KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET!
TÖRTÉNELMI TARKA - BARKA

    A húsvét szerte a világon a keresztény vallás egyik legnagyobb ünnepe. A karácsonnyal ellentétben mozgó ünnep, amely az évnek más-más, de a hétnek mindig azonos napjára esik. Az idén április 16-án ünnepeljük húsvét vasárnapját, vagyis a feltámadást.

    Maga a szó eredete a negyvennapos böjtre utal, amit ma már nemigen tartunk be. Régebben nagyböjtben csak egyszer táplálkoztak az emberek naponta, és kizárólag olajjal vagy vajjal főztek, zsírt és húst pedig egyáltalán nem fogyasztottak. Ma már az egyház sem követeli meg ezt a hosszú koplalást, a szigorú tilalom csak nagypéntekre vonatkozik.
    Lássunk egy kis áttekintést !
    A nagyhét virágvasárnappal kezdődik, és ennek a hétnek minden napja Jézus jeruzsálemi tartózkodásának valamely eseményéhez kötődik. Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére az emberek barkás ágakkal mennek a templomba.
    Nagycsütörtökön az utolsó vacsora emlékére, amikor Jézus megmosta a tanítványai lábát, a vendégszeretet jelképeként a pápa is megmossa 12 szerzetes lábát. Ezen az estén a harangok elhallgatnak, azt mondják, Rómába mennek.
    Nagypéntek Jézus kereszthalálának napja. Gyászünnep. A templomokban a harangok hallgatnak, az oltárt letakarják, és megemlékeznek Jézus keresztvitelének útjáról.
    Szombat már reményteljes ünnep, a körmeneteknek és a templomokban az új tűz gyújtásának az ideje. A tűz a remény jelképe, azt adja hírül, hogy Jézus feltámadt. Este visszatérnek a harangok is.
    A feltámadás napja húsvétvasárnap. Mivel a hagyományos sonkát már szombaton megkezdik, ilyenkor más hagyományos ételek is kerülnek az ünnepi asztalra, bárány, tojás, és legtöbb helyen ilyenkor érkezik a húsvéti nyuszi, amely manapság finomabbnál finomabb csokitojással örvendezteti meg a család apraját és nagyját.
    Húsvétkóstoló a világból :
    Az ünnephez fűződő szokások országonként is sokban hasonlítanak, de néhány érdekességgel is találkozhatunk.
    Magyarországon, hasonlóan, mint a mi vidékünkön is, a nagyhét hagyományosan a testi–lelki megtisztulás ideje. A „várakozás” csöndes, ájtatos óráiban készülnek a hímes tojások, az ünnepi kalács, fő a sonka, amelyet a körmenet utáni vacsorán szolgálnak fel a családnak a háziasszonyok. A tojás, ami egyben az újjászületés szimbóluma, az étkezésben, az ajándékozásban és az ünnepi díszítésben egyaránt főszerepet kap ilyenkor. A hagyományos húsvéti sütemény a pillekönnyű fonott kalács, amelyet még sokhelyütt a főtt sonka, kolbász és a báránypecsenye mellé is falatoznak.
    Bulgáriában igazi népi ünnep a húsvét. Régebben háromnapos táncmulatsággal, játékokkal, az egészségért való imádkozással ünnepeltek. Asztalukra a sült húsok mellé piros tojás és kalács kerül. Vidám népszokás a tojásbirkózás, amelynek lényege, hogy akinek a legtöbb tojást sikerült összetörnie, az lesz a legegészségesebb az esztendőben. Az első piros tojással megdörzsölik a gyerekek arcát, hogy egészségesek legyenek, sőt egy még a veteményesbe is kerül, hogy megvédje azt a jégveréstől.
    Horvátországban is megszentelik az ételt, azaz a dalmát húsvéti kalácsot és a szárított sonkát, a pršutot. A hímes tojás készítése a locsolkodással együtt elevenen élő szokás, ezt ajándékozzák a locsolkodóknak.
    Oroszországban a hivők találkozáskor háromszor arcon csókolják egymást, és piros tojást ajándékoznak, miközben: Krisztus feltámadt! – Valóban feltámadt! Köszöntéssel üdvözlik egymást. Az ünnepi asztal ékessége itt is a tojás, amelyhez tejeskalács, kulics dukál.
    Németországban a nagycsütörtök és a nagypéntek az ünnep igazi kezdőnapjai. A gyerekek úgy tudják, hogy a nyuszi ilyenkor tojja a tojásokat, vasárnap kereshetnek meg őket a kertben. Ma is élő hagyomány a tűzgyújtás, a tűz a fény és a meleg jelképe. A német húsvéti asztalon pedig fő helyet foglal el a rozmaringgal és kakukkfűvel ízesített bárány és a mandulás, marcipános kalács.
    Lengyelországban máig élő hagyomány nagycsütörtökön Júdás szimbolikus elégetése, amely a megtisztulást jelképezi. A nagypénteki böjt idején sokféle halat készítenek, szombaton kosárba helyezik a sonkát, tojást, kenyeret, sót, a kilbasa nevű kolbászt, a híres babka és mazurek süteményt, és templomba viszik megszenteltetni. A húsvéti lakoma vasárnap az ünnepi mise utáni reggelivel kezdődik.
    Leszögezhetjük, hogy a legtöbb országban a legkisebb ünnepből is mesteri módon képesek egész ünnepségsorozatot keríteni, hát még a húsvétból! Adjuk meg hát mi is a módját!
    A húsvéti locsolkodás első írásos emléke 1545 áprilisából származik, amely szerint akkoriban még szó szerint megfürösztötték a lányokat - és nem meglocsolták. Hál istennek, e szokás folyamatosan szelídült, és mára már húsvéthétfő a vidámság napja. Locsolkodással ünnepelünk. A legények finom kölnivel járják a lányos házakat, a lányok pedig hímes tojással ajándékozzák meg, és sonkával, tojással, süteménnyel vendégelik meg őket.

    Kellemes húsvétolást kivánok mindenkinek és jó locsolkodást a legényeknek!

S. Ágnes