HÚSVÉT
A régi korok emberei sok szállal kapcsolódtak a természethez. Munkájukat, mindennapi életük rendjét, örömeiket, bánataikat is befolyásolta a természet örök változása. Mindezek szabályozták életüket. Sok népnél gazdag hiedelem és szokáskincs kapcsolódott a tavasz beköszöntéséhez.
A megújulás, a feltámadás gondolata mély emberi vágy – hogy az élet győzedelmeskedjen a halálon és az elmúláson. A keresztény vallás egyik legnagyobb ünnepe a húsvét, a feltámadás, a megváltás alapgondolatát foglalja magába. A húsvét ünnepe napjainkban is megőrizte tavaszünnep jellegét, felelevenítve az ősi tavaszköszöntő népszokásokat, a termékenységgel kapcsolatos ünnepségeket.
A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más: héber neve a pészah, kikerülés, elkerülést jelent, angol neve passsover, átrepülést jelent, a német Oster egy germán istennő Ostara, melynek ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. Nem kizárt azonban, hogy az East, kelet szóból származik és a napfelkeltére utal. A magyar szó: HÚSVÉT, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik, az idén április 8-ára.
A húsvét ünnepe sok szálon kapcsolódik a tavasz megérkezéséhez, s a megújulás, a termékenységgel összefonódó népszokás-kincshez. Az ünnepet megelőző farsangi időszak mulatságai a tél legyőzését, a tavasz megérkezését ünneplik. A hosszú böjti időszakot kisebb ünnepek tagolják. A magyar néphagyományban a közbeeső vasárnapoknak nevük volt: a másodiké gulyásvasárnap, az ötödiké feketevasárnap, a hatodiké virágvasárnap. Ez az utolsó vasárnap már a húsvéti ünnepsorozat része. Ezen a napon a zöldág hordás, valamint a lányok és menyecskék ággal való ütögetése volt a jellemző, ami a termékenység elősegítésére irányult.
Nagyböjt alatt sok helyen egy nap csak egyszer ettek, és olajjal vagy vajjal főztek, zsírt és húst nem ettek, csak száraz növényi ételeket. Ma már nem ilyen szigorúak az egyház böjti előírásai, nem követelik meg a negyvennapos koplalást, a tilalom csak az utolsó hétre, nagypéntekre vonatkozik. Az utolsó hét, nagyhét virágvasárnappal kezdődik, melynek napjai Jézus jeruzsálemi eseményeihez kapcsolódnak. E napon, a bevonulás napján az emberek pálmaágakkal, barkás ágakkal mennek templomba, amit megszentelnek és bajelhárító szerepet tulajdonítanak neki.
Nagycsütörtökön az utolsó vacsora és a tanítványok lábának megmosása, ami a vendégszeretet jelképe. Nagycsütörtök estéjén a harangok elhallgatnak, a hagyomány szerint Rómába mennek. A harangok útjának célja, hogy lássák a pápát.
Nagypéntek, Jézus kereszthalálának napja – gyászünnep. A templomokban az oltárokat letakarják és a harangok hallgatnak.
Nagyszombat a feltámadás jegyében zajlik. Az esti körmenetek, a templomokban az új tűz gyújtása, mely Jézus és egyben a remény jelképe, azt adja hírül, hogy Jézus feltámadt, a megváltás közel van. Este ,,visszajönnek,, a harangok is Rómából.
A feltámadás napja: Húsvétvasárnap.
Hagyományos sonkát már szombat este, a böjt lezárásával megkezdik. Vasárnap pedig a sonka mellé tojást, tormát is fogyasztanak. E nap ünnepi étele a bárány.
Annak emlékére, hogy Jézus a tanítványokkal az Emmauszba vezető úton találkozott, kimentek a város határán álló kápolnához és vidám mulatságot ültek,- e nap Európa szerte a játék, a vidámság napja. Egyes vidékeken e napot vízbevető hétfőnek is hívják, mert e nap a locsolás napja. A lányokat régen kivonszolták a kúthoz, és vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz vitték és megfürdették.
A locsolkodás ma is igen elterjedt szokás, kissé szelídebb formában, mivel a fiúk és férfiak általában illatos kölnivízzel locsolják meg a hölgyeket és némelyikük kedveskedése jeléül még verset is mond.
Például ezt:
Itt a Húsvét, eljött végre,
A szép lányok örömére.
Mert a lányok szép virágok,
Illatos víz illik rájok !
BOLDOG HÚSVÉTI ÜNNEPET KÍVÁNOK !
Sáfrány Ágnes
/forrás: wikipedia,szabad lexikon/
