Rövid hírek
Gazdafórum Törökfaluban
Csütörtökön este Törökfaluban számos helybeli mezőgazdasági termelő és állattenyésztő részvételével tartottak lakossági fórumot, amelyen részt vett Fremond Árpád, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselője, Szabó József, a Tartományi Mezőgazdasági Alap igazgatója, Nagy Miklós, a Vajdasági Agrárszövetség és Bálint Ferenc, a Pro Communitas (a közösségért) civil szervezet képviselője. A fórumon szó volt a mezőgazdaságot érintő aktuális kérdésekről, az idei pályázati és támogatási lehetőségekről. A vendégek tájékoztatták a termelőket a földműves gazdaságok új bejegyzési feltételeiről. Az állam termőföldre az idén már csak 20 hektárig folyósít támogatást egy-egy földtulajdonosnak, és a földműves nyugdíj fizetése nem előfeltétele a támogatás megszerzésének. Újdonság, hogy a bérelt állami földterületek után nem jár mezőgazdasági támogatás. Hamarosan újabb falugazdászok állnak munkába, Ada községben is lesz elérhető falugazdász, aki segít a földművesek gazdaságának bejegyzésében, a tartományi mezőgazdasági hitelek igénylésében és más ügyes-bajos adminisztratív ügyekben.
(Magyar Szó)
Sikeres budapesti szereplés
Molnár Csikós Gábor adai énekes 2015. február 14-én, szombaton részt vett a III. Arany Cinege Énekversenyen. Ez a nemzetközi magyar nótaverseny a XV. kerületi önkormányzat támogatásával a Hubay Zeneiskolában került megrendezésre. A megmérettetést a Hálózat a Kultúráért, Művészetért Egyesület (HAKME) szervezte felnőtt énekesek részére. A zsűri Szirmai Lászlónak, az Országos Szórakoztató Zenei Központ elnökének vezetésével külön értékelte a férfiénekeseket és a nőénekeseket. A férfi énekesek közt Molnár Csikós Gábor a harmadik helyezést érte el. Ötvös Csilla operett-énekes, a zsűri tagja külön megdicsérte szép teljesítményéért.
A Körkép szerkesztősége gratulál a sikeres szerepléshez.
MCSL
Újul a temető?
Az Első Helyi Közösség tanácsának legutóbbi ülésén számos kérdés szerepelt a napirenden. Többek között szó volt a katolikus temetőben történő temetésekről is. Gecse István az Első Helyi Közösség titkára elmondta, hogy a tanács olyan döntést hozott, hogy átirattal fordul az önkormányzathoz, a kommunális vállalathoz, a II. Helyi Közösséghez, és természetesen az egyházhoz is, hogy közösen egy teraszt építsenek a halottas ház elé, amely befedné az épület előtti teret. Így temetéskor a gyászolók nem lennének kitéve az időjárás viszontagságainak, megvédené az egész szertartást az esőtől és a tűző naptól is.
Szűts László emlékére
Dr. Szűts László
Mély fájdalommal olvastuk a gyászjelentést, miszerint 2015. január 18-án meghalt dr. Szűts László. A tanár úr, akivel a kilencvenes évek óta minden októberben személyesen találkozhattunk a Szarvas Gábor Nyelv-művelő Napokon.
Szűts tanár úr személyét igen jól ismerték mindazok a vajdasági pedagógusok, diákok, a nyelvművelés iránt érdeklődő személyek, akik rendszeresen részt vettek a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok nyelvi vetélkedőin és más rendezvényein.
