NÉPES RÉSZVÉTEL, KITŰNŐ ALKOTÁSOK

    Nemrégiben Ada község önkormányzata és az adai Szarvas Gábor Könyvtár közösen irodalmi és képzőművészeti pályázatot hirdetett „Ada község nevezetességei” címmel. A pályázatra óvodások, általános iskolások és középiskolások jelentkezhettek különböző irodalmi és képzőművészeti alkotásokkal. Az ünnepélyes eredményhirdetésre és díjkiosztóra július 2-án került sor a városháza előcsarnokában, ahol a szervezők a legjobb kilencven pályamunkát ki is állították. Barna Kolozsi Valéria, a rendezvény egyik szervezője elmondta, hogy a bírálóbizottság mintegy háromszáz alkotás közül választotta ki a legjobbakat. A díjakat Kocsis Szürke Edit, a községi végrehajtó bizottság elnöke osztotta ki. Kitűnő munkájáért az irodalmi pályázaton elismerésben részesült Bajnár Lili, Girizd Attila, Szűgyi Miklós, Tóth Ágnes, Benák Ágnes, és Gere Lénárd. A képzőművészeti pályázaton az óvodások korcsoportjában jutalmat kapott Mészáros Zsuzsanna, Juhász Katalin, Lehócki Dániel, Sanja R adulaški, és Orovec Péter. Az alsósok közül a legszebb rajzot Vén Edina és Tót Bojnik Nikolett készítette, a felső tagozatosok csoportjában pedig Gruber Klaudia, Ürményi Anett, Nagy Szabina, Béres Barbara, Kormos Orsolya, Fejős Olivér és Józó Gábor kapott jutalmat. A középiskolások közül Bűn Róbert, Almási Zoltán, Tajti Miklós, Miglinszki Csaba, Dobai Róbert és Oláh Flórián alkotása bizonyult a legkidolgozottabbnak. A Szivárvány óvoda kiscsoportosai is díjat kaptak közös munkájukért. A részvételért dicséretben részesült az adai és a moholi Čika Jova Zmaj iskoláskor előtti intézmény, a moholi Novak Radonić Általános Iskola, az adai Cseh Károly Általános Iskola és az adai Műszaki Iskola.

Krizsán Mónika

Szülőfalum

    Ada községhez tartozik egy kis helység, a neve Törökfalu. Régen sok Török nevezetű család élt itt és róluk kapta a nevét. Itt élek én is, ez a szülőfalum.
    Takaros kis falu a miénk. Az utcák szélesek és rendezettek. Néhányat fák és bokrok díszítenek, és mindegyik ház előtt kis virágoskert pompázik. Tavasztól őszig nyílnak itt a szebbnél szebb virágok. Az emberek szorgosak és kedvesek. Mindenki ismer mindenkit, és nem mennek el egymás mellett köszönés nélkül. Mindig van idő néhány kedves szót váltani egymással. Igaz a lakosok száma csak kb. ezerkétszáz, mégis egy összetartó közösség. A családok főleg földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoznak. Néhányan a közeli birtokra járnak dolgozni, de pár embernek a helybeli Földműves szövetkezet is munkalehetőséget ad. A falu központjában épültek a fontosabb középületek: egészségház, templom, óvoda. Az iskola pár éve vált nyolcosztályossá. Száztíz gyerek jár ide, köztük én is. Az emberek ügyes-bajos dolgaikat a postán és a Helyi Közösségben intézik el. Van még néhány bolt, kocsma, de nagyon hiányzik egy cukrászda, ahová a gyerekek elmehetnének.
    Szeretem a szülőfalumat, szeretem a határban viruló búzatáblákat. Szeretem, mert minden út, kert, fű, fa, virág ismerős, és mert a barátaim is itt élnek.

Gere Lénárd, IV. o.
Törökfalu

Juhász Katalin, 6 éves, Čika Jova Zmaj óvoda, Ada – Pillangó csoport

Lepote mog zavičaja

Tamo gde pšenica se njiše,
gde zlatno zrno svojim klasom
lepotu moga zavičaja piše.
Tamo se ljubav iz srca ne briše.

Tamo gde sunce svojim zrakom
reke, livade i voćnjake budi...
gde se život u izobilju nudi,
Tamo deca postaju ljudi.

Radmila Pantović VII 1
O.Š. "Majur", Majur

Mészáros Zsuzsanna, Čika Jova Zmaj óvoda, Ada – nagycsoport

Maros  

Ha folyó lennék, Maros lennék!
Ily hömpölygő, izzón szelíd,
Sziget-építő, örvénylő.

Itt ülök most előtted, s hagyom,
Hogy gondolatom szárnyaljon
Messze, túl a partodon.

Elnézem a csónak ringását,
Hallom a madár-dallamát
Az itt hömpölygő időnek.

A víz csillogásán át látom,
Szívem ilyenkor kitárom,
S a szivárvány közelít felém.

