A MAJDNEM ELFELEDETT ÍRÁS: ROVÁSÍRÁS

A rovásírás betűi

    Krizsák Kata a szegedi Bölcsészet Tudományi Kar történelem-magyar szakán tanul, és emellett rovásírás-oktató. A rovásírással középiskolás évei alatt ismerkedett meg, többször részt vett versenyzőként is a Zentán megtartott versenyeken. 8 éve pedig az általa tanított gyerekekkel vesz részt versenyeken, Dobrotka Mária felkészítő tanárral együtt. Voltak már Budapesten, Erdélyben, valamint a legjobb diákjaival részt vettek az ásotthalmi gyermektáborban is. A már említett nemzetközi versenyeken Szerbiából, Magyarországról, Romániából, Szlovákiából vesznek részt versenyzők, és ezáltal egyfajta kapcsolat épül ki e területek között. Elmondta, már több mint 2000 oldalt írt át latinról rovásra, köztük gyermekenciklopédiákat, mesekönyveket, természeti könyveket. Lapunknak nyilatkozott néhány mondattal a rovásírásról is. A betűket jobbról balra írják, a nagy és kis betűket nem különböztetik meg. Kockás illetve vonalas füzetbe egyaránt lehet írni, ám szó- és sorközöket kell tartani, a jobb átláthatóság érdekében. Ábécé sorrend nincs, a betűk kisebb csoportokba vannak rendezve, kevesebb betűt is tartalmaz, ugyanis pl. az X, Y, Q nem szerepelnek benne. Dupla betűk sincsenek, hanem egy ábra felel meg minden egyes betűnek. A betűk megalkotásakor a környezetüket használták fel, azokat építették be. Így például az S betűt egy sátorral jelölik, a K betűt egy kockával, a T betűt egy tartófával, és így tovább. Forrai Sándor rováskutató volt, jelenleg az ő ábécéjét használják a versenyeken, és azt tanítják. A számok lejegyzésére is elterjedt egy írásmód, a számrovás. A jelölés egyszerűen, additív elven történik: a számokat 1-től 4-ig megfelelő számú egyenes vonás képviselte; az 5 jele a V vagy néha a /.  A 6-tól 9-ig terjedő számokat az 5 és a szám valamint az 5 különbségének jelével lehet írni (például IIIIV = 9). 100-ig ugyanez a szisztéma érvényesül. A 100 után ellenben a leírás módja már félig-meddig fonetikus. Példaként vehető a 2345 leírása. Az ezresek jelölésénél előbb azt kell leírni, hogy hány ezres van: jelen esetben 2, ennek megfelelően kitesszük a helyes jelet, majd utána leírjuk az ezer szimbólumát . A százasoknál hasonlóan járunk el: az ezresjel után leírjuk a százasok számát, majd a százasjelet . A hátralévő részt a már ismertetett additív módon jelölhetjük, a százasjel után. Mindezeknek megfelelően a 2345 a következő alakot veszi fel: .

Krizsák Kata

    Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy tulajdonképp mi is a rovásírás haszna, miért van még jelentősége. A mai felgyorsult, digitalizált világban, amikor szinte már kizárólag okos telefonokon és számítógépen írunk, a kézi írás szinte kikerül a mindennapokból, ám a rovásírás önfejlesztő dolog, fejleszti, szépíti írásunkat. Emellett a rovásírásnál kevesebb az elírási hibalehetőség, mint a latin írásnál. A diszlexiásoknak (nyelvvel, beszéddel, olvasástanulással kapcsolatos rész képességzavar) valamint a diszgráfiában (írászavar) szenvedőknek is segít, hiszen a betűket ők is képekhez kötik, nem keverik össze .
    Január 13-án a gyermekeknek tartottak rovásírás-oktatást, a későbbiekben tervezik a felnőttek tanítását is. Január 27-én történelmi előadásra kerül sor a Szarvas Gábor könyvtár termében, melynek témája az I. világháború, azon belül is a Doberdói fa. Minden érdeklődőt nagy szeretettel várnak a szervezők.

Gecse Attila