Kiválóságaink
DR. CSÁNYI ERZSÉBET

Idén, év elején, népszerű folyóiratunk, a Családi Kör egy húszas listát közölt a legbefolyásosabb vajdasági magyar nők névsorával, és ezen a listán az előkelő hetedik helyen volt a mi adai dr. Csányi Erzsébetünk, aki jelenleg az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén rendkívüli egyetemi tanár és a világirodalom című tantárgyat vezeti. Mint a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium alapítója és elnöke 2001 óta foglalkozik a legtehetségesebb vajdasági magyar egyetemi hallgatókkal. Vezeti a kollégium tutoriális és közösségi képzési programját és évek óta szervezi a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferenciát.

Négytagú családjával rendszeresen jár Adára, mondhatnánk, hogy a gyökereitől soha sem tud elszakadni, de nem is akar, mert itt érzi magát otthon, és ebben a közegben töltődik fel a nagy kihívásokra. Nemrégiben alkalmunk volt alaposabban is elbeszélgetni, és akkor sikerült lejegyezni a szülővárosáról, és lakóiról, a természeti környezetéről vallott nézeteit. Mondhatnám úgy is, hogy sikerült őt szóra bírni az otthonhoz, a gyermekkorhoz, a tájhoz való intim kötődéseiről.

Dr. Csányi Erzsébet

    Egy-két meghatározó élmény gyermekkorából?
    – Az ember mindig úgy érzi, hogy egy folyamatban van benne, a dolgok nincsenek lezárva. Általában minden szépen lassan cammogva változik és szinte észrevétlenül minősül át valami mássá. Hosszú az út. De akármilyen drámai fordulatok következnek be egy sorsban, megfigyelhető az elrendeződés, van valamiféle rezgéscsillapítás, és van logikus kifejlet. Az életszakaszok közti átmenetek is árnyalatosak, és a gyerekkortól errefelé állandóan csak görgetjük a tapasztalatainkat. Meghatározó élményem a Tisza, ahova édesapámmal és a kutyámmal jártam legtöbbet. A csónakunk még mindig megvan, bár teljesen szétszikkasztották az évek. Sokat jártam a Tisza-parti parkba egyedül is, bogarásztam, tücsköket fogdostam, mert a 7. osztály végén mindenkinek leosztályozták a bogárgyűjteményét. Én ezt óriási kihívásként éltem meg, évekig dolgoztam rajta. A rovarokat spirituszba mártottam, gombostűre tűztem. Persze igazából nem a házi feladat érdekelt, hanem ez az izgalmas vadászat, miközben számomra valójában a természet és a világ megismerése zajlott. Szerettem egyedül lenni a természettel, hogy ne zavarjon senki, s ezt a panteista rajongást az édesanyámtól vettem át. Amikor csónakáztunk, a legizgalmasabb, legmisztikusabb kaland mindig az volt, ha a bánáti oldalon elmentünk megnézni az erdész házát. Mint a népmesében. Az is megfordult a fejemben, hogy erdész leszek, rettenetesen tetszett ez a fenséges magány a néma természetben, a félelmetes vadak közelsége, a szépséges környezet, a levelek, az iszap, a víz illata. Nagyszerűnek éreztem ezt a foglalkozást, amiből csodálatos dolgok kerekedhetnek. Az élet összes izgalma benne volt, mint lehetőség.
     Hogyan él benne az adai beltér, az iskola emléke?
    – Sok élmény ért gyerekkoromban, ki tudtuk használni a lehetőségeket és teremteni valamit. Az a sok lelkes ember, tanár! Például Adán az általános iskolai éveink alatt meghatározó közösségi élményt nyújtott az iskolai énekkar Tóth Erzsébet zenetanárnő vezetésével. Kiváló mozgalom volt, az összetartozás felejthetetlen, megtartó emlékei fűződnek hozzá. Jól csináltuk, sikereink voltak. Oktatási rendszerünkben ilyesmire van szükség.
    Ada számomra sohasem vált múlttá, otthon vagyok ebben a világban. Sok vonatkozásban fel lehet nézni az adaiakra. A bölcsészkaron és az akadémián találkozok adai és moholi hallgatókkal, szeretem és jobban megértem őket, mint a máshonnan érkezőket.
    Mit jelent hát számára Ada, az adaiak?
    – Ada egy nagyon élhető kisváros, jó adottságokkal, lehetőségekkel, igényes és életkedvvel teli népekkel. Az elmúlt két évtized derékba törte a fejlődést, de mégis megerősödtek bizonyos kulturális törekvések, a Vadvirág, vagy az adai híres Tánciskola hagyománya. Ezek nagyon szép tevékenységi formák, amelyek bizonyították életképességüket a kultúra piacán. Másrészt aggódva figyelem a sajtóban, hogy az adai kis állatkert nem tud sehogysem erőre kapni, megmaradni valahogyan, pedig ez nagyszerű lehetőség, van benne perspektíva. És mindenekfelett fontos számomra, hogy itt magyarul folyik az élet.

