A beismerés csökkenti a büntetés mértékét

    A megváltoztatott Büntető törvénykönyv (Btk) új bűncselekményeket és szigorúbb büntetéseket, míg a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv (Betk) a bűnösség beismeréséről szóló megegyezést, a házi őrizetet és az ú.n. együttműködő tanúk megbüntetését írja elő.
    Valakiről azt állítani, hogy gyilkos, bűnöző, lopó vagy valamelyik maffia tagja, mielőtt még ez még a bíróság előtt bizonyítást nyerne, mostantól bűncselekménynek számít. A Btk új rendelkezései szerint, aki oly módon akadályozza az igazságszolgáltatást, hogy megszegi az ártatlanság vélelmét, hat hónapig terjedő börtönbüntetéssel vagy pénzbüntetéssel sújtható.
    Volt rá példa, hogy egyes embereket a médiákon keresztül szabályosan "meglincseltek" még mielőtt a büntető eljárás egyáltalán megindult volna ellenük, vagy éppen folyamatban volt, annak ellenére, hogy a Betk előírásai szerint mindenki ártatlan, amíg a bíróság őt jogerősen el nem ítéli. Egy ilyen esetről a mi újságunkban is olvashattak, amikor felemeltük a hangunkat az írott vagy elektronikus médiák ilyen nemű felelőtlensége ellen. Amikor a tájékoztatási eszközökön keresztül az ártatlanság vélelme megsértésének szándékával, valakit előre "elítélnek", hogy ezzel befolyásolják az igazságszolgáltatás munkáját, ez az igazság akadályozásának minősíthető. Ezt a bűncselekményt azért írták elő, hogy a bíróságokat megkíméljék a különböző befolyásolásoktól és, hogy a vád alá helyezett személyeket megkíméljék az előre való elítéléstől. 
    A Betk változtatásával bevezették még a bűnösség beismeréséről szóló megegyezést is, mint az ügyész és a terhelt közötti megállapodást, amely egy, az angolszász jogban ismert megoldás. Amikor olyan bűncselekmény elkövetése miatt folyik eljárás, amelyért tíz évig terjedő börtön büntetés róható ki, az ügyész felkínálhatja a vádlottnak és az ő ügyvédjének, hogy bűnösség beismeréséről szóló megegyezést kössenek. 
    Amikor egy ilyen ajánlat érkezik, a vád és a védelem tárgyalhat a beismerés feltételeiről. Ezzel a megállapodással a vádlott teljes egészében elismeri az ellene felhozott vádakat, és az ügyésszel tárgyal a büntetés fajtájáról és nagyságáról. A bűnösség beismeréséről szóló megállapodásról a végső döntést a bíróság mondja ki.
    Újdonságnak számít továbbá, hogy az ún. együttműködő tanúk az elkövetkezőkben nem kapnak teljes körű bűnbocsánatot az általuk elkövetett bűncselekményekért. Az együttműködő tanúi státus elnyerése után is, mint vádlott ellen folytatódik az eljárás és a Btk. előírásai szerint fognak ítélkezni felette. Az Btk. legújabb változtatása úgy írja elő, hogy ezen tanúk esetében a legenyhébb előírt büntetést rója ki a bíróság, amelyet azután megfelez, de kivételes esetekben fel is menthetőek a büntetés alól. Ez minden esetre igazságosabb megoldás az eddiginél, mivel mégis csak bűncselekmény(ek) elkövetőiről van szó, akik eddig ezzel a státusukkal teljes egészében elkerülték az igazságszolgáltatást.
    Morális szemszögből nézve az együttműködő tanút nem mentik fel a felelősség alól, mint eddig, hanem az elkövetett bűncselekmény(ek) miatt bűnösnek nyilvánítják. Ez lehetőséget teremt, hogy elkobozzák tőle a bűncselekmény elkövetésével szerzett anyagi hasznot, valamint, hogy a károsult ezzel jogot szerez a kártalanításra.
    Az ügyész jogerősen elítélt személy is ajánlhat a bíróságnak együttműködő tanúnak, azzal a feltétellel, hogy az illető tanúskodásának jelentősége nagyobb, mint az általa elkövetett bűncselekmény következménye. Ami nagyon lényeges, hogy az újítások értelmében nem kaphatja meg az együttműködő státust az aki, mint a szervezett bűnözői csoport szervezője lett elítélve és akit negyven évig terjedő börtönbüntetéssel sújtottak.
    A Betk újdonságai között találhatjuk azt a lehetőséget is, hogy egy bizonyos számú bűncselekmények esetében nem  folytatnak le bírósági vizsgálati eljárást, hanem direkt vádemelés történik, ami egy lépésnek számít az ügyészi vizsgálat felé.
    A Betk megváltoztatása lehetővé teszi, hogy az enyhébb bűncselekmények esetében, amelyek elkövetőire három évig terjedő börtönbüntetés róható ki, ne folytassanak le büntető eljárást, amennyiben az ügyésznek a terheltnél sikerül elérni, hogy az illető vállaljon bizonyos kötelezettséget, pl. kártalanítsa a károsultat vagy, hogy egy bizonyos összeget fizessen be valamelyik humanitárius szervezet javára. Ezzel valamelyest tehermentesítik a bíróságokat. 
    A változtatások lehetővé teszik továbbá, hogy a letétbe helyezett garancia ne csak a vádlott esetleges szökésére vonatkozzon, hanem magában foglal más kötelezettségeket is pl., hogy ne hagyja el tartózkodási helyét, vagy ne látogasson vagy ne vegye fel a kapcsolatot bizonyos személyekkel.
    Ez azért jó megoldás, mert ezzel csökkenthetők lesznek a hagyományos vizsgálati fogságok, amelyek az állam számára sokba kerülnek, de a terheltek számára is kedvezőtlenek.
    A Büntető törvénykönyv változtatásaival számos bűncselekmény esetében bevezetésre került az adott bűncselekmény ú.n. kvalifikált vagy súlyosabb alakja és szigorították a büntetéseket. A pornográfia bűncselekménye esetében Szerbia elfogadta a gyermek pornográfiára vonatkozó, ill. a pornográf anyagok számítógépen és számítógépes hálózatokon történő terjesztéséről szóló nemzetközi konvenciót.
    Bűncselekményként van előírva már a puszta birtoklása olyan pornográf anyagnak, amelyen gyermek látható, és a gyermek fogalma alatt a 18. életévét még be nem töltött személyeket érti a jogszabály. Ugyanakkor, amennyiben valaki önkéntes alapon létesít szexuális viszonyt olyan személlyel aki betöltötte a 14. életévét, ez nem számít bűncselekménynek, kivéve ha nem nemi erőszakról van szó. Ez azt jelenti, hogy az állam engedélyezi a kiskorúakkal önkéntes alapon létesített szexuális kapcsolatot, míg ugyanazon kiskorú pornográf anyagának már csak a birtoklása is bűncselekmény, ami enyhén szólva abszurd.
    E törvénykönyv bevezeti továbbá a házi őrizetet, a vizsgálati fogság helyett, ami a vádlott elérhetőségét hivatott szavatolni azzal, hogy az illető személy hollétét egy elektronikus berendezéssel követik. A házi őrizetet a bűncselekmény súlyosságától függetlenül, a bíróság megítélése szerint lehet elrendelni.                                    

Forrás: http://www.blic.rs/
Fordította és összeállította: Vastag Róbert