Szűts tanár úr hosszú évek óta rendszeres résztvevője, közreműködője volt a Nyelvművelő Napoknak. Emlékszem, még 2006-ben, a játékos nyelvi vetélkedő elején, a színpadon azt mondta, hogy a jelen levő diákok akkor születtek, amikor ő először jött Adára. Az általa vezetett nyelvi játékok során nagy pedagógiai hozzáértéssel vajdasági diákok népes táborának hívta fel a figyelmét a magyar nyelv rejtett szépségeire, nyelvi igényességre, szabatos nyelvhasználatra, az anyanyelv szeretetére nevelve őket. Ez nemcsak nyelvművelési szempontból, de pedagógiai szempontból sem volt könnyű feladat. A tanár úr önzetlensége, a vajdasági magyar nyelvművelés és általában az anyanyelv ügyéért való elkötelezettsége a abban is megnyilvánult, hogy a legnehezebb, olykor bizonytalan időkben is számíthattunk jelenlétére. Nem kis áldozatvállalásra volt szükség, hogy bízvást számíthattunk rá akkor is, amikor a külső körülmények inkább elrettentőnek, mintsem kedvezőnek tűntek. Segítsége és tevékeny közreműködése jelentős mértékben hozzájárult a vajdasági magyar nyelvművelés ügyének, és tágabb értelemben az anyanyelvi művelődés ügyének előbbre viteléhez. Fájó szívvel, hálásan emlékezünk rá. Emlékét megőrizzük.
A Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület nevében: Hódi Éva
Magyar költők és a Biblia
Dr. Reisinger János ismert budapesti irodalomtörténész, főiskolai tanár és Biblia-kutató február 18-án (16,30 órai kezdettel) a Városháza nagytermében folytatta a tavaly ősszel elkezdett Magyar költők és a Biblia című előadássorozatát.
Ezen az előadáson Ady Endréről és azokról a költeményeiről volt szó, amelyeknek a Biblia egy-egy része adott ihletet a költőnek. Elmondta, hogy Ady 1877-ben született Érmindszenten (Szatmárnémeti közelében lévő település Erdélyben; ma Ady Endre a neve) és csak 42 évet élt – korai halálát későbbi züllött élete és egy eltévelyedett nemi kapcsolata következtében kapott vérbaj okozta! „Attól függetlenül, hogy rövid életet élt 900 verset írt, ezek közül 30 igen nagy jelentőségű a magyar irodalomban! Érmindszenten, ahol a szülői ház állt, egy temető volt, és amikor hazalátogatott, Ady, kinézve az ablakon, e temetőt látta, de volt olyan is, hogy kisétált – e látvány több költeményében is érezhető! Amikor Ady megnősült Boncza Bertával (akiről a Léda-versek szólnak) és Csucsán éltek, akkor már sok italt fogyasztott – a lakájokkal hozatta a szeszt, és a bokrokba rejtették el, ahol ő később megtalálta – , talán azért is mondták hogy Ady nem az asztalon írta verseit ez időben, hanem az asztal alatt. Persze, ez nem azt jelenti, hogy Ady nem alkotott kiemelkedő verseket; ellenkezőleg: igenis alkotott nagy verseket; ilyenek például a Biblia által ihletett költeményei is: Az Úr érkezése, Illés szekerén, A Sion-hegy alatt, A csodák földjén, Júdás és Jézus, Ézsaiás próféta könyvének margójára, Emlékezés egy nyári éjszakára. Természetesen Adynak más jellegű versei is vannak, Párizsban írt versei (Párizsban járt az ősz), vagy a párizsi utazása után írt emlék-költemények; forradalmi jellegű és arra buzdító versek; költőknek és más személyeknek szentelt illetőleg ajánlott költeményei; az otthont „megéneklő“ költemények és így tovább! Előadásában dr. Reisinger János arról is szót ejtett, hogy Ady Csinszka-versei a fiatal hölgynek vele való törődését fejezik ki; a költőt meghatotta hogy a sok hányattatás, az alkoholizmus által kikezdett szervezete meggyógyítására törekszik valaki, hogy felnéz rá, mint barátra, mesterre, nagy költőre. Végül egy kérdésre, hogy mikor jön újból és mi lesz a téma, dr. Reisinger János elmondta: március 18-án jön ismét és akkor egyik téma Babits Mihály és költészete,, a másik téma pedig a Bibliából a Jelenések Könyve lesz!
