183. Karácsonyi zöld levél
NAUTILUS

    Nem titok, hogy örök életemben a teremtés tényének (elméletének) feltétlen híve voltam és vagyok, ám a minap olvasott  szakcikk a csigáspolipról (Nautilus pompilius) kibillentett nyugalmamból és egy percre sem feledem, leköti minden gondolatom. A Nautilus egy tengeri állatka, mészháza külső végében él, és házának belső tere kamrákra van osztva. Ezek a mindenkori merülési mélységtől függően gázzal vannak feltöltve, úgy, hogy minden helyzetben ő saját maga szabályozza a szükséges lebegési állapotát, mi több, megfelelő vízsugár kispriccelésével a kívánt irányba haladhat is! A mi modern tengeralattjáróink ezzel szemben ormótlan és tehetetlen szerkezetek. Ezek az állatkák általában 400 méteres mélységben tartózkodnak, éjszakánként pedig, a cellák gáztartalmának szabályozásával, 100 méterre a tengerszínt alá jönnek. Élőhelyeik a trópusi tengerek, ők maguk így úszó életmódot folytatnak, méretük kifejlett állapotban mintegy 25 cm, testtömegük 6 kg. Házuk előre csavarodó spirál, amely tehát egymást követő kamrákból áll, és az ezekben általa termelt gáz és a folyadék arányának változtatásával szabályozza tartózkodási mélységét a tengerben. A Nautilus háza csodálatosan szabályos mértani pontossággal "szerkesztett". Bárhogyan is rajzolunk egyenest a középpontján áthaladva, mindegyik metszésarány, – (AC:DB = FG:EG) – aranymetszés, tökéletes Fibonacci sor.

    Ez a tökéletes "alkotás" már Verne Gyulát is megihlette, s nem véletlen adta Nemo kapitány tengeralattjárójának a Nautilus nevet.
    Nem véletlen az sem, hogy az USA első atommeghajtású tengeralattjáróját (1954) is Nautilus névre keresztelték.
    Ez az 1958 júliusában-augusztusában végrehajtott Napsugár hadműveletben teljesítette az addig lehetetlent: elsőként navigált át az Északi-sark jégpáncélja alatt! Az Északi-sarkot augusztus 3-án, 23 óra 15 perckor érte el. Nos, mindez ahhoz a mi kis tengeri lábasfejűek osztályába tartozó állatkánkhoz fűződik, aki már a teremtés pillanatában többet tudott, mint akármelyik mai szuperkomputer-vezérlésű atomtengeralattjáró! És most azt is olvasom, hogy ez a csodálatos állatka mára végveszélybe került, mert a Fülöp-szigetek, Indonézia és Új Kaledónia körüli vizekben "borzalmas pusztítása zajlik – állította Peter D. Ward, a Washingtoni Egyetem biológusa egy Fülöp-szigeteki csigáspolip-számlálás idején – az eltűnés határán vannak." Az ok? A fényes csigaházból készült dísztárgyak és ékszerek növekvő kereskedelme. Hát mi, innen a Kárpát-medencéből legalább gondolatban (kívánságok útján) álljunk ki e csodálatos (ártatlan) isteni teremtmény mellett és ilyenkor, karácsonykor üzenjük meg neki "Veled vagyunk, Nautilus!"

Verne Gyula: 20 000 mérföld a tenger alatt - regény benne Nemo kapitány Nautilusa

Király János