Nyelvi figyelő
DISZKURZUS

    Nemrég egy tudományos tanácskozáson az egyik előadó többször is használta a diszkurzus kifejezést. A következő felszólaló előadásában is szerepelt a szó, de ő úgy ejtette, hogy diskurzus. Egy konferenciakötet is a kezembe került Tudományos diszkurzusok címmel.
    Vajon a szónak melyik alakja helyes? Az Idegen szavak és kifejezések szótára több szót is említ, melyek dis- vagy disz- előtaggal kezdődnek.  Maga a diskurzus szó is szerepel , kedélyes beszélgetés, társalgás jelentésben. A diszkusszió szó is előfordul, vita, megvitatás, eszmecsere, tanácskozás értelemben. A szótár több hasonló, könnyen összetéveszthető, de eltérő jelentésű latin eredetű szót is felsorol: míg pl. a diskurál azt jelenti, hogy kedélyesen elbeszélget, társalog, a disputál azt, hogy vitatkozik, a diszkutál pedig azt, hogy megvitat, megbeszél.
    Jelen esetben a diskurzus vagy diszkurzus esetében a diskurzus ejtés a helyes – a szóval kapcsolatban talán az okoz gondot, hogy jelentését illetően nem egészen fedi a kívánt tartalmat. Tudományos előadásokon nem kedélyes beszélgetésekre (diskurzusokra) szoktak hivatkozni, hanem inkább vitákat, eszmecseréket (diszkussziót) szoktak említeni.
    Míg a diskurzus – diszkurzus esetében az ejtésbeli probléma mögött jelentésbeli zavarról is lehet szó, az újabban nagyon gyakran használatos projekt szó esetében a jelentéstartalom egyértelmű. A szótárban terv, tervezet, ajánlat, javaslat értelemben szerepel a latin eredetű projektum szó, így is használjuk, de ma már projektum helyett gyakran projektet mondunk. Bizonyára angol mintára elhagyjuk a szó végén a latinos -um végződést, de mivel a projekt angolos (prodzsekt) ejtése magyar szövegkörnyezetbe illesztve hivalkodónak tűnik, így marad az eredeti ejtés.  A nyelvi változások általános tendenciáját követve valószínű, hogy a projektum projekt formában és eredeti ejtésmód szerint előbb-utóbb teljes egészében polgárjogot nyer – vagy talán már nyert is – szóhasználatunkban.
    A nyelvünkben már rég meghonosodott latin eredetű szavak használata során is felfigyelhetünk tehát újabb változásokra, ami pedig a jelentésüket vagy kiejtésüket illeti, olykor-olykor meggyűlhet a bajunk velük, helyesírási szempontból is nagy gondot okozhatnak. Például a nemrég látott, éppenséggel nem latin, hanem görög eredetű szó, a diaszpóra (szórvány) helyesírása hagy nem kevés kívánnivalót maga után. Dijaszpora Iroda  – hirdeti büszkén a felirat, bár ez az intézmény már fontossága miatt is megérdemelné a hibátlan kiírást.

Hódi Éva