Selyemtenyésztés Adán és Moholon
A selyemkészítés őshazája Kína. Mintegy 5000 évvel ezelőtt egy kínai császárnő megfigyelte, hogyan gubózik be a selyemhernyó, majd legombolyította a szálat, és szövetet készített belőle. A selyemhernyó tenyésztésének az alapja az eperfa, csak az eperfán él meg a hernyó. A hernyó körülbelül 30 napig fejlődik, és bebábozódáskor 3000 méternyi selyemszálat fon. Ezt gombolyítják le a gubóról, és teszik a textilipar számára feldolgozásra alkalmassá. A selyem legfontosabb jellemzője a finomság és a kellemes tapintás. Rugalmassága kiváló, ezért nem nagyon gyűrődik. A jellegzetes selyemszövetek közé tartozik a sifon, a krepdesin, a szatén, a taft, a kreppszatén, a damaszt stb. Ruhák, blúzok, női fehérneműk, síalsóneműk, sálak, nyakkendők, kalapok, esernyők, dekorációs anyagok, tapéták, szőnyegek, lámpaernyők stb. készülnek belőle.
Hagyományosan a legtöbb selymet előállító ország Kína, India és Japán. Európában is próbálkoztak a selyem előállításával, többek között a mi vidékünkön is. Szorgalmasan ültették az eperfákat, és etették a hernyókat eperfalevéllel. Egy évszázaddal ezelőtt az Osztrákmagyar Monarchia legfejlettebb selyemtenyésztő területe éppen Bács-Bodrog vármegye volt, ahova Ada és Mohol is tartozott. 1910-ben a megye területén megközelítőleg 242.000 lombszedésre alkalmas eperfa (vagy ahogyan annak idején mondták, szederfa) állt utcákon, köztereken és utak mellett. Ebből Adán volt található 3117, Moholon 4848. Ezen kívül elég sok lombszedésre nem alkalmas fát is megszámoltak, Adán 3382-t, Moholon 3836-ot. Viszonylag nem sokra rúgott a tönkrement fák száma, Adán 122, Moholon 214. (A megyében több, mint negyvenezer fa, vagyis minden hatodik tönkrement.) Az újonnan ültetett fák száma Bács-Bodrog vármegyében megközelítette a 63.000-t. Adán mindössze 376 fát ültettek 1910- ben, Moholon viszont jó sokat, 2500-at.
A megtermelt selyemgubók jól jövedelmeztek a velük foglalkozóknak, így Bács- Bodrog megyében 1.151.397 koronát. Ebből Adán 12.187 koronát fizettek ki, Moholon pedig 19.560 koronát. Adán egy termelőre átlagosan 46 korona jutott, Moholon 35 (a megyei átlagkereset 38 koronát tett ki). Az adai Gulics Sándor egymaga 200 koronás jövedelmet ért el, ezzel a megye legjobbjai közt szerepelt a 204 koronát kereső apatini Pfingsztl Józseffel és a szintén 200 koronás jövedelmet megvalósító sajkásgyörgyei Oleár Mihállyal együtt. Moholon Faragó József bizonyult a legeredményesebb selyemtenyésztőnek, 1910-ben 123 korona volt a keresete.
Dr. Molnár Csikós László