A HÚSVÉT TÖRTÉNETE

    A húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe, Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban és a családokban.
    A történet szerint pénteken Jézust keresztre feszítették a római katonák, mert azzal gyanúsították, hogy forradalmat akart indítani tanításaival és, hogy ő akart lenni a király. Ezért csúfságból tövis koronát tettek a fejére, kezét, lábát odaszegezték a kereszthez és a feje fölé odatűztek egy papírt, amin ez állt: I.N.R.I. – Magyarul: Názáreti Jézus, Judea királya. Szegény meg is halt néhány órán belül, a családja eltemette, zsidó szokás szerint egy barlangot ásva a domboldalba az Olajfák Hegyén és egy nagy kővel takarták be a sírt.
    Családja és tanítványai vasárnap mentek ki a sírhoz, de mit találtak ott…? A gödör üres volt, egy angyal állt mellette és mondta: FELTÁMADT !
    A világ minden táján ünneplik valamilyen formában a húsvétot, de lássuk a mi vidékünk szokásait:
    Virágvasárnappal kezdődik a nagyhét. Ez a nap Jézus Jeruzsálembe történő bevonulásának emlékünnepe. Vidékünkön a hívők barka ágat visznek a templomba, ahol azt a pap megszenteli. A  barkaszentelést már a VII. század óta végzik, amely a keresztény és a pogány szokások és hiedelmek ötvözete.
    Nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat a nagyhét jeles napjai, ami nagyböjt utolsó hete. Nagycsütörtökön, Jézus az utolsó vacsorán elmondja baljós előérzeteit tanítványainak, majd beszélt a feltámadásról is. Ezen a napon megszűnik a harangozás, az orgonaszó és legközelebb nagyszombaton szólal meg újra. Liturgikus szokás a nagycsütörtöki lábmosás. Mindennek célja, hogy Jézus példáját követve alázatra nevelje az embereket.
    Nagypéntek, a keresztrefeszítés napja a legnagyobb gyász és a böjt ideje. Ezen a napon a templomokban csonkamisét tartanak, ahol felidézik Jézus szenvedését.
    Nagyszombat már a feltámadás reményteljes változásait fejezi ki, az oltárt virágokkal, zöld ágakkal díszítik, jelezve ezzel az ünnepélyes szertartással, hogy az élet újra kezdődik.
    Húsvétvasárnap a keresztény világ Krisztus feltámadását ünnepli. Ehhez a naphoz munkatitalom fűződik. Ekkor már a nagyböjti tilalom után szabad volt táncolni, bálokat rendezni, és természetesen enni. A katolikus hívők sonkát, tojást, kalácsot és bort fogyasztanak ezen az ünnepen.
    Húsvéthétfő legjellemzőbb szokása a húsvéti locsolás és az azzal járó köszöntő. A lányokat régen ezen a napon friss vízzel, ma pedig kölnivel locsolják meg a fiúk. A locsolás jutalma a piros tojás, ami ősi termékenységszimbólum.
    Ünnepeljünk az idén is, tiszteletben tartva őseink szokásait hagyományait!

    Boldog húsvéti ünnepeket kívánok!

Sáfrány Ágnes