Nyelvi figyelő
Troll

    Internetes oldalakon újabban többször találkoztam a troll, trollkodik szóval. A troll szót magát ugyan ismertem a szépirodalomból, de ott egészen más szövegkörnyezetben és más jelentésben bukkant elő. Elsőre Heinének Atta Troll c. verses eposza jutott eszembe (magyarul Nyáréji álom címen is megjelent), de az északi népek irodalmában is a troll mint képzeletbeli, meseszerű lény igen gyakran előfordul. Ha ábrázolják, akkor félelmetes, vad lénynek mutatják be, aki viharos tengerpartokon, zord barlangokban, sűrű erdőkben él. A skandináv népek irodalmában a trollok általában ijesztő, gonosz, agresszív mitikus figurák, gyakran ostobák is. Alakjukkal a modern XX. századi irodalomban is találkozhatunk – így például a Harry Potter könyvekben, illetve A Gyűrűk Urában.
    Az internetes előfordulás erőszakos viselkedésre utal, mely szándéka szerint zavart akar kelteni. „A troll az internetes szlengben olyan személy megnevezése, aki provokatív, ingerlő módon, tárgyhoz nem tartozó üzenetekkel bombáz egy online közösséget (például internetes fórum, chat, blog, levelezőlista)” – olvashatjuk a wikipédián a troll szó mai használatának értelmezését. Akik gyakran látogatják a közösségi oldalakat, bizonyára nem egyszer találkoztak az ilyen jelenségekkel. 
    A trollkodik szónak érzékelhetően újabban kialakult még egy jelentése, amellyel különböző internetes oldalakon szinte nap mint nap találkozhatunk. Nem ennyire szélsőséges, nem is jellemző rá ilyen mértékben a provokatív szándék, a bomlasztás, az erőszakosság, inkább csak a gonoszkodás, a csipkelődés, ami nem nélkülöz bizonyos szellemességet sem. Példának a trollkodás ez utóbbi értelmezésére Arany János Családi kör c. versének „trollosított” átiratából idéznék két versszakot:
    „Reggel van, reggel van, mindenki ideges
    Ház ura üvöltve tiszta zoknit keres.
    Feketés csészével boglya fejű asszony,
    Ajánlja az égnek, hogy rája rogyasszon.

    Mintha szélből volna a nagylánynak lába,
    Sebesen bevonul a fürdőszobába.
    Hosszú perceken át pingálja a szemét,
    Testvéröccse ordít: - Gyere ki, te szemét!”

    Az ismeretlen szerző az egész verset az alábbi stílusban következetesen átírta. Ha modernek akarunk lenni, akkor azt mondjuk rá, hogy trollkodott, ha kevésbé modernek, akkor azt, hogy gonoszkodott. Talán a gonoszkodik szó jelentése fedi legjobban a „trollkodást”, igazi magyar megfelelője eddig még nem alakult ki.
    Már a gyermekeknek készült irodalomba is bevonult a troll szó. „A Johnson-féle rendszertan trollokról és lényekről” – így kezdődik a Doboztrollok 3. sorozatában A jó, a rossz és a sajt c. történet. (Kolibri Kiadó, 2015.) És hogy mi a doboztroll? Erre is kap a gyermek magyarázatot: „A közönséges trollok egyik válfaja, olyan félénkek, hogy kartondobozokban élnek”, továbbá „nem értik a tulajdon fogalmát, mindent ellopnak, ami nincs lecsavarozva…, sőt gyakran azt is, ami le van…” Nem hinném, hogy nagyon szerencsés, ha a gyerekek fejét és képzeletvilágát nem létező, kitalált lényekkel népesítjük be, mint ahogy az sem a legjobb megoldás, ha a gyerekek szókincsét nem éppen közismert és nem egyértelmű fogalmakkal kívánjuk bővíteni.

Hódi Éva