Dr. Csányi Erzsébet és férje Simon baráti társaságban a Tisza partján

Mit gondol a legbefolyásosabb hölgyek listájáról (véleménye szerint miért tették oda)?
– Erre a listára egy olyan tevékenység miatt kerültem, ami szervesen nő ki mindabból, amit az adai kulturális közegben el lehetett sajátítani: ugyanis évek óta szervezem a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferenciát. Az idén – éppen a napokban – kerül sor a 8. VMTDK-ára a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon Szabadkán. 108 egyetemi hallgató mutatja be legújabb kutatási eredményeit a tudományok és a művészetek minden területéről. Nagyon szép rendezvény, nagyon szép mozgalom. A Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium elnökeként 2002 óta szervezem minden év novemberében az Újvidéki Egyetem valamelyik karán ezt a konferenciát. A VMTDK Kárpát-medencei hatókörű, magyar nyelvű tudományos diákköri mozgalom, amelyben évente mintegy 100 hallgató és 100 mentor/témavezető tanár vesz részt új kutatási-művészeti eredményeivel. (Számszerűen: 2002, I. VMTDK, Szabadka, 56 kutató; 2003, II. VMTDK, Újvidék, 76 kutató; 2004, III. VMTDK, Zenta, 82 kutató; 2005, IV. VMTDK, Szabadka, 98 kutató; 2006, V. VMTDK, Újvidék, 97 kutató; VI. VMTDK, Újvidék, 82 kutató; 7. VMTDK, Újvidék, 104 résztvevő).

A Családi Kör húszas listája:
1. Dr. Káich Katalin, 2. Gábrityné dr. Molnár Irén, 3. Mgr. Vitkay Kovács Vera, 4. Teleki Júlia, 5. Dr. Kartag-Ódri Ágnes, 6. Takács Mária, 7. Dr. Csányi Erzsébet, 8. Morvai-Horváth Hedvig, 9. Buda Hajnalka, 10. Rúzsa Magdolna, 11. Dr. Ózer Ágnes, 12. Nagy Margit, 13. Kovács Elvira, 14. Dr. Csáky S. Piroska, 15. Árpási Ildikó, 16. Szőke Anna, 17. Kiss Csíszár Erna, 18. Mgr. Bodor Anikó, 19. Lovas Ildikó, 20. Horváth Emma.
Megjegyzés: Ezen a listán a 15. Árpási Ildikó moholi, és a 17. Kiss Csiszár Erna meg szintén adai születésű.

