JÓ SZOMSZÉDOK KÖZÖSEN TEREMTIK A JÖVŐT
Túl vagyunk a választásokon és hirtelen nagy csend támadt. Nem ugatnak a kutyák és az aktivisták sem gyömöszölik a postaládákba vagy dobálják be a kapu tetején a választási propagandaanyagot, Nem hallani, hogy valahol átadtak kiépített objektumokat vagy különböző felszerelést. Építkezések megnyitásáról sem olvashatunk. Nagy kár, hogy nem sűrűbben vannak a választások, mert ilyenkor látszik, hogy mennyi mindent, viszonylag rövid időn belül is ki lehet építeni, vagy legalább el lehet kezdeni.
Választások előtt mindenre és mindenkire oda figyelnek, még a legelesettebb, legszerencsétlenebb emberekre is. Milyen jó lenne, ha ez a törődés sűrűbben megtörténne, vagy állandósulna.
Ami a köztársasági kormányalakítást illeti, naponta változó híreket kapunk, ki kivel lép koalícióra, ki kivel tárgyalt stb. Mi az, ami igaz ezekből a hírekből, amit a nyilvánossággal tudatnak, nem tudni. Mennyire ellentmondásosak a hírek, amelyekről olvasni lehet, egy hozzánk közel álló példa is igazolja. A Magyar Szóban megjelent egy írás hogy „a két pártvezér között, Pásztor István (VMSZ) és Boris Tadić (DP), megegyezés született azzal kapcsolatban, hogy köztársasági, tartományi és önkormányzati szinteken továbbra is partnerek lesznek. A megegyezés szerint azokban az önkormányzatokban, amelyekben eddig is együttműködtek, továbbra is partnerek maradnak, azokon a helyeken, ahol erre még nem volt példa, koalícióra lépnek egymással?? Néhány nap múlva ugyanúgy a Magyar Szóban megjelent egy tudósítás az alábbi címmel „Adán egyedül kormányoz a Demokrata Párt”. Ebből is látszik, hogy csak ott tárgyalnak egymással, ahol a többség eléréséhez, azaz az önkormányzat vezetéséhez nélkülözhetetlen. A két párt együttműködésének fontosságát felesleges hangsúlyozni, mert amilyen fontos, hogy egyenes út vezessen Belgrád felé, ugyanúgy fontos Budapest felé is, mivel az itt élő magyaroknak a határon túlról érkező segítség szinte nélkülözhetetlen. Mi már hajlamosak vagyunk a támogatásokat természetesnek, sőt kötelezőnek venni. Mennyire hiányozna, ha nem kapnánk gyermekenként a 75 euró nevelési-oktatási támogatást, vagy az ösztöndíjat, továbbá a diplomák honosítási költségeinek visszatérítése, stb. Az állampolgárság igénylését is ma már természetesnek vesszük és ma már a Határon Átnyúló Együttműködési Programok is elképzelhetetlenek. Községünk is így tudta a szennyvíztisztító-berendezést a magyarországi Mórahalommal közösen megpályázni és EU pénzekből kiépíteni. A szlogen, ami ezt a beruházást végigkísérte nagyon hangzatos volt, ezért is adtam írásom címének: „JÓ SZOMSZÉDOK A JÖVŐT KÖZÖSEN TEREMTIK”.
Gecse István
Lépni kellene
Sok szó esett már arról, hogy az elmúlt években községünk területén is egyre több ház marad üresen, és ami még nagyobb baj, ezeknek a házaknak a környékét senki sem tartja karban Az embernagyságú bokrok, a gaz, elcsúfítják a környezetünket, és ellehetetleníti a gyalogosforgalmat ezekben az utcákban. Nincs ez így rendjén, ugyanis minden elhagyott épületet valaki vagy valakik megörököltek, tehát elméletileg van gazdájuk az elhagyott házaknak is. Nos, ezeket a „titkos” tulajdonosokat kellene felkutatni egy megerősített kommunális felügyelő szolgálatnak, és kötelezni őket a környék rendbetételére, mivel közösségben és nem tanyákon élünk.
Az Ady Endre utcában ezen a helyen a bokroktól már az épület sem látszik
Nem messze az elhagyatott háztól ilyen rendezett ház is látható
(Fotók: Vastag János)
