EZ LENNE A TURIZMUSUNK?
Mind többször hangzik el különbözõ helyeken és megbeszéléseken, hogy községünkben közel sincs minden lehetõség kihasználva a turizmus fejlesztéséhez. A lehetõségek adva vannak, csak tudnunk kell élni vele. Sok választásunk nincs, mert a gazdaság talpra állításához szükséges intézkedésekrõl nem itt döntenek. Ma községünket a ranglistán az utolsók között jegyzik. Fiataljaink csak hallomásból tudják, hogy valamikor büszkeség volt adainak lenni. A turizmus az, ami rövidtávon is pénzt és új munkahelyeket hozhat, még ha idényjelleggel is. Nem olyan munkahelyekre gondolok, mint amilyen az idén is nyílt egyik vendéglátó ipari létesítményben, az üdülõközpontban. Azok a fiataljaink, akik a pénzkeresés reményében nagy örömmel munkát vállaltak, nagyon hamar csalódtak, mivel 10-16 órás munkaidõt követeltek meg tõlük, az órabér pedig alig érte el a 30 dinárt. Néhány hét után kimerülve és csalódottan távoztak. Jöttek az új fiatalok, de õk is ugyanígy jártak. Az ilyen esetekre oda kell figyelni.
Sok ezer vendég fordul meg évente az üdülõközpontban, de arra a kérdésre, hogy hol kaphatnak szolid áron elszállásolást, sajnos nem kapnak választ. Nagyon sok családnak jól jönne egy kis pótjövedelem, csak a sok üres házat, felesleges szobát, amely évek óta üresen áll, kellene olyan állapotba hozni, amely megfelelne az idelátogatóknak. Tapasztalhattuk, hogy községünk polgárai is igénylik a különbözõ rendezvényeket. Példa erre a nemrégiben megtartott gulyás- és halfõzõ verseny is. Sokan vidékrõl, sõt még külföldrõl is jöttek. A lényeg, hogy a vendég minél tovább maradjon, és a pénzét itt költse el. Itt van az Ifjúsági otthon esete is, melynek tulajdonjoga a mai napig sincs rendezve. Nyáron néhány hétig gyermekzsivajtól volt hangos, ellenben megfelelõ feltételek biztosításával egész nyáron át üzemelhetne. Egyrészt abban bízom, hogy a lehetõségeket már nagyon sokan így látják, másrészt abban is, hogy az új községi vezetés minden érintett és érdekelt bevonásával mindezt meg is valósítja.
Gecse István
