MI LESZ A KÓBOR KUTYÁK SORSA?
Az év utolsó hónapja illetve a következő év első hónapja az az időszak, amikor végzik az ebek veszettség elleni megelőző oltást és a féregtelenítést. Ekkor kerül sor a kutyaadó megfizettetésére is, hisz a vakcinázás árába be van számolva a községi illeték. A legutóbbi alkalommal egy-egy házi kedvenc oltása 650 dinárba került, összesen.
Az is észlelhető, hogy ilyenkor télen szokatlanul gyorsan és észrevehetően elszaporodnak a gazdátlan kutyák az utcákon. Sok esetben ezt annak tulajdonítjuk, hogy egyesek kicsapják házőrzőiket az utcára, megszabadulnak tőle, csakhogy ne fizessék azt a 650 dinárt, mert nagyon sok háznál ez az összeg is jelentős kiadás. De van itt egy másik tényező is, ami az utcákon kóborló ebek elszaporodását okozza.
Gazdátlanul
Ezekről a jelenségekről beszélgettünk el az adai Állategészségügyi Állomás igazgatójával, dr. Rusák Józseffel. Ő a következőket mondta:
- Természetes, hogy ebben a mai nehéz gazdasági helyzetben az emberek egy része sokallja a 650 dinárt, és részben ez is oka lehet, hogy szélnek eresztik az addig kedvenc házőrzőt. Ám meg vagyok győződve, hogy nem ez a legnagyobb ok a kóbor kutyák megjelenésére ilyenkor oltás idején. Ugyanis egy biológiai folyamatról van szó, ekkor kezdődik a párzási időszak is az ebeknél, ami az ösztöneiken keresztül a párkereséshez vezet. Ilyenkor elég, ha egy elszabadult tüzelő szuka végigmegy az utcán, nyomba másik 3-4 kan kutya követi. Az emberek felelőssége itt abban rejlik, hogy nem viselnek elég gondot házőrzőjükre, könnyedén veszik tartásukat, valamilyen módon kiszabadulnak az utcára, és máris falkák jelennek meg. Természetes, hogy ez nagyon sok gondot okoz a járókelőknek, gyerekeknek, mert néha agresszívvá válhatnak. Itt kell megjegyeznem, hogy van egy községi rendelet, mely szerint az utcán csak szájkosárral és pórázon lehet sétáltatni, vezetni a kutyákat. Hogy mennyire tartjuk ezt be, látszik nap, mint nap. Tudni kell azt is, hogy az állatvédelemről és a lőfegyver használatáról szóló törvények tiltják a lakott területen való kilövést, viszont az egyszemélyes gyepmester nem győzi befogni a kóbor ebeket.
Úgy tudom, hogy Adán létezik egy kutyamenhely. Milyen szerepet vállal az állategészségügyi állomás ennek működtetésében?
- Annak érdekében, hogy a községben csökkenjen az gazdátlan ebek száma, az Állomás foglalkoztat egy zoo-technikust, akinek más teendőin kívül a kóborló ebek befogása is feladata, valamint hogy a menhelyre szállítsa. Itt három napig tartjuk őket, és ha eközben nem találunk gazdira, fájdalommentesen elaltatjuk őket. Csodát ettől az egy embertől nem várhatunk, épp ezért arra apellálok, hogy aki úgy gondolja, hogy anyagilag nem bírja kitartani házőrzőjét, az nyugodtan hozza be ide az Állomásra, vagy vigye ki a menhelyre, és ott elvégezzük az elaltatást. Ebben az esetben ingyenes az eloltás, ezeket a költségeket az önkormányzat viseli. Megjegyzem, a kutyamenhely az adai Nagyúton, az Idősek Otthonának farmján van kialakítva, ahol három bokszban 3 kutya fér el. A menhely létjogosultsága még ilyen csekély férőhellyel is indokolt.
Nem minden kóborló kutya gazdátlan, amelyikkel az utcán találkozunk. Vannak kijáró kutyusok is, melyek napközben kilógnak, amint lehetőségük nyílik rá, és egész napos bolyongás után este visszatérnek a házhoz. Különben minden kutyafalkának megvan a saját területe, amit megismert, megjegyzett és megszokott. Számuk jóval kevesebb lenne az utcákon, ha gazdáik nagyobb figyelmet szentelnének rájuk, kötve tartanák olyan helyen, ahonnan nem szökhetnének meg.
Végül visszakanyarodnék az eboltási akciókhoz. Ide tartozik ugyanis az a lehetőség, hogy a kutyákba mikrocsipet ültethetünk be, egyelőre azoknak, akik ezt kérik. Ennek az ára ma 1300 dinár. Úgy tudom, hogy ettől az évtől kezdve kötelező lesz a mikrochip. Ez lényegében egy szám, amely arra szolgál, hogy ha a kutya elszökik és a zoo-technikus befogja, ennek alapján azonosítani tudjuk a gazdáját a számítógépes rendszeren keresztül, és vissza tudjuk adni a házőrzőt – fejezte be a beszélgetést Dr. Rusák József.
Bálizs Géza
