A GYÁRÓRIÁS AGÓNIÁJA

    Már néhány éve tart községünk (volt) legnagyobb vállalata a Potisje szerszámgépgyár agóniája. A valamikori helyi óriás ezer egynéhány családnak biztosított kényelmes megélhetést és Ada község gazdaságának egyik fő ütőerét képezte. A 90-es évek első felében ezt a jól menő vállalatot is elérte a hiperinfláció, a nemzetközi gazdasági zárlat, a soha nem látott gazdasági válság. Tönkre ment a gyár, tönkre ment megannyi család, tönkre ment Ada község gazdasága. Elérkezett a vég. A munkások, már akik megmaradtak, már évek óta nem kapták meg a puszta létfenntartáshoz szükséges bérüket sem. Tudom ez még sok más szerbiai községben is így volt, de ez mégis itt történt az én községemben, a rokonaimmal, barátaimmal és családjukkal.

A Potisje bejárati része

    Amiért ismét a hétköznapok felkapott témáját képezi a szerszámgépgyár sorsa, az annak köszönhető, hogy egy külföldi üzletember komoly érdeklődést tanúsít a cég megvásárlását illetően. Mindez azután történt, miután az aktuális községi vezetőség utána járásának köszönhetően a már nem aktuális szerbiai kormánynál elérte, hogy a több százmilliós tartozását az állam, úgymond „elengedje” a Potisje-nek.
    Az történt, ugyanis, hogy Redžat Sokoli úr látott némi fantáziát a gyár termelési kapacitásában, és mivel a Magánosítási Ügynökség által meghirdetett árverésen nem akadt új gazdára a gyár, ő egyszerűen megvásárolta a gyár adósságát a Pannon banktól, ami  k.b. 3,5 millió eurót, és 65 millió dinárt tett ki. Ezek után az adai kataszteri hivatal a jelzálog-bejegyzést a Pannon bank javára megváltoztatta, és úgy jegyezte be, hogy ez a követelés Sokoli úr követelése és a jelzálogot ilyen értelemben jegyezte be az adós összes ingatlanára, amelyről Sokoli úr kivonatot csatolt az indítványhoz, amellyel kéri az ingatlanon történő végrehajtást.
    Az ingatlanon történő végrehajtás esetében a bíróságnak kötelessége három napon belül döntést hozni az indítványról, amit meg is tett, továbbá köteles az ingatlan forgalmi értékét megállapítani, amelyet szakértő által meg is állapíttatott. Ezek után a törvénnyel összhangban a bíróság végzést hozott az ingatlan nyilvános árveréséről, tiszteletben tartva a határidőt, amely a végzés meghozatala és az árverés napja között legalább 30 nap. Mindenkit értesített erről a végzésről, akiket a törvény szerint köteles értesíteni, valamint ezt a végzést kitűzte a bíróság hirdetőtáblájára.
    Ezt a nyilvános árverést március 23-ára tűzték ki, az adai Községi Bíróság tárgyalótermében, amelyen bárki részt vehetett, aki előzőleg letétbe helyezte a kikiáltási ár 10%-át. (a következő számunkban részletes beszámoló fog megjelenni erről az árverésről).
    Ezen az árverésen bárki licitálhatott, mint vevő kivéve a végrehajtási adóst, a bírót, a bírósági végrehajtót és azon személyt, aki részt vett az ingatlan értékének megállapításában, tehát minden más személy a felsoroltakon kívül, akár külföldi, akár belföldi állampolgár részt vehetett, és jogosan megvásárolhatta az ingatlant, amennyiben a legmagasabb árat kínálta meg.
    Az árverés sikeres lefolytatásához elegendő, hogy akár csak egy érdeklődő, ill. vevő legyen jelen, azzal, hogy köteles letétbe helyezni a kikiáltási ár 10%-át, ami esetünkben kb. 16 millió dinárt tesz ki, ugyanakkor a törvény azt is előírja, hogy a végrehajtási hitelező nem lehet az egyetlen résztvevő az árverésen. Az ingatlant az a vevő kapja meg, aki a legmagasabb árat kínálja és törvényes határidőn belül be is fizeti azt.
    Amennyiben az első árverés nem sikerül, éspedig azért mert nem jelentkezik vevő, a második árverést a bíróság kétharmados kezdő áron fogja elkezdeni, és ha a második árverezés sem sikerül akkor a végrehajtási hitelezőnek, esetünkben Sokoli úrnak, joga van kérni, hogy a bíróság neki ítélje oda az ingatlant.
