RÉGI TÁRGYAK IRÁNTI GYŰJTŐSZENVEDÉLY
Tóth Sándor Törökkanizsán született, de 2001 óta itt él Adán, mégpedig egy takaros kis házban, ahogy a Cseh Károly utcából megyünk balra lefelé a Pernyésbe. Az ő udvarukat nyáron érdemes megcsodálni, hiszen annyi régi tárgyat láthat az ember, amilyent én eddig csak a Tájházban láttam. Persze sok virág is van e tárgyakba helyezve, vagy körülöttük, illetőleg az udvarban. Sándornak van egy különleges hobbija: gyűjti a régiségeket. Erről beszélgettem el vele nemrégen.
„A régi tárgyak gyűjtését 2001-ben kezdtem el, amikor ideköltöztünk Adára; azelőtt is már láttam nagyszüleimnél, szüleimnél régiségeket (persze itt elsősorban kisebb tárgyakra gondolok), amik nekem megtetszettek, azután megszerettem e tárgyakat és elkezdtem gyűjteni. Mamám és tatám házából is hoztam jó néhány kidobott vagy félretett régiséget, szüleim házpadlásáról is kerültek ide régi tárgyak, amiket én megpucolgattam és a gyűjteményem részét képezik. Vettem is egy részüket, de sok olyan régi tárgyam van, amit kaptam vagy csereberéltem. Tornyoson és Zentán is van egy-egy jó ismerősöm, akikkel cserélgetni szoktam. E hobbihoz az ötletet nem adta senki, hanem egyszerűen megszerettem e régiségeket és a kíváncsiság vitt rá a gyűjtésükre. Érdekelt hogyan éltek régen az emberek, milyen kisebb tárgyakat, eszközöket használtak, kezdve a szenes vasalótól a mozsáron át a különféle köcsögökig. A mai fiatalok nem is tudják, mi az, és mire használták a régi tárgyat, edényt, amit meglátnak nálam!
Csigáskút, kocsikerekek, tragacs (dragacs), kukoricamorzsoló, hámfa Tóthék udvarán
A legrégibb tárgy biztosan van 100 éves! Mi minden található e gyűjteményben? Elég széles skálájú régiségek tulajdonosa vagyok. A már említett szenes (vagy parázs) vasaló, mozsár, különféle köcsögök mellett megtalálható egy régi kerékpár, vasból készült gyermekülés (persze régi), fa-villa, abronyica (valamikor az emberek evvel mentek a kútra vízért, két végükre volt akasztva 1-1 vizeskána), fából készült talicska, amit a régi emberek egyszerűen tragacsnak hívtak, a régi Jugoszlávia köztársaságainak zászlói, egy 1920-as évből származó Árpádsávos magyar zászló, régi órák és így tovább. Mintegy 80 régi tárgy képezi e különleges gyűjteményt, ahogy maga mondta, aki elmegy autóval vagy kerékpárral nyáron a ház előtt és véletlenül benéz az udvarba, megcsodálhatja e régiségek egy részét. Télen ládákba rakom és egy alsó épületben tartom őket, így megvédem az időjárás viszontagságaitól! Érdekes, hogy két leányunk, akik külföldön vannak, néha-néha amikor hazajönnek, mindég hoznak valamilyen régi tárgyat – ők is megszerették és tudják értékelni, azért mert kisebb korukban megmagyaráztuk, hogy mire szolgált.
Nem tudom, hogy Adán van e még valaki, aki egyszerre többféle régiséget gyűjt, mint én, lehet, hogy akad. Én saját kedvtelésből gyűjtöm e régi tárgyakat, nem pedig azért, hogy kiállítsam őket, például a MIRK-en (amikor itt szervezik meg). Az igaz, hogy néhány régiséget odaadtam a törökkanizsai tájháznak, azzal, hogy bármikor visszakérhetem őket!
Terveim e téren? Tudja, itt nem igen lehet tervezni előre, néha bejön valami régiség, de van olyan is, hogy sokáig nem akadok semmiféle régi tárgyra; szeretném hogy a család tovább élvezze nyáron e régiségeket, már ami kifér az udvarba” – fejezte be a beszélgetést Tóth Sándor.
Bálizs Géza
