Legújabb szám - Najnoviji brojSzerkesztõség - UredništvoAnyakönyvi hírek - Vesti od matièaraArchívum - Arhiva

2006. december

Cmoldal
Fiatalok nélkül nincs jövő
Boris Tadić Adán
Községi képes krónika
Önkormányzati eseménynaptár
Novemberi események településeinken
A többség rászavazott
Karácsony
Karácsonyi kiállítás
Karácsonyi üdvözlet lufival
Szeretet, megértés kell nekik
"Zeng a lélek, zeng a szó"
A siker záloga a fiatalokban van
A nagyi az interneten
A moholi Verbászi házaspár aranylakodalmi ünnepe
Új esküdtek az adai bíróságon
Tűz a szolfézsteremben
Gyors segítségnyújtás
Tíz éves a Kékkereszt Egyesület
Rendőrségi hírek
Kishírek
Nyelvi figyelő
Nagy Sívó Zoltán kiállítása Adán
Kerék-táj és királylátogatás
Zöld levél
Karácsonyi fűszerünk: a fahéj
Szokások, hit, jóslás vagy babona
Emlékezünk: Puskás Ferenc
Az eltűnt idő nyomában
Árnyas oldal
Tarka oldal
Impresszum

78. Zld levl
Az erdei feny 2007 fja

    Az erdeifenyt vlasztottk a 2007-es esztend fjnak - kzlte a berlini botanikai kuratrium. A bejelents szerint a dntssel e fafaj szerny szpsgt s nagyon szvs tll kpessgt kvntk mltatni: az erdeifeny ugyanis a legmostohbb krlmnyekkel is megbirkzik, s a szrazsgot is jl tri.
    Silvius Wodarz, a kuratrium elnke elmondta: ez a nvny jobban ellenll a klmavltozsnak, mint ms fafajok. Nincs mg egy olyan faj, amely olyan kevs vzzel is ell, mint a vilgon mintegy szz alfajjal rendelkez erdei feny.
    Ez a jv vre szmunkra is irnymutat magatarts-formt sugalmaz, hisz a fa Szerbiban is shonos, s gy vagy gy figyelmnk kzppontjba kerlt. Adn a rekrecis parkban s a strandra vezet t kt szln, valamint a vrosban itt-ott a hzak eltt lthatk gynyr, impozns pldnyai. Az adai s a zentai krnyezetvdkkel tavaszra majd nneplyesen jabb pldnyokat is ltetnk, szakembereink eladst is tartanak rla.

    Erdeifeny vagy borovifeny. Pinus silvestris.
    Elssorban a dombvidkek s elhegysgek fja, de a sksgon is nagy terleteket foglal el. A legszebb llomnyok az erdlyi, valamint a dl-szerbiai teleplsek kzelben tallhatak.
    Adn a rekrecis parkban s a strandra vezet t mindkt oldaln lthatk szp pldnyai, a feketefenyvel vltakozva. A termhelyi szlssgekkel szemben bmulatos az alkalmazkodkpessge. Megl a kietlen kopron ppen gy, mint az Alfld szraz homokjn. Csapadkban gazdag terleteken erteljesen nvekszik, s a csapadkhinyra nem olyan rzkeny, mint a lucfeny (karcsonyfa) vagy egyebek. A prs vlgyeket nem szereti, de az idjrs szlssgeit jl tri. Sem a nagy meleg, sem a nagy hideg nem okoz jelents krokat az erdeifenyvesekben. Rendkvl fnyignyes, e miatt az idsebb llomnyok kigyrlnek s ha nincs msodik koronaszintjk, elgyomosodnak. Optimlis helye a hvs kontinentlis klma, ahol legalbb hrom hnapig tart a tlies id. Az erdeifeny szmra legjobb a barna erdtalaj, de jl fejldik a savany talajokon, s elfogadhat nvedket ad a sekly kopron s a szraz meszes homokon is. Pionr jelleg faj, ezrt tarvgsok, erdgsek, abbahagyott legeltetsek utn, felhagyott kbnyk terletn, frissen kikpzett utak szeglyn knnyen megtelepszik vagy telepthet.
    Alakja: J termhelyeken 30-40 m magasra n, mg silnyabb termhelyeken 10-20 m-nl nagyobb magassgot ritkn r el. Fiatal korban koronja kposod, gai szablyos rvkben llnak.
    szak-eurpai alakvltozata karcs, vkony g, kpos koronj, dl-eurpai alakvltozata zmkebb, vastagsg, ellaposod koronj. Ti: Kettesvel lnek a szrks szn, rvid, hrtys hvelyekben, 4-8 cm hosszak, 2 mm szlesek. Keresztmetszetk flkr alak, hossztengelyk krl kiss csavarodottak, hegyes cscsak szlk kemny, finoman frszes. ltalban 3-4 venknt hullanak le. Trzse: Rendszerint hossz, egyenes, vgig kvethet, ritkn vills. Termse: 3-6 cm hossz toboz, a msodik v oktberben rik, a kvetkez v tavaszn hullatja szrnyas magvait. A toboz rs eltt zld, rskor szrks. Fja: rtkes, sokoldalan felhasznlhat. A frsz- s pletasztalos-ipar legkeresettebb fja, kivl bnyafa, paprfa, ldaalapanyag, de a farost- s forgcslap-gyrtsban is jelents szerepet kap.
    Elterjedse: Csaknem egsz Eurpban megtallhat. szakon a 70. szlessgi fokig terjed (Norvgia, Kirkenes kzsg). Keleten tmegy Szibriba egszen a Sztanovoj-hegysgig, de megtallhat az Amur vidkn, az Altaj hegysgben, Perzsiban, Kis-zsiban s a Kaukzusban is. Dlen elfordul a Balkn hegysgben, az Appeninekben, Francia- s Spanyolorszg hegysgeiben, mg nyugaton egsz a tengerpartig elterjedt.

Kirly Jnos

decembar 2006.

Naslovna strana
Boris Tadić u Adi
Opštinske vesti
Kalendar aktivnosti lokalne samouprave
Popravljeni prozori, redovne učionice
Molski dobošar
Zakon o bezbednosti i zdravlju na radu
Vesti iz policije
Beli bor drvo godine 2007.
Impresum


Design by VA