Nem minden hulladék szemét
Szerkesztőségi ülésen voltunk. Azt mondja nekem a Körkép egyik munkatársa: Én már nagyon sok gyógynövényt megismertem, számtalan teakeveréket tudok készíteni, kínai kelt is termelek (na jó a feleségem), nem is akármilyent, de a komposztokról, a komposztálásról is kellene írni.
Régóta foglalkoztat a gondolat, hogy erről a témáról szóljak. Gondtalanul pazaroljuk a természet által kínált lehetőségeket, amelyekkel valamennyire pótolhatnánk kihasznált földjeink, kerti talajaink termőképességét, hogy gyümölcsfáink ízletes gyümölcsöket teremjenek, szép dísznövényeink hangulatunkat tegyék kellemesebbé. És egyben ez a legolcsóbb, leginkább környezetbarát, legkíméletesebb megoldás.
A tél végi, tavaszi tájhoz hozzátartozik vidékünkön a kertekben, házak előtt az ég felé tekeredő füstoszlopok látványa. A gondos gazdák és kerttulajdonosok halmokba gyűjtik a lenyesett ágakat, az összegereblyézett lombokat és más, a kertben keletkezett hulladékot. Hulladékot, és nem szemetet. Mert hogy a természetben keletkezett, számunkra fölöslegesnek tűnő anyag nem szemét, tehát nem a szeméttelepre való! A komposztot halomba és nem a tűzre kell tenni. A füstben elillanó sok szerves anyag, pazarlás. A nedves levél kínos lassúsággal parázslik, viszont a komposztálóban a nedvtől duzzadó ágnyesedékkel együtt, néhány hónap alatt komposzttá érlelődve újra a hasznunkra lehetne, a földjeink termőképességét javíthatná. Javíthatná, ha nem vetnénk a tűzre, hanem halmokba gyűjtve, időnként átforgatva engednénk, hogy újra tápanyagforrássá váljon. Ez a megoldás kissé időigényes, de a végeredményt tekintve, feltétlenül megéri.
Mi is a komposzt? A komposzt olyan szerves trágya, amely növényi szerves hulladék-anyagból lebomlási folyamat útján készül. A végtermék nem tartalmazhat emberre, állatra vagy növényre mérgező, a talajt károsító anyagokat. Komposztálás alatt állandóan aerób körülményeket tartunk fenn (oxigén jelenlétére van szükség). A levegő jelenlétében, az oxigénben dús környezet hatására nem képződnek bűzös vegyületek. Az igazán jó komposzt barna színű, nyirkos tapintású, morzsalékos szerkezetű, az őszi erdő kellemes illatát árassza. Nem megfelelő viszont a bűzös, savanyú komposzt. A komposzt szerves-anyag tatalma 17% és 20% között mozog. A komposzt javítja a talaj szerkezetét, növeli a talajvíz megkötő képességét, gátolja az értékes tápanyagok kimosódását a talajból.
Sokan sokszor azzal vádolják, gúnyolják a biokertészeket, hogy ők a komposztnak valamiféle varázserőt tulajdonítanak. Nem ok nélkül. A komposzt sokkal több, mint tápanyagforrás, több mint talajszerkezet javító anyag. A komposzt az élő talaj jelképe. Napjainkban nem áll rendelkezésünkre elegendő istállótrágya, mint szerves-anyag forrás, meg kell tehát becsülnünk a komposztot.
Tárolót a kert bármely sarkába építhetünk. A legegyszerűbb lécekből (palettából) egy ládát készíteni, de számtalan megoldás kínálkozik még mely saját kezűleg elkészíthető. A komposztálás szabálya nagyon egyszerű: semmit ne hagyjunk kárba veszni, ami komposztálható. Eredetileg majdnem minden szerves anyag megfelel, csak némelyeket kivéve, mint a beteg növényi részek, továbbá tarackos évelők gyökere. Az utóbbiakat azért ne dobjuk a komposztba, mert ott tovább szaporodhatnak (ilyen a tarackbúza, aprószulák stb.). Természetesen ne kerüljön a komposztba olyan anyag sem, amely nem bomlik el, ami szemét. Az üveg - és cseréptörmelék, a konzervdoboz, a műanyag a szemetes kukába való. A fák és cserjék nyesedéke viszont komposztálható, csak humifikálódásuk több időt vesz igénybe. Ezért kell a fás maradványokat, lemetszett ágacskákat, káposztaszárat stb. előzőleg feldarabolni, aprítani, mert ezzel meggyorsítsuk a lebomlás folyamatát. Megjegyezendő: a diófa levele nem, csak a hamuja kerülhet a komposztba!
Sterbik Ildikó