A ballagóknak

    Az idei ballagás megérint. Osztálytalálkozónk lesz. Hányadik is? Kimondani is sok. Mintha tegnap történt volna, úgy él bennünk búcsúzásunk az iskolától. Nem tudjuk megmondani, hogy az elmúlt őt, tíz, sok év hol múlt el, mikor és hova futott.
    A nyár minden évben a fiatalok jelentős hányada számára az utolsó szabad, gondtalan nyár. Az élet egy jelentős szakasza zárul le számukra. Elballagva az általános iskolából, középiskolából más dolgok várnak rátok. Gondoljatok azért vissza elsősorban első tanító nénitekre, tanító bácsitokra, aki tudása legjavát adta nektek. A tudáson kívül a helyes emberi értékrendet, életszemléletet is megtanította veletek. Visszaemlékezve elébetek villan-e, milyen büszke volt, amikor Ti hétévesen az első félév vége felé leírtátok az első rövidke mondatot, vagy elolvastatok a meséskönyvből valamit? Osztályonként fölsorakozva, az ünnepi műsort hallgatva, nézve, lehet hogy másképpen látjátok az egykor rettegett tanárt is, megértitek már, hogy a Ti érdeketekben járt el sokszor drákói szigorral.
    Ott álltok most a játék és mese, valamint a valóság és felnőtté válás határának vékonyka mezsgyéjén. Jó lenne belelátni kobakotokba, megtudni, ugyan mi játszódhat le ott belül. Mire gondoltok, milyennek látjátok a világot, mit szeretnének elérni. Mindannyiatoknak azt kívánom, hogy váltsátok valóra valamennyi elképzeléseteket, terveteket, menet közben az apró akadályok ne keserítsenek el benneteket! Fiatalok, bátrak vagytok, és legyetek magabiztosak, kitartóak!
    Sok szerencsét!

Sterbik Ildikó