Még tart a sztrájk
Február 24-e óta áll a munka a moholi Zora gyümölcs és zöldségfeldolgozó gyárban
Már egy hete sztrájkolnak a Zora dolgozói, többhavi elmaradt bérük kifizetését és a folyamatos termelés biztosítását követelik Nagy Sándor többségi tulajdonostól. Jakšić Marija, a sztrájkbizottság elnöke szerint a munkabeszüntetés akár a privatizációs szerződés felbontásáig is eltarthat, ha a többségi tulajdonos nem teljesíti a dolgozók feltételeit. Jakšić Marija szerint 1954 óta létezik Moholon gyümölcs- és zöldségfeldolgozó üzem, mely később hűtőházzal is kibővül, ennek köszönhetően jelentősen megnőtt a termelés. Elmondta, hogy az idősebb dolgozók visszaemlékezései szerint a Zorában néha jól ment, máskor kevésbé. Viszont soha adták fel a dolgozók még akkor sem, ha ennek a fizetésük látta kárát.
- A vállalatot több mint egy éve magánosították, akkor vásárolta meg a részvények 70 százalékát a mostani többségi tulajdonos, Nagy Sándor. Nagyon jól tudta, mit vásárol, mert már 2001 óta folyamatosan együttműködött a Zorával. Az újvidéki Aretol cég tulajdonosaként több szerződést kötött a vállalattal, és együttműködött a termelésben. Megjegyzem, a munkások közül akkor sem tudta senki, hogy milyen feltételekkel kötötték meg ezeket a szerződéseket, és mennyi jár a jövedelemből a Zorának. Ezt azért mondom, mert ezek a szerződések még mindig hatályban vannak. Így tudtuk meg a napokban, hogy a hűtőház jelzálogként az Aretol tulajdonába került. Sok tisztázatlan ügylet létezik, melyeket bizonyítani kell, de ezekre idővel úgyis fény derül. A bűnügyi rendőrség két hónapig vizsgálódott a Zorában, várjuk a vizsgálat eredményeit. Ha a gyáron belül történtek visszaélések, akkor biztosan kiderül, és nyilvánosságra hozzák. Visszatérve Nagy Sándor ténykedésére elmondhatom, a céget nem látogatta, meghagyta a régi menedzsmentet. A vállalat igazgató- és felügyelői bizottsága csak papíron létezett. A munkások gondjait nem orvosolta. Tavaly a borsófeldolgozás szezonját megelőzően elmaradt három fizetés. A segítségét kértük, valamint rámutattunk a cégen belüli komoly gondokra, de ő úgy tett, mintha semmiről sem tudna. Végül hitelt biztosított, melyet becsületesen törlesztünk, noha az Aretol is adhatott volna kölcsön pénzt a Zorának. Ekkor még sikerült megnyugtatnia az elégedetlenkedő munkásokat, akik közül sokan 90 napon keresztül három műszakban dolgoztak. Így kezdtük és dolgoztuk végig a szezont. A termékekből nekünk nem sok maradt. Nagy Sándor ügyesen mesterkedett, tudta, a Zora munkásainak elég egy kis fizetést biztosítani, és dolgoznak. Csak a szezon végén tudtuk meg, a fizetéseket nem a vállalatban kerestük meg, hanem az Aretoltól kaptuk. Így jelenleg hét hónapi fizetéssel vagyunk elmaradva, leblokkolták a folyószámlánkat, a cég nagy mínuszban van, de bennünket az zavar legjobban, hogy nincs előkészítve az idei termelés. A többségi tulajdonos ahelyett, hogy a termeléssel foglalkozna, inkább pörli a Privatizációs Ügynökséget. A privatizációs szerződés felbontását kéri a Zorával, mivel szeretné visszakapni azt ügynökségnek befizetett első részletet. Indoklása szerint ő tovább nem tudja irányítani ezt a vállalatot. Megtörtént, hogy napokig nem volt igazgatója a cégnek. A szakszervezet mindent megpróbált, kért és könyörgött írásban és szóban. A község elnökéhez is fordultunk segítségért, mivel a privatizációnál nagyon segítőkész volt, akkor többször járt a vállalatban. Ezek miatt a gyanús dolgok miatt február 19-én olyan döntést hoztunk, hogy sztrájkba lépünk. Követeltük a többségi tulajdonostól, hogy biztosítsa a folyamatos termelést, és fizesse ki az elmaradt hét havi bért. Egyelőre a két fél közötti tárgyalások eredménytelenek. A többségi tulajdonos által kinevezett igazgató mindenféle módon igyekszik felszámolni a sztrájkot. Az új igazgató nagyon sokat ígér, eredmények egyelőre nincsenek. A sztrájkolók nem állnak el a követeléseiktől. Várjuk a Privatizációs Ügynökség ellenőrzését, mivel Nagy Sándor nem fizette be a cégért járó második részletet, nem hajtotta végre a 11, 5 millió dináros tőkésítést, nem tartotta be a kollektív szerződést, nem fizette ki a béreket. Reméljük, az ügynökség minél előbb felbontja az adásvételi szerződést Nagy Sándorral.
