EGYHELYBEN TOPOGUNK

    A december 28-i választások után a televízióban, rádióban, sajtóban másról sem lehetett hallani és olvasni, mint a választások eredményér�l. Elemzések és találgatások, kik érzik magukat gy�ztesnek és kik vesztesnek, kik alakítanak kormányt stb. Az, ami engem zavar, hogy máris a leend� kormány bukásáról beszélnek (amely még meg sem alakult), és egy újabb választásról. Hogy kik? Azok, akik nem vesznek részt a kormányalakításban és azok, akik hoppon maradtak. Lehet, hogy ez természetes, de nekem ez akkor is visszataszító. Ez majdnem olyan, mint amikor véleményt mondunk valakir�l, akit még meg sem ismertünk. Megvolt a választás, mindenki magával van elfoglalva, a választópolgár most már másodlagos. Még véletlenül sem azt mondják, hogy mindannyian, függetlenül a választások eredményét�l, kötelesek vagyunk végre összefogni, és mindent megtenni az el�bbre haladás érdekében. Ha továbbra is így folytatjuk, egyedüli ország leszünk Európában, ahol tizenegynéhány évig a visszafejl�dés tapasztalható.
    Ami a vajdasági pártokat illeti, �k is a széthúzásból és az egymás lejáratásából jelesre vizsgáztak. Kezdve a vajdasági regionális pártoktól egészen a kisebbségi pártokig. Ahelyett, hogy összefogtak volna, közösen vettek volna részt a választásokon, amit jogosan elvártunk t�lük. Az utolsó pillanatig civakodtak, mutogattak egymásra. Az eredmény köztudott. Most siránkozásaikról és önmaguk igazolásáról lehet hallani és olvasni. Azt, hogy tévedtek, elszámolták magukat, be nem ismerik. Mindenképpen b�nbakot kell keresni. Magas az ötszázalékos küszöb a kisebbségek számára, módosítani kell a választási törvényt. Ez mind igaz, csak azt nem értem, mikor �k is ott voltak három évig a demokratikus-er�k vezette hatalomba, miért nem kérték, követelték akkor?
    A vajdasági magyar pártoktól is jogosan elvártuk, hogy összefognak a közös cél érdekében, azokért, akiknek nevükben olyan kitartóan nyilatkoznak. Amit a választási kampány alatt csináltak, nem szeretném min�síteni. Az egyik párt felhívta a figyelmünket, melyik sorszámot karikázzuk be, egy másik párt másik sorszámot emlegetett, a harmadik választási bojkottra szólított fel, jó, hogy a negyedik és az ötödik párt csatlakozott a nagyobbikhoz. Minden további acsarkodás részükr�l további szavazatvesztést is jelentett.
    Ennyi párt és pártocska, amennyi Szerbiában van, talán nincs sehol a világon. Lehet, hogy azért, mert túl sokáig tartott az egypártrendszer, de ennyi pártnak még sincs létjogosultsága. Ez valahogy úgy m�ködik, hogy ha nem lehetek pártelnök, akkor alakítok egy másik pártot. Lehet itt egy újabb választás is, akkor sem hiszem, hogy a vajdasági pártok össze tudnak fogni. Hogy miért? Azért nem, mert a pártvezérek már túl sokszor sértegették egymást, itt már személyes sérelmekr�l van szó, amelyek nagyon mélyek. Egy er�s és demokratikus vajdasági koalíciót csak is új emberekkel tudok elképzelni, akik még nem mocskolták be egymást. Amíg ezt ezek a pártok be nem látják, addig tovább fog csökkeni támogatottságunk, még annak ellenére is, hogy árulóknak nevezik azokat a választókat, akik nem rájuk adják le szavazataikat. A hangzatos szólamok egyre inkább veszítik varázsukat, mert sokaknak ma mit ér az, hogy egyenrangúan használhatják anyanyelvüket, ha lassan nem lesz mit enniük. Napról napra n� községünkben a munkanélküliek száma, és azoké is, akik a községi Szociális Központhoz fordulnak segítségért. Ezeknek a problémáknak kiküszöbölésér�l szeretnék már konkrétumokat hallani. Nem csak megállapítani kell a problémákat, és hangzatos záró határozatokat hozni. Eredményeket kellene felmutatni, vagy beismerni alkalmatlanságukat, és gyorsan távozni.
    Az, amit már sikerült a fejlettebb országoktól átvenni, és jól alkalmazni pártjainknak, a propaganda bevetése. Így van ez a nagyvilágban is. Jó reklámmal nemcsak a rossz árut lehet eladni, hanem a legrosszabb politikát is. Addig kell valamit ismételgetni, míg a többség ezt el is hiszi.
    Ami biztos, az idén még nem egyszer választunk, lesz többek között helyhatósági is, és még ki tudja milyen. Hogy ki kire adja le szavazatát, azt döntse el mindenki saját belátása szerint, propagandák hatása nélkül.