    Ami a Potisje szerszámgépgyár ingóságait és azok elárverezését illeti, a végrehajtási eljárást többen is indítványozták.
    A hitelezők főként a végrehajtási adós dolgozói és volt dolgozói, akik a jogos követelésüket végrehajtható bírósági ítéleten, ill. az állam által kinevezett munkaügyi döntőbíróság végrehajtható végzésén alapozzák.
    Megtörtént az ingóságok összeírása és felértékelése, amelyet a végzés meghozatala után a bírósági végrehajtó elvégzett, majd ezután tűzte ki az ingóságok eladását.
    Amennyiben akár a végrehajtási hitelező, akár a végrehajtási adós elégedetlen a bírósági végrehajtó által megállapított árral, akkor kérhetik, hogy a bíróság rendelje el, hogy szakintézmény, vagy szakértő állapítsa meg az árat. A teljes összeírt zálogjog alatt lévő ingó tárgy összege több 10 millió dinár.
    A bíróság csak olyan értékben írhat össze, ill. árverezhet el ingóságot, amely értékben a végrehajtási hitelezőknek követelésük van. A március 14-én megtartott árverésen ez némi bosszúságra adott okot a potenciális vásárlóknak, mert sokan nem tudták megvásárolni a kinézett ingóságot. Azonban, amint már említettük a bírósági végrehajtó a törvény értelmében kénytelen volt megszakítani az árverést abban a pillanatban, amikor az értékesített ingóságok értéke elérte a végrehajtási hitelezők követelésének értékét.
    Az ingóságok esetében, amennyiben az első árverés sikertelen a bíróság kitűzi a második árverést, tiszteletben tartva a törvényes határidőket, és a második árverésen az ingóságok az előzőleg megállapított kezdő árnak az 50%-a. Amennyiben a második árverésen sem kelt el az ingóság, akkor a végrehajtási hitelező kérheti a bíróságot, hogy ítélje oda neki az összeírt, felértékelt ingóságokat.
    Sokoli úr ingóságokkal kapcsolatos követelése nem más, mint a dolgozóktól megvásárolt követelés, amely végrehajtható bírósági ítéletből ill. a munkaügyi döntőbíróság jogerős végzéséből ered, és amelyet ő megvásárolt. Attól függetlenül, hogy a végrehajtási jogcímmel bíró okirat nem tartalmazza a végrehajtási hitelező nevét, de a végrehajtási hitelező bizonyítani tudja hitelt érdemlő magánokirattal vagy közokirattal, hogy ő jogos tulajdonosa ezeknek a követeléseknek, akkor a bíróság végrehajtási hitelezőként őt nevezi meg. Ezek a követelések nem, a bíróság döntése alapján születtek, hanem egy végrehajtási jogcímmel bíró ítélet, azaz végzésnek az eredményei és ezért ezek az összegek tartalmazzák a tőkét és a késedelmi kamatot is.
    A különböző találgatások megelőzése, és a teljes igazság érdekében ki kell hangsúlyozni, hogy a végrehajtási eljárás egy szigorúan formális jogi eljárás, ahol a bíróság önkezdeményezésből semmit nem tesz, csakis a felek indítványára és ajánlatára, amennyiben az indítványt, ill. ajánlatot törvényesnek találja.
    Amikor a kedves olvasó ezeket a sorokat olvassa, a Potisje Szerszámgépgyár összes ingatlanának árverezése már lezajlott. Akkor már tudni fogjuk, hogy elkelt – e a helyi óriás és, hogy ki vette meg, vagy tovább tart a megmaradt munkások bizonytalansága és félelme a jövőt illetően.
    Nekünk, akik csak esetleg, mint csendes szemlélők vehettünk részt az egész folyamatban egy dolog marad hátra, mégpedig a remény és bizakodás, hogy bárkié is lesz a gyár, az illető nem valami alantas üzleti szándékkal veszi meg, hanem azért, hogy újra beindítsa a gépeket, hogy a macedóniai városrész lakói esténként, amikor minden elcsendesedik, újra hallják a távoli zúgást, amely valaha a megélhetést jelentette számukra.

Vastag Róbert