Teológiai gondolatok
Isten uralma

    Szent Márk evangélista azzal kezdi Jézus három éves nyilvános működésének bemutatását, hogy mindössze néhány mondatban már az evangélium elején összefoglalja Jézus igehirdetésének lényegét: „Beteljesedett az idő, és már elközelgett az Isten országa. Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban!” ( Mk 1,15).
    A zsidó hitvilágban már az Ószövetség idején az a meggyőződés uralkodott, hogy Isten a végidőkben egyetemessé teszi uralmát, vagyis véglegesen leszámol a gonosszal, megszünteti a szenvedést. Ez lesz Isten országa. Ez az ország nem egy területileg behatárolt valóság, hanem a jónak, a józanságnak, a bűn nélküli, Istennel betelt világnak a létállapota.
    A Jézusi igehirdetés középpontjában álló Isten országa – Isten uralma Krisztussal már jelenvalóvá vált, teljes megvalósulására azonban még várni kell. Jézus magatartása: alázata, segítőkészsége, bölcsessége, de mindenek előtt csodái, mind arról tanúskodnak, hogy Isten országa már jelen van. A Lukács szerinti evangélium világosan rámutat arra a teljhatalomra, mellyel Jézus Isten uralmának jelenlétét az ő saját személye által mutatja be: „De ha én Isten ujjával űzöm ki a démonokat, akkor elérkezett hozzátok az Isten országa”. (Lk 11,20)
Jézus nem csak a betegek meggyógyításával, a démonok kiűzésével, és a halottak feltámasztásával teszi jelenlévővé az istenuralmat, hanem a bűnösökhöz való odafordulással, azok felemelésével is. Ezeknek az embereknek visszaadja emberi méltóságukat, és azt az értéküket, melyet Teremtőjüktől kaptak. Krisztus ezeknek az embereknek nemcsak szeretetet, hanem bűnbocsánatot is adományoz, mellyel egyértelműen jelenvalóvá teszi a minden ember számára felkínált üdvösség megvalósulásának lehetőségét. A Szentírásban szereplő történetek közül erre a témára különösképpen is kiemelhetjük a szőlőmunkásokról ( Mt 20,1-16) és a tékozló fiúról (Lk 15,11-32) szóló példabeszédeket, illetve a bűnös nők megtérésére vonatkozó evangéliumi részeket.  
    Annak ellenére, hogy Jézus Krisztus Urunk igehirdetései, tettei világosan tudtunkra adják, hogy Isten uralma kezdetszerűen már jelen van, teljes megvalósulására még várnunk kell. Bár az országnak a végérvényes létrejöttét még kérnünk kell: „… Jöjjön el a Te országod…”, annak kiteljesedése biztos. Ezt a tényt támasztják alá Jézus példabeszédei, melyekkel Isten uralmának idejét olyan képi ábrázolásokkal próbálja hallgatósága elé tárni, mint a kovász, a mustármag, a kincset rejtegető szántóföld stb. Ezeknek a mindennapi életből vett példáknak a mondanivalója arra utal, hogy a nehézségek és akadályok ellenére is a Krