Diáksarok
A legszebb nyári élményem

1.

    Verőfényes, meleg nyári napsütötte vasárnap délután volt. Augusztus tizedikét írtunk. Édesanya azzal a kijelentéssel állt elém, hogy megyünk Palicsra. Mondanom se kell, azt hittem kiugrok a bőrömből. Olyan izgatott lettem a hír hallatán.
    Bepakoltunk az autóba egy kis elemózsiát és innivalót, valamint egy nagy pokrócot, majd ezután el is indultunk Palicsra.
    Először az állatkertbe mentünk. Apukám a pénztárnál jegyet váltott. A bejáratnál egy szökőkút tárult elénk. Ahogy beljebb haladtunk, szebbnél szebb, színpompás virágok mellett mentünk el. A gyep olyan zöld volt, akár a smaragd. Eddig az állatkertet csak tavasszal láttam, de a nyári látványa is nagyon szép. Az állatok is élénkebben viselkedtek, mivel kezdett esteledni. Az oroszlánok a ketrecben ingerülten sétáltak le-fel. Egyszercsak a hím oroszlán elordította magát. Hallottam már ilyet a tévében, de élőben egészen más volt. Szinte félelmetes, hogy mekkora ereje van a hangjának! Biztosan éhes volt.
    Ahogy sétáltunk, láttunk még tigrist, aligátort, medvét, leopárdot, hiúzt, különféle madarakat, pókokat, kígyókat, de nekem legjobban a gyűrűsfarkú makik tetszettek. Olyan zavarócskázást vezettek le, hogy öröm volt nézni! Igazán szórakoztató kis állatok.
    Mivel az idő gyorsan elszállt, igyekeztünk a kijárat felé. De még sétáltunk a tó partján, a jó levegőtől pedig megéheztünk, és egy palicsi vendéglőben megvacsoráztunk, majd hazafelé vettük az irányt.
    Nagyon elfáradtam, most már csak az ágyam hiányzott. Jól éreztem magam a szüleimmel. Szeretnék még sok ilyen vasárnapot eltölteni!

2.

    A tengerre Kopaonik után indultunk, este 11 órakor. Nagyon vártam, hogy nyolc óra utazás után végre odaérjünk Horvátországba. Mikor megérkeztünk, az első dolgunk az volt, hogy kipakoljunk és aludjunk. Kora reggel felkeltünk, és elmentünk a „konzum”-ba bevásárolni. Ott olyanok voltak a barackok, mint egy kisebb formátumú labda, vagy attól egy kicsit kisebbek.
    Hazaértünk, megreggeliztünk, és mentünk fürdeni. Az volt a legjobb, hogy pontosan a ház előtt volt egy fa, sziklák és a tengerpart! Jót lubickoltunk, pancsoltunk, szedtem a parton a sünöket, nehogy véletlenül valaki rájuk lépjen. Kimentem a partra, hogy hozzam a csövet, amin lélegezni kell a víz alatt, és amikor letérdeltem, akkor hopp, beletérdeltem egy sünbe! Két napig tartott, mire ki szedték az összes tüskét a lábamból. Szerencse, hogy semmi komolyabb dolog nem lett belőle!
    Nagyon élveztem ezt a nyarat, és egy kis izgalom is belefért. De, milyen a nyár igalom nélkül?

Juhász Mária, V.f
Cseh Károly Általános Iskola, Ada

3.

    Július végén a tánccsoporttal és a fúvószenekarral Balatonkeresztúrra utaztunk. Érkezésünk után tornateremben szállásoltak el bennünket. Másnap délután fürdőruhára vetkőzve a Balatonban kellett táncolnunk. Igaz, kicsit hideg volt az idő, de azért jól sikerült a fellépésünk. A fúvószenekar a parton muzsikált, körülöttünk pedig hattyúk úszkáltak. Fellépés után visszamentünk a szálláshelyre. Este a többiek elmentek a városba sétálni, mi pedig sokáig ébren maradtunk, és mesélgettünk egymásnak az élményeinket.
    Ez a gyönyörű kirándulás mindig megmarad az emlékezetemben. Bízom benne, hogy legközelebb is eljutok erre a szép helyre.

Megyeri Annamária, V.e
Cseh Károly Általános Iskola, Ada

(Tanárnőjük Bíró Albert Erzsébet)