Teológiai gondolatok
SZENT LUKÁCS EVANGÉLISTA
A szinoptikus evangéliumok legolvasottabbja a Szent Lukács nevéhez fűződő örömhír.
Euszébiosz, ókeresztény történetíró szerint Szent Lukács a szíriai Antióchiában született pogány görög családból. Annak ellenére, hogy Lukács szerényen hallgat nagyfokú műveltségéről és eredeti hivatásáról, Szent Pál apostol Kolosszeieknek írt leveléből tudjuk, hogy Lukács orvos volt: „Köszönt benneteket Lukács, a kedves orvos”. ( Kol 5,15)
Nagy műveltségére és az irodalomban való jártasságára utal az a tény, hogy evangéliumát ajánlással kezdi. Az ajánlás Teofilnek szól, aki ismert közéleti keresztény lehetett, és minden valószínűség szerint Lukács közeli ismerőse is. (Az ajánlás arra szolgál, hogy a címzett ismertsége és tekintélye által a mű és annak tanítása egyre gyorsabban terjedjen.)
Lukács evangéliumának előszava nemcsak ajánlásával tűnik ki a többi evangélium közül, hanem azzal is, hogy benne a szerző közli, miszerint mindennek pontosan utána járt, hogy a Jézus Krisztusi eseményeket minél hitelesebben ábrázolja. Ebből világossá válik az olvasó előtt, hogy Lukács személyesen nem ismerte Jézust, ami ki is zárja azt a téves feltevést, miszerint Lukács a 72 apostol egyike lett volna.
Az ifjú, pogány Lukács Barnabás valamint Pál tanítványaként ismerkedett meg Krisztus örömhírével, majd a Szentlélektől eltelve és általa vezetve járt utána mindannak, amit Krisztusról hallott. Ennek a kutatómunkának köszönve találkozhatott a Szűzanyával, a tanítványokkal, a meggyógyult betegekkel.
A Lukács szerinti evangélium a legjobb görögséggel megírt evangélium, stílusa pedig ugyancsak túlszárnyalja a többiét. Mondanivalóját úgy tárja elénk, hogy azt mindenki megértse, hogy felfedezze benne Krisztus üzenetét.
A lukácsi evangélium egészén végigvonul Jézus (és Lukács) szegényekkel való rokonszenve és szeretete, de Lukács a nők evangélistája is. A szentszerző olvasatában ugyanis Jézus vissza akarja állítani azt az egyenjogúságot, melyet Isten adott a nőnek és férfinek a teremtés aktusában.
A bűnösök is az őket megmentő, a nekik megbocsátó Jézussal találkoznak Lukács evangéliumában. Isten irgalma talán ebben az evangéliumban a leghangsúlyozottabb. Erre a tényre mutatnak rá a bűnös asszony, a tékozló fiú, Zakeus, a megtért lator történetei.
Szent Lukács evangéliumát az imák evangéliumának is szokás nevezni, hisz Jézust minden fontosabb élethelyzetében az imádkozó Úrként mutatja be, de Szűz Mária magasztaló éneke, Zakariás hálaéneke és az öreg Simeon imája is az ima és imádkozás fontosságára buzdít.
Szent Lukács nemcsak a nevéhez fűződő evangéliumnak, hanem az Újszövetség egyetlen történeti könyvének, az Apostolok Cselekedetének is a szerzője.
A hagyomány szerint Lukács festő is volt. A legenda szerint több képet festett a Szűzanyáról, és a S. Maria Maggiore Mária-képet is neki tulajdonítják.
Szent Pál vértanúsága után Lukács Achaiaban püspökként működött, majd Pataraban vértanúként halt meg.
Ünnepnapja október 18-án van.
Morvai Matild, MA