142. Zöld levél
Van-e lelkük a fáknak?

    A környezetvédelem és a környezetkutatás szakirodalmát olvasgatva ökológusként is képezhetjük magunkat, tágíthatjuk a felfogásunkat, sőt olyan „titkokra” is bukkanhatunk, amit – ha nem tudnánk – egész életünkre buták maradnánk. Ilyen „titok”, hogy Cleve Backster, Amerika elsőszámú hazugságvizsgáló szakértője, egy hirtelen jött gondolattól vezérelve, rákapcsolta a poligráf (hazugságvizsgáló-gép) pólusait szobanövény-fája levelére és megfenyegette a sárkányfát, abból a célból, hogy választ csikarjon ki belőle.
    De hogyan lehet egy növényt megfenyegetni?
    A tudós rátalált a megoldásra: gondolatban elhatározta, hogy megperzseli a levelét! De még hozzá sem ért a növényhez, gyufa sem volt nála, csak a gondolat született meg az agyában, amikor a készülék mutatója drámaian kilengett. A növény tehát a szándékra reagált! Becker megdöbbent: te Jó Isten, ez a növény olvas a gondolataimban, és még reagál is rá!
    Ugyanez történt, ha egy leszakított levéldarabkára kötötte a műszert. Ha csak a növény közelébe ért azzal a szándékkal, hogy megégeti, a virág „megőrült”. Viszont, ha közelített hozzá, de valójában nem volt szándéka megégetni a levelet, a növény nyugodt maradt.
    Egy másik kísérletben olyan dologgal „fenyegette meg” a levelet, ami nem jelentett valódi veszélyt (meleg kávéba mártotta a levelet). Ekkor olyan jel jelent meg a papíron, amilyet az ember akkor ad, ha álmos, vagy unatkozik.
    Később huszonöt különböző fajtájú növénnyel és gyümölccsel igazolódtak be ugyanezek a reakciók, sőt azóta tojással és baktériummal is hasonló eredményre jutottak. Az is előfordult, hogy Cleve Backster elutazott messzire, és amikor indult vissza New Yorkba, gondolatban „hazaszólt” a növényeinek. Tudatta velük, hogy úton van hozzájuk. Amikor hazaért, azt tapasztalta, hogy a poligráf pont abban az időben érzékelt a növényeknél kitérést, amikor a gazdájuk kommunikált velük a távolból.
    Aztán volt, aki továbbgondolta Backster kísérleteit és hasznosította a megélhetésben. Százszázalékos terménynövekedést tudott elérni speciális módszerével: a leveleken át adagolt extra növénytápon túl Bach- és Vivaldi-muzsikával „etette” a  gyümölcsfákat, zöldségeket. Azokkal a muzsikákkal is jó eredményt ért el, amelyek emlékeztetnek a madárcsicsergésre.
    Azóta tudott dolog, hogy a növények kedve is naponta, és napszakonként változik, akárcsak az embereknél. Sőt, szerelemre is lobbanhatnak. Amikor egy nagyobb társasággal a szexről kezdtek el beszélgetni, a növényekre szerelt műszerek mutatói erősen kilengtek. Lehetséges, hogy az erotikus csevegés szexuális energiát szabadított fel és juttatott a levegőbe, és ezáltal a növényeken levő virágokba? Néhány népnél mindenesetre még ma is bevett rítus a frissen vetett földön való szeretkezés, hogy ezzel is növekedésre serkentsék a növényeket, a gabonát. A mi népünknél is él az a mondás, hogy a gazdasszony szeme (szeretete) növeszti a zöldséget, vagy a gazda szeme is hizlalja a malacot.

(K. J. - Greenfo)