A rendőrség archívumából:
Házilag főzött kábítószer
A kábítószer előállítása és élvezése miatt került a vádlottak padjára két moholi és egy adai fiatal

    Ítéletet hirdettek a kábítószerperben

    Tegnap délelőtt (1980. november 6. – a szerző megjegyzése) az adai községi bíróságon Cékus István bíró tanácsa ítéletet hirdetett V. V. 22 éves adai egyetemi hallgató (nő), Sz. S. 27 éves moholi fémesztergályos és Sz. K. 26 éves moholi munkanélküli bűnügyében.
    A vádirat szerint a három fiatal ez év augusztus 19-én a délelőtti órákban mákfejből kábítószert főzött, amiből V. V. először a saját, azután a társai véredényébe fecskendezett. A hét elején megtartott főtárgyaláson a vádlottak beismerték a vádat. Kitudódott, hogy a kezdeményező és a főszervező V. V. volt, aki egyébként régebb óta kábítószer-élvező. Tulajdonképpen ő főzte az ópiumot, és az előállítás során különféle szaktanácsokkal szolgált.
    A főtárgyaláson bemutatott orvosi látleletek tanúsága szerint Sz. K. is élvezett már korábban kábítószert. Sz. S. azt vallotta, hogy ő ez alkalommal élvezett először kábítószert, vallomását megerősítette a két vádlott-társ is. Bebizonyosodott, hogy csak társai hosszas rábeszélése után szánta el magát erre. Bűntársai a lelkére kötötték, nehogy a kábítószer befecskendezése után alkoholt igyon, erről azonban megfeledkezett, s délután a munkahelyén néhány sört megivott, amitől annyira rosszul lett, hogy azonnal be kellett szállítani a zentai kórházba. Ott az orvosoknak elmondta, mi történt vele.
    Mint ismeretes, törvényeink értelmében maga a kábítószer élvezete nem tekinthető bűncselekménynek, de büntetendő a kábítószer terjesztése, mások rábeszélése az élvezetére, és ugyancsak büntetendő az is, ha valaki kábítószer-élvezésére lakást bocsát rendelkezésre.
    A büntetőtanács mindhárom vádlottat bűnösnek találta, Sz. S.-t és Sz. K.-t abban, hogy lakásukon lehetővé tették a kábítószer-élvezését, V. V.-t pedig a kábítószer élvezetre való felbujtásban.
    Az enyhítő és súlyosbító körülmények figyelembevételével a bíróság V. V. elsőrendű vádlottat 2 év, Sz. K. harmadrendű vádlottat 1 év és 6 hónap börtönbüntetésre ítélte. Sz. S. másodrendű vádlottra 1 év börtönbüntetést szabott ki kétéves felfüggesztéssel. Mellékbüntetésként a bíróság kötelezte V. V.-t és Sz. K.-t, hogy gyógykezeltessék magukat.

(Magyar Szó, 1980. nov. 8)