Bálizs Géza
A házasság hetén, a házasság világnapja alkalmából szervezett ünnepséget a VANCSESZ Adán, amelyet jelenlétével megtisztelt Hajnal Jenő, az MNT elnöke és Ördög Róbert lelkész, családterapeuta. Adáról házasságuk 60. évfordulóját ünnepelte Merkovics Ferenc és Katalin, 30 éves jubiláló párok voltak Milošev Branislav és Annamária, valamint Lehócki Gábor és Zsuzsanna.
Vastag Tibor és Ágota, Nyilas Szabolcs és Mónika 10. házassági évfordulójukat ünnepelték.
Krizsán Vilmos, a szövetség elnöke elmondta: "Régi álmunk volt egy ilyen ünnepség megszervezése. Amikor meghirdettük, felhívásunk gyorsan elég nagy visszhangra is talált és egymás után jelentkeztek a jubiláló házaspárok. Mivel ilyen rendezvény még nem volt itt a Délvidéken, felfigyelt kezdeményezésünkre és támogatta a Magyar Nemzeti Tanács és az adai Első Helyi Közösség. A VANCSESZ számára kiemelkedő jelentőséggel bir, hogy a családgondozási programunk és családbarát rendezvényeink után most egy olyan ünnepséget igyekszünk hagyománnyá tenni, amely a házasságot, vagyis két ember egymás iránti elköteleződését
helyezi előtérbe, amelyet semmilyen más életközösség nem helyettesíthet.
Lajkó Szilvia
Egymilliónál többet összeloptak. Az adai belügyi dolgozók óbecsei kollegáikkal együttműködve felgöngyölítettek egy bűncselekmény-sorozatot. Eszerint két óbecsei férfi és egy kiskorú személy 2013-tól 2015. januárjáig 15 lopást és nagy értékű lopást követett el jogi és magánszemélyek kárára Ada, Óbecse, Magyarkanizsa és Topolya község területén.
A gyanúsítottak traktorokról, kombájnokról, pótkocsikról és más munkagépekről alkatrészeket szereltek le, a tartályokból pedig ellopták a gázolajat. Mindezt a felbujtójukhoz, egy Óbecse környéki lakoshoz szállították. Az ellopott tárgyak értéke meghaladja az egymillió dinárt.
Mindannyiuk ellen bűnvádi feljelentést tett a rendőrség.
Lopással gyanúsított kiskorúakat vettek őrizetbe. A Belügyminisztérium nagykikindai részlege tagjai 1997-ben, illetve 2000-ben született két kiskorút tartóztattak le, nagykikindai lakosokat, és bűnvádi feljelentéssel elővezették a kiskorúakra illetékes bíró elé, azon alapos gyanúval, hogy ez év januárjában Nagykikindán hét alkalommal betöréses lopást követtek el. A kiskorúakra illetékes bíró 30 napig terjedő előzetes fogságot rendelt el a számukra.
Az a gyanú, hogy a kiskorúak betörtek két gyógyszertárba, egy pénzváltóba, két kereskedésbe és egy mezőgazdasági gyógyszertárba, ahonnan pénzt vittek el, s így összesen 140.000 dinárral károsították meg e cégeket.
Szintén fennáll a gyanú, hogy a kiskorúak ebben az időszakban ezenkívül még hat betöréses lopást hajtottak végre Zentán és Adán, és e bűntettek elkövetésének gyanúja miatt is bűnvádi feljelentés tesznek ellenük.
Félmillió a mezőőrszolgálatra. Ada község sikeresen pályázott a Tartományi Mezőgazdasági, Vízgazdálkodási és Erdészeti Titkárságnál, és ennek eredményeképpen a mezőőr szolgálat felszerelésére kicsit több mint 500 000 dinárhoz jut. Ebből az összegből a mezőőr szolgálat szükségleteire öt motoros kerékpárt, öt távcsövet, egy videokamerát és egy fényképezőgépet vásárolunk – mondta el Bilicki Zoltán polgármester.
