vizének is nevezték. Ezen a napon szokás volt a házszentelés, amely a víz és a tömjén szentelésébõl alakult ki.
Folytatjuk
Sáfrány Ágnes
