184. Zöld levél
2016. ÉV HALA A COMPÓ

A Magyar Haltani Társaság által hagyományosan meghirdetett internetes közönségszavazáson a compóra (Tinca tinca) abszolút többséget (55 százalék) jelentő, több, mint 2500 szavazat érkezett. A selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser) jelentősen lemaradva, 27 százalékkal a második, míg az ismert és népszerű márna (Barbus barbus) a várakozásokat alulmúló 18 százalékkal a harmadik helyre szorult. A korábbiakhoz hasonlóan, a 2016. január 1-jén kihirdetett győztes sem kap aranyérmet, jutalma csupán annyi, hogy nagyobb figyelem övezi a horgászoktól, a  tudományos kutatásban és az ismeretterjesztésben.

    A nép nyelvén: cigányhal, haldoktor, gyászkeszeg, nyálkás compó, sárhal, tathal, vargahal, varjúhal, zöldike. Tudományos neve Tinca tinca, német neve Schleie, angolul Tench, szerbül linjak. A pontyfélek családjába tartozik, testalkata nyújtott, uszonyai lekerekítettek.
    Apró pikkelyek fedik a testét és rendkívül vastag nyálkaréteg borítja.
Az embernek néha nagyobb a szerencséje, mint saját maga, hisz én évekkel ezelőtt, egy meghívásra a Tisza-tónál jártam és ottani barátaimmal az abádszalóki Farkas-fenéknél horgászva, fogtam egy másfél kilós compót. Igencsak meglepődtek ezen, hát még amikor meg is mondtam, hogy ez bizony nekem egy cigányhal, amelyik megérdemli, hogy megsimogassam, megcsókoljam és visszaeresszem az ő vízi birodalmába. Az egész brancsot ájulás környékezte, végtére azonban megtapsolták, amikor a hal a bácskai Jani kezéből "visszacsúszott" a tóba! Nos, szerencse, hogy erről a halról, akit én Sanyinak neveztem el, maradt egy fénykép is, amit én most cikkem elején (szerényen) olvasóim elé tárok. Megsúgom, hogy gyerekkoromban a Vasúti híd alatt, a Barán, a kunétnál egyre-másra fogdostuk a cigányhalakat, innen a velük való ismeretségem!
    A compó annyira egyedi és gyönyörű, hogy – szerintem – nem lehet összetéveszteni egyik más halunkkal sem. Teste vaskos, apró pikkelyekkel borított, nyálkás. Ennek a nyálkának a néphit gyógyító erőt tulajdonít. A megfigyelés szerint a sérült halak előszeretettel dörgölőztek a compóhoz, akinek nyálkája elősegítette a  sebeik begyógyulását. Régi angol horgászkönyvekben azt olvashatjuk, hogy a compó a halak, így pl. a csuka orvosa! A régi görög és római szerzők szerint is a compó nyálkája – orvosság. Színe vízterületenként változó. Háta feketészöld, oldalai aranysárga, vagy olajzöld színűek. Az úszók sötétszürkék. A felsorolt színösszeállítás nem irányadó, hiszen az egészen feketétől az aranysárgáig számos árnyalatban pompázhat. A szeme igézően gyönyörű. Annyira szép hal, hogy akváriumi díszhalnak is tenyésztik, többféle színváltozatban. Húsa tömött, rendkívül finom. Sokan tiszta vízben fürdetik egy-két napot, hogy állítólagos iszap ízét elveszítse.
    A pontynál jobban tűri az alacsony oxigénszintet, az erősen iszapos vízben is megél. Egyes megfigyelések szerint a kissé sós, szikes vagy félsós vizeket is tűri. A vízből kiemelve hosszú ideig életben marad, kicsiny edényben is szállítható. Idegen vizekben való megtelepítése tehát nem okoz nehézséget.
    A téli fagyok beköszöntével a compó szinte eltűnik a vizekből. Beássa magát a fenék iszapjába, s a "téli álomhoz" hasonló állapotban tölti a telet. Kora tavasszal, ha napos és enyhe az idő, alkalmi kirándulásokat tesz, ilyenkor azonban ritkán akad horogra. Csak májusban élénkül fel igazán, ilyenkor kisebb rajokban indul az iszapban turkálva táplálékot keresni. A compó ívása – az időjárástól függően – júniustól júliusig tarthat. A nősténynek sok ikrája van. A ragadós ikra rátapad a vízinövényekre, majd meglehetősen gyorsan kel ki belőle a halivadék. A compó-ivadékok hamarosan népes rajokba verődve járnak moszatokból, parányi planktoni állatkákból álló táplálékuk után. A kifejlett compó sok gerinctelen víziállatot, iszapban élő rovarlárvát fogyaszt, de különös előszeretettel keresi a kisebb kagylókat és vízi-csigákat. E hal lassú növésű, de hosszú életű. Én örültem, hogy a cigányhal lett az év hala, bár a szavazáson nem őrá voksoltam.   Most azonban örömmel mutatom be, hogy mindenki óvja, szeresse!

Király János