MOHOL NAGYKÖZSÉG
Szemelvények Baranyi István nyugalmazott moholi anyakönyvvezető készülő monográfiájából

    Egyes források szerint Mohol története során, mint önálló község 1870-ben alakult, de erről közvetlen írásos dokumentum nem maradt fenn, így a meglétét bizonyító közvetett adatot csak az 1870-ben Óbecsén, Pulchard János községi bíró által aláírt Váltsági szerződés jelenti. Az első írásos dokumentum, amely Mohol község létét bizonyítja az a jegyzőkönyv, amely 1875. február 25-én készült a Moholi Képviselő-testület rendkívüli közgyűlése alkalmából. E jegyzőkönyv mellett létezik még egy teljes jegyzőkönyv, amely az ugyanez év december 7-én tartott rendkívüli képviselő testületi ülésen készült, és amely az elkövetkezendő elöljárók megválasztásával kapcsolatos feladatokról szól.
    1957. július 1-én Ada község és Mohol község egy közösségbe egyesül, s székhelye ADA lesz. Ezzel Mohol település történetének 87-ik vagy 82-ik évében mint önálló község megszűnt létezni.
    Az utolsó önálló Moholi Községi Népbizottság tagjai a következők voltak: Fleisz István elnök, Matić Ilija alelnök, Radulaški Stojan, Király Béla, Tóth Péter, Vlajković Radovan, Fleisz Viktória, Živančev Ljubomir, Matić Milovan, Maletaški Remo, Lévai István, Segedinski Savo, Major Antal, Milutinović Milenko, Lakatos József, Gömöri István, Matić Dančika, Konjović Todor, Hóli Ferenc, Vince Mihály, Božić Aco, Török Ferenc, Kostyalik András, Matić Rajko-Papiga, Tóbiás István és Szőke Lajos.
    Moholon bizonyos közigazgatási ügyek intézésére a községi népbizottság helyett helyi hivatal létesült, ügyfelvevő, járlatlevél-, adóhivatal, kataszteri és anyakönyvi szolgálati hatáskörrel. Ez a munkamegosztás is nemsokára megszűnt, illetve átszerveződött úgy, hogy Moholon jelenleg csak az ügyfelvevő és anyakönyvi szolgálat maradt. A régi városháza épületét (a falak nedvessége miatt) 1976 december 1-én elhagyva, a helyi iroda a moholi Földműves-szövetkezet (a Tito marsall és a Sv. Miletić utcák sarkán) földszinti részébe költözött, ahol ma is működik.

A HELYI KÖZÖSSÉG

    Megalakításának ideje 1964 decembere. A tényleges munka 1965. január 1. után kezdődött meg. Az alakuló ülésről nem maradt fenn írásos dokumentum. Az első írásos bizonyíték a Helyi Közösség Tanácsának 1965. február 17-én 18 órai kezdettel megtartott ülésen készült jegyzőkönyv. Ebből megtudhatjuk, hogy a fenti tanácsülést BOZSÓKI KÁROLY tanácselnök hívta össze. A 25 tanácstagból 3 hiányzott. Az ülésen a legidősebb tanácstag a korelnök, Mitrović Slavoljub elnökletével a következő napirendi pontokat vitatták meg: 1. Az elnök és helyettesének megválasztása, 2. Bizottságok tagjainak kinevezése éspedig: a közművesítési, mezőgazdasági, a tanügyi és népegészségügyi és a testnevelési bizottságokba.
    Az ülésen megjelent tanácstagok többsége az elnöknek újra Bozsóki Károlyt, helyettesének pedig Milenko Milutinovićot javasolták, majd némi vita után az ajánlatot egyhangúlag elfogadták. Az újraválasztott elnök Bozsóki K. beszámolt a tanács eddigi munkájáról, és kezdeményezte a bizottságok megalakítását melyek szerepe a tanács munkájának megkönnyítése, segítsége. Ezután a tanács megválasztotta az előre megbeszélt bizottságokat.
    (Megjegyzés: a Moholi Helyi Közösség eddigi titkárainak névsora 1966 május 1-től napjainkig: Dragin Vojin, Udovički Miroslav, Zec Zsuzsanna, Sremčev Sima, Tomić Ognjan, Morović Svetozar, Zec Zsuzsanna).

POSTA- ÉS TÁVIRÓ HIVATAL

    A moholi postát (a jelenlegi Testvériség egység és a Tito Marsall utca sarkán) 1866. szeptember 1-jén adták át a forgalomnak. Ebben az időben a nagyobb postai küldeményeket ló vontatta postakocsikkal szállították. A postának akkoriban saját istállója volt és saját lovai. A fejlődés csak később indult el. 1881-ben kapta meg a távírót (amit még tudomásom szerint az 1950-es években is használtak), ezt követte a telefonközpont kiépítése, majd bővítése. Moholnak jelenleg eléggé fejlett telefonhálózata van. Az első moholi postafőnökről nincsenek adataim, az első írásos dokumentum Ofner Lipótra vonatkozik, 1890. február 4-en tesznek róla említést mint az akkori községi képviselő testület elnökéről és a moholi posta főnökéről.

VASÚT ÉS HAJÓFORGALOM

    A községi elöljáróság 1888 december 13-án megtartott ülésén határozatot hozott 100.000 forint kölcsön felvételéről 40 évre, 5% évi kamattal. A kölcsönt 80 részletben, félévenként (május 1-én és november 1-én) kellet törleszteni. A felvett összeg a vasútvonal építésére szolgált, ami Szabadkát és Zentát, illetve Becsét kötötte össze. Moholon az ünnepélyes átadása 1889. november 14-én történt. Forgalomba adásáig a moholi nagy utcát (a mai Tito Marsall utca) a vasútállomásig keményalapú útburkolattal (kövesúttal) kellet ellátni. Az útépítéssel kapcsolatos munkálatokkal a község által megbízott személyek a következők voltak: Újhelyi Ágoston, Baranyi János, Matić Dančika, Ofner Ignác, Wolf Adolf, Lolin Jovan és Nagy Ferenc. A vasútállomás épülete 1894-ben épült fel. A vasútvonal lefektetésének felbecsülhetetlen értéke volt a falu további fejlődése szempontjából, mivel Moholnak mindig igen fejlett utas- és teherforgalma volt. Valamikor Moholon 8 személyvonat haladt keresztül, és öt fiákeres szállította a polgárokat a vasútállomásra. Az utolsó személyvonat, amely a 2770-es számot viselte, 1979. március 30-én, tehát 90 évvel a vasút ünnepélyes átadása után hagyta el a moholi vasútállomást.
    A moholi hajóállomást ünnepélyes keretek között 1868-ban adták át a forgalomnak. Abban az időben igen nagy forgalmat bonyolított le. Minden másnap kikötött itt a Zentáról Beográdba tartó és onnan visszatérő személyszállító hajó. A hajóállomáson keresztül szállították el a különféle árut is főleg gabona- és zöldségféléket. Az évi forgalom kb. 10-20 ezer tonna volt. A hajóállomás megszűnése l957-ben következett be végérvényesen. Ma kibetonozott strand van a helyén.