A szakszervezet szerepe a munkahelyi egészségvédelemben

    Az új munkahelyi biztonság- és egészségvédelmi törvény nemcsak a munkaadókra vonatkozó részében szigorúbb és bővebb hatáskörű, hanem a szakszervezetek szerepe is fontosabb helyet kapott a gyakorlatban! A Szakszervezeti Szövetségnek erről a szerepéről szeretnék bővebb információkkal szolgálni az olvasóknak.
    Először is néhány lesújtó adattal kezdeném: 2007-ben Szerbiában összesen 28 halálos kimenettelű munkahelyi baleset történt, legtöbb az iparban és a bányászatban (10), majd az építőiparban (9). Összesen 1123 súlyos munkahelyi sérülés történt tavaly országos szinten. Ezen a téren is az ipar vezet 565 balesettel, míg az építőiparban 225 súlyos munkahelyi baleset volt. E súlyos balesetek száma nagyobb, mint 2006-ban – akkor ugyanis 966 sérülés történt és az ipar vezetett 515 balesettel. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a munkahelyi biztonság- és egészségvédelemnek jelentős teret kell biztosítani, a törvény rendelkezéseit mindenkinek be kell  tartania, mint a munkaadóknak, mind pedig a dolgozóknak. Azonban a gyakorlatban ez nem működik épp oly simán. Több munkaadó, de jó néhány munkás sem tartja tiszteletben a törvény rendelkezéseit. Efelett nem szabad szemet hunyni, és minden intézménynek, szervnek, szervezetnek fokoznia kell a tevékenységét, hogy minden biztonsági- és egészségvédelmi intézkedést megtegyen a munkaadók, hogy megőrizzék a dolgozók testi épségét és egészségét. Ugyanakkor a Szakszervezeti Szövetségnek is a tőle telhető mértékben kell hatnia a munkaadókra a dolgozók védelme érdekében. A szakszervezetnek az a célkitűzése, hogy védje tagjainak a kollektív és egyéni érdekeit, így a biztonság és az egészségvédelem terén is. Egyik fontos szerepe (az idevágó törvény 44. szakasza alapján), hogy szorgalmazza a munkaadónál egy vagy több, a dolgozók érdekeit képviselő személy kinevezését, aki a biztonság és az egészségvédelem terén jelentkező gondokat, felmerülő panaszokat, nehézségeket vitatná meg (nagyobb vállalatokban Biztonság- És Egészségvédelmi Bizottság alakítására van szükség), vagy önállóan, vagy a szakszervezettel együttműködve – javaslatait mindenképpen a munkaadónak kell továbbítania. A másik fontos kötelezettsége a vállalati, intézményi szakszervezeti alapszervezetnek, hogy minden biztonsági és egészségvédelmi témakört kollektív szerződéssel szabályozzon a munkaadóval. Ugyanakkor követelheti a vállat, intézmény vezetőitől a veszélyfelmérő szabályzat kidolgozását, elfogadását.
    Több más feladata is van a szakszervezetnek e témakörben, éspedig: 1. állandó segítséget nyújtani az alapszervezetnek a vitás kérdések, felmerülő problémák megoldásában; 2. hogy a szociális-gazdasági tanácsokban szorgalmazza a munkahelyi biztonság és egészségvédelem tovább fejlesztését, 3. az általános és az ágazati kollektív szerződésekben megfelelő módon szabályozni e tárgykört; 4. hogy együttműködjön minden szervvel, intézménnyel, felügyelőséggel e témakör minél hatékonyabb érvényesítése céljából; 5. hogy követelje a munkahelyi balesetek,  professzionális betegségek és munkából eredő betegségek esetére vonatkozó biztosítási törvény sürgős elfogadását; 6. hogy megvalósítsa a munkahelyi biztonság és egészségvédelmi nemzeti politika elkészítésében való aktív részvételét; 7. a kollektív szerződések által megvalósítani a munkahelyi biztonság és egészségvédelmi szakszervezeti bizalmi intézményét minden község, ill. város szintjén.
    Ezeknek a feladatoknak a megvalósítása csak úgy lehetséges, ha a munkaadók is támogatják, ill. ha a fennálló gondok megoldása céljából leülnek tárgyalni a szakszervezettel.
    A szakszervezet kapocs kell, hogy legyen a dolgozók és a munkaadók között minden téren, így a biztonság és az egészségvédelem terén is!

Bálizs Géza