Szerbiának 2040-re csak 6,8 millió lakosa lesz. Az EVROSTAT Európai Statisztikai Hivatal értékelése szerint - Szerbiának 2040-re csak 6,8 millió lakosa lesz, ami 350.000-rel kevesebb, mint tavaly.
A Köztársasági Statisztikai Intézet lakossági adatai szerint, Szerbiában 2013-ban 100.000-an hunytak el, míg csak 65.540 újszülött látott napvilágot. Ez azt jelenti, hogy az ország évente egy-egy Kovin, Požega vagy Nova Varoš nagyságú település nélkül marad. Már világos, hogy a 2014-re szóló népességi adatok sem lesznek a jobb jövő hírnökei, amelyek feldolgozása és közzététele a nyár közepére várható. A hazai statisztikusok „kiszámolták”, hogy hogy a 2014. év kezdetén Szerbiában pontosan 7.146.759 lakos élt. Ez már komolyan megingatta a a még friss 2011-es népszámlálási adatokat is, amely 7,2 millió polgárral számolt.
Még kevésbé bátorítóan hangzik a következő adat: „az elmúlt évben Szerbiában a legkevesebb baba született a XX. század kezdete óta”. A negatív természetes szaporulat miatt Szerbia lakosainak száma minden nap több mint nyolcvan fővel csökken.
A községháza folyosóinak rendbe hozása. Jelenleg is folyik a községháza épületében a folyosók rendbetétele. A régi járólapok fellazultak és összetörtek, ennek következtében a folyosó több helyen megsüllyedt, és igen elhanyagoltnak látszik. Éppen ezért döntöttünk amellett, hogy erre a beruházásra is sort kerítünk, ugyanis az ide látogató állami tisztségviselők, és beruházók is ezzel az épülettel találkoznak először. Emellett a községháza színhelyéül szolgál számtalan községi rendezvénynek, valamint olyan eseményeknek, mint például a házasságkötés, ami a házasulandók életének egyik legszebb pillanata, és ezért is fontos a folyamatos karbantartása – mondta el Bilicki Zoltán polgármester.
Elsikkasztott árvíztámogatás Adán. Előzetesben a községi igazgatási szerv hivatalnoka. A belügyminisztérium illetékesei közölték, hogy előzetes letartóztatásba helyezték az adai községi igazgatási szerv egyik hivatalnokát, aki az árvízkárosultaknak szánt segélyt eladta és a pénzt saját céljaira használta fel.
A közlemény szerint azzal gyanúsítják, hogy 2013. májusában engedély nélkül és jogtalanul szervezte, vette át és tartotta meg magának, illetve adta el egy szabadkai illetőségű gazdasági szervezetnek az adai árvízkárosultak megsegítésére szánt adományát. (Blic, 2015.02.11.)
Az államiság és a katonaság ünnepe. Szerbiában február 15-ét úgy ünnepeltük, mint megemlékezést az 1804-es évre, amikor Orašce helységben elkezdődött az Oszmán Birodalom elleni felszabadító harc. Ezen kívül, ugyanezen a napon, 1835-ben Kragujevacon a nemzetgyűlés kikiáltotta Szerbia első Alkotmányát, ami a modern szerb államiság kezdetét jelentette. Ezért Szerbia Képviselőháza 2001. július 10-i határozatával e napot a szerb államiság napjává jelölte ki, majd 2012-től ez az ünnep kétnapossá bővült, tehát február 15-én és 16-án ünnepeljük. 2007-től ez egyúttal a Szerb Katonaság napja is. A szerb pravoszláv egyház e napon ünnepelte a Julianus-naptár szerinti Gyertyaszentelő napját.