Balogh Ádám 8. osztály
Makó Kertvárosi Általános Iskola

Jević Jelena, Osnovna škola Laza K. Lazarević, 7-1, Šabac

A Szarvas Gábor Népkönyvtár

    Hetedikes tanulóként már tudom értékelni a következő közmondások mély mondanivalóját:
    A könyv a legjobb barát. -- A könyvek néma mesterek. -- Nincs olyan hitvány könyv, melyből ember nem tanulhat. A közmondások adták az ötletet, hogy ellátogassak községünk Szarvas Gábor Népkönyvtárába. Szerettem volna tudni, vajon mi mindennel gazdagíthatom tudásomat, ha a könyvtár tagja leszek. Dr. Hódi Éva magyar szakos tanárnőtől sok-sok fontos információt kaptunk a városi könyvtárról, amely Ada központjában áll.
    Az intézmény Szarvas Gábor nevét viseli. A nagy nyelvészről tudjuk, hogy 1832. március 22-én született Adán. Apja adai „céhbeli” kovácsmester volt, anyja a bajai származású Jámbor Anna. Kilenc testvére közül öt korán meghalt. Ő hét éves volt, amikor szülei Bajára költöztek. Baján ugyanis ferences gimnázium működött, és ide íratták be szülei az elemi iskola elvégzése után, 1842-ben. Az érettségi után a pannonhalmi gimnáziumból eredetileg orvostudományi egyetemre készült, de barátai rábeszélték, hogy jogra iratkozzon. Öt szemesztert (2,5 évet) hallgatott a jogi karon, amikor súlyosan megbetegedett. Felépülése után volt bajai tanárai azt tanácsolták, hogy tanári pályára lépjen. 1867-ben jelent meg a pozsonyi gimnázium évkönyvében Magyartalanságok címmel nyelvészeti értekezése. Szarvas Gábor a nyelvjáráskutatásra is példát mutatott. Budenz Józseffel és Wolf Györggyel közösen kezdték szerkeszteni a Nyelvemléktár első köteteit. Simonyival együtt pedig csaknem húsz éven át irányította a Nyelvtörténeti Szótár szerkesztését. A teljesített munka, a folyóiratban vívott csaták kikezdték egészségét. 1877-ben és 1879-ben súlyos betegségen esett át. Látása rohamosan gyengült, ezért kénytelen volt 1881-ben nyugalomba vonulni. 1882-ben, 50 éves korában nősült meg. Felesége, Harrer Paula, a nagy nyelvész méltó társának bizonyult. 1895. október 12-én hunyt el. Vele a nyelvtudomány egy harcos korszaka zárult le.
    A mi könyvtárunk városi és egyben községi könyvtár is. Ez az épület körülbelül 36000 könyvnek ad otthont. Magyar könyvekből egy kicsit több van, mint szerb alkotásokból. A polcokon vannak szépirodalmi művek, lexikonok, kézikönyvek, szakkönyvek, világirodalmi remekművek, és nagy klasszikusok is. De nem hiányzik az értelmező szótár és a Magyar szókincstár sem. Az egyik szép fapolcon napilapokat fedeztünk fel, a Magyar Szót és a Dnevniket. Nevezetes könyvei a könyvtárnak a Révai- és a Pallas-kötetek. Büszkék a Magyar nagylexikonra is, ami 19 kötetes, de nekik eddig 17 van meg. Ajándékba kapták. Örömmel fedeztük fel, hogy a Nobel-díjas Kertész Imre könyveit is elolvashatjuk. Márai Sándortól is találtunk köteteket. A könyvtárnak van egy külön terme, ahol Szarvas Gábor művei találhatók, ezt a helyiséget helytörténeti szobának nevezik. Éva nénitől azt is megtudtuk, hogy hárman dolgoznak a könyvtárban. Aki könyvet akar kölcsönözni, annak be kell fizetnie a tagsági díjat, és így kap tagsági könyvecskét. Ezután lehet könyvet kölcsönözni. Összesen öt könyvet lehet egyszerre kivenni. A határidő egy hónap, de ezt meg lehet hosszabbítani. Van olyan könyv, amit nem lehet elvinni, csak a könyvtárban szabad olvasni. Hétköznap 6-8 óráig, míg szombaton 8-12 óráig áll a könyvtárrendelkezésre az olvasóknak. Mostanában a műveket szinte csak ajándékba kapja az intézmény, mert drágák. A szerb könyvek a köztársasági minisztériumtól, a magyar könyvek alapítványoktól érkeznek. A múlt évben a Tartományi Művelődési Titkárságtól pénz érkezett, és így új könyvekkel tudják gyarapítani az állományt.
    Az új könyveket be kell írni a leltárkönyvbe, majd szakszámmal, pecséttel, leltári számmal látják el őket. A könyvek három helyiségben eléggé zsúfoltan állnak a polcokon. Van egy nagyobbacska szoba, ahol olyan művek találhatók, amelyek már régiek, szakadtak, szinte használhatatlanok. Ez a raktár. Vannak rendszeres látogatók, akik minden nap bejönnek, de diákok, középiskolások, nyugdíjasok is betérnek az intézménybe. Azt is megtudtuk, hogy sajnos egyesek megviselten hozzák vissza a könyveket. Ilyenkor szomorúak a könyvtárosok. A látogatottság egyébként attól függ, van-e új könyv. Ha nincs, a látogatás is csökken. Író-olvasó találkozókat, irodalmi estéket szervezünk – mesélte Éva néni. „A községi szavalóversenyt is itt bonyolítjuk le. A nyelvművelő napokat, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesülettel és az önkormányzattal együtt rendezzük meg. Ezek az események munkánkat még szebbé, mozgalmasabbá teszik”. – fejezte be a mondanivalóját kedves vendéglátónk. Búcsúzáskor Éva néninek jó egészséget kívántunk, az intézménynek pedig anyagi támogatást és sok-sok új könyvet. Majd vidáman indultunk haza. Örültem, hogy ennyi mindent megtudhattam dr. Hódi Évától. Most úgy érzem, valóban látom, milyen sokszínű a könyvtárosi munka.

Bajnár Lili, 7. c oszt
Cseh Károly Általános Iskola, Ada

Gruber Klaudia, Cseh Károly Általános Iskola, 5. oszt., Törökfalu