    Mi a lényege a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferenciának?
    – Tömören szólva, a VMTDK célja, hogy folyamatos tudományos és művészeti fórumot teremtve tervszerűbbé tegye a vajdasági elitképzést, serkentse a felsőoktatási diáktudományos és művészeti kutatómunkát, ösztönözze a kiváló egyetemi hallgatók tudományos igényű, innovatív tevékenységét, bővítse szakmai képzési és önképzési lehetőségeiket, hozzájáruljon a fiatalok társadalmi érvényesüléséhez és a vajdasági magyar tudományos és művészeti közélet fellendítéséhez. Fontos, hogy a VMTDK nemzetközi, közép-európai jellegű, a Kárpát-medence minden régiójából érkeznek résztvevő egyetemi hallgatók, ill. fiatal kutatók, de évről-évre jelen vannak azok a vajdasági hallgatók is, akik Magyarországon tanulnak. A tanácskozás nyelve kizárólag magyar, mert rendezvényünk a magyar szaknyelv igényes használatára, közéleti gyakorlására ösztönöz. Sok információ található ezzel kapcsolatban a www.junior.felkol.org.rs honlapon.
    Kezdem érteni az előkelő rangsorolás mércéjét…
    – Ez még nem minden. A VMTDK mellett másféle tudományos projektumokat is vezetek, pl. a konTEXTUS konferenciát négy éve, a Moholy-Nagy László Médiumkutató Műhelyt, most pedig éppen a Stúdium című vajdasági magyar felsőoktatási magazint szeretnénk kiadni, mert úgy érezzük, hogy a vajdasági magyar egyetemi hallgatók nagyon elvesznek az univerzitás hatalmas testében, és sok mindent lehetne tenni azért, hogy ez megváltozzon, elsősorban, hogy az Újvidéki Egyetem egyértelműbben öltse magára a kétnyelvű egyetemi modell alakját.

Kivonat a szakmai önéletrajzból

    Csányi Erzsébet 1956. február 12-én született Adán. Az általános iskolát szülővárosában, a gimnáziumot Zentán fejezte be. 1975-ben iratkozott be az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Tanszékére, melyet 1980-ban fejezett be 9,29-es átlagosztályzattal. Rövid ideig az Újvidéki Televízióban dolgozott, majd másfél évig az adai középiskolában volt magyartanár. Jelenleg családjával Újvidéken él.
    1982-ben lépett munkaviszonyba az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézetében (a majdani Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéken). Tudományos szakterületei: magyar irodalomtörténet komparatisztikával és irodalomelmélettel (ezen belül: az összehasonlító irodalomtudomány, világirodalmi, délszláv-magyar komparatisztikai és irodalomelméleti kutatások).
    Posztgraduális képzés:
    - 1984-ben védte meg magiszteri dolgozatát Írói világkép a polihisztorikus regényekben címmel az Újvidéki Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén.
    - 1995-ben doktorált A regény öntudata (metanarratív próza a jelenkori magyar és szerb irodalomban) című értekezéssel az Újvidéki Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén.
    1985-ben választották meg először tanársegédnek, 1989-ben és 1993-ban újraválasztották. 1996-ban választották meg docensnek, 2001-ben rendkívüli egyetemi tanárnak. Jelenleg a világirodalom című tantárgyat vezeti.
    Kritikát, esszét és tanulmányt 1976 óta közöl hazai és külföldi folyóiratokban, lapokban.
    Egyetemi tanulmányai alatt több hazai, ezenkívül szegedi, pécsi és egri tudományos diákköri konferencián vett részt dolgozattal.
    A vajdasági magyar felsőoktatási képzésformák új lehetőségeként, az egyetemi hallgatók tudományos kutatómunkára nevelése érdekében 1997 óta szervezi a diákköri konferenciákat az Újvidéki Egyetem keretein belül. A konferencia nyelve magyar. Minden évben megjelenik a háromnyelvű rezümékötet. Mint kezdeményező és sorozatszerkesztő elindította a kollégium TDK Könyvtár sorozatát, minek keretében eddig három kötet jelent meg.
    Tagja a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaságnak és a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak, a Magyar Írószövetségnek, a Vajdasági Íróegyesületnek, a Vajdasági Magyar Tudományos Társaságnak, a Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaságnak, az MTA Köztestületének, az MNT Felsőoktatási albizottságának, a Forum Kiadó igazgatóbizottságának, a Módszertani Központnak. A 2001-ben megalakult Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium elnöke, valamint a 2004-ben létrejött Vajdasági Magyar Felsőoktatási Tanács elnöke. Eddig három tanulmánykötete jelent meg: Szövegvilágok: a fikció fölénye (1992), A regény öntudata (1996) és Világirodalmi kontúr (2000).
    1999-ben Herceg János Irodalmi Díjban részesült. Rendszeresen részt vesz a hazai és a külföldi tudományos-szakmai tanácskozásokon.

Király János