Mitrović Anđelka, a Zora szakszervezeti elnöke ezt nyilatkozta:
- Nagy Sándor lehetőséget kapott sógorától, a szabadkai Kasza Józseftől, hogy vállalatokat vásároljon fel Újvidéktől Szabadkáig. Valószínűleg azért, hogy tönkretegye őket, mivel mindegyik rosszul működik. A felsőbb szervek ezt nagyon jól tudják, és csak a megfelelő pillanatra várnak. Szeretném mindkettőjüknek megköszönni, hogy az emberek éhesek, és harcolniuk kell a gyárért. Remélem, megmentjük a céget, és találunk olyan vásárlókat, akik tényleg befektetnének a cégbe.
Radanović Miodrag igazgató szerint a rossz teljesítmény vezetett a mostani sztrájkhoz Az igazgató elmondta, hogy az előző vezetés rossz üzletpolitikája jutatta ebbe a gazdasági helyzetbe a Zorát. Az előző menedzsment, hogy letudja a tartozásokat nagy kedvezménnyel kompenzálta az árút. Ennek köszönhetően a cég elveszítette az ellenőrzést termékeinek ára fölött, hiszen a boltokban és a szállítóknál olcsóbb az árú, mint a Zorában. A gondok másik oka a rendszeren belüli együttműködés hiánya. Tudni való, hogy a Zora és az újvidéki Aretol együttműködnek a termelésben. Az utóbbi cég a moholi vállalat nevében megszervezi a termelést, a nyersanyagot viszont a Zora dolgozza fel. Az is megtörtént, hogy az együttműködés helyett leverték egymás árait. Ez az igazgató szerint megengedhetetlen.
- A tények a következők: a fölszerelés olyan amilyen, a termelés lehetséges. Tavaly nagy szárazság volt, a termés sokkal kisebb lett a vártnál, természetesen a termeléssel együtt. A Zorának nincsen 70 millió dinár adóssága. A hiba a könyvelésben van. Nincs elkönyvelve 20 millió, ami veszteség, de csak papíron, mivel a mi kinnlevőségünk több mint 30 millió. A végelszámolás nincs meg, ezért pontos adatokkal nem szolgálhatok, ugyanis az osztály munkásai nem dolgoznak. Megbeszéltük, hogy meghatározott osztályoknak dolgozniuk kell. Ez nekünk is fontos, hogy pontos rálátásunk legyen a helyzetre. Az üzletpolitika, könyvelés stb. revízióját irányoztuk elő, hogy pontos adataink legyenek, mert jelenleg nincsenek. A leltárt is újra el kell végezni, a raktárban felesleg is van, de 1 millió hiány is, ami után fölöslegesen fizetünk adót. A vállalatnak ellenőrizni kell a jövedelmeit, az adósságait. A hitelezők diktáltak a Zorának, mivel nem ellenőrizte az adósságait, ezek felhalmozódtak. Ezeket az adósságokat ilyen recessziós időkben nem lehet egy nap kifizetni. Sajnos ez ellen az előző menedzsment nem tett semmit. Leblokkolták a vállalat folyószámláját, melyet mi oldottunk fel.- nyilatkozta Radanović Miodrag.
Az igazgató szerint a Zora legegyszerűbben az áru eladásával léphet túl a sztrájkon, mivel a cég raktárkészlete jóval nagyobb az elmaradt fizetések összegénél. A többségi tulajdonos az Aretol nevében köt szerződést a termelőkkel, azzal a céllal, hogy a terményt Moholon dolgozzák fel. Az ültetés és a nagyjavítás költségeit is fedezi Nagy Sándor. Terveik szerint a Zora raktárkészletét nem szeretnék leterhelni adóssággal, mivel az eladásból származó összeget a cég kötelezettségeire és a dolgozók fizetésére kívánják fordítani. A követelések teljesítése közül egyedül a fizetések maradtak hátra, azzal hogy az első fizetést már sikerült előteremteni.- mondta az igazgató.
A dolgozók azon állítására, miszerint Nagy Sándor, a többségi tulajdonos tönkre akarja tenni a vállalatot, az érintett szerint nem igaz. Nagy Sándor elmondta, hogy a vállalat bezárásával ő veszítené a legtöbbet. A Zorában található gépeit nem tudná hova vinni, valamint a moholi vállalat 15 millió dinárral tartozik a cégeinek. A kötelező befektetést nem hajtotta végre, noha tervei szerint a Zorának az Aretol iránti adósságait és a Moholon felszerelt gépsorokat alakította volna át befektetéssé. Ennek viszont nem is látja értelmét, mivel ki akar vonulni a moholi cégből. A sikertelen privatizációban hibásnak tartja magát is, mivel nem nézette át megfelelően a cég papírjait, és rossz menedzsmentet választott, de a szárazság is nagyban hozzájárult a kudarchoz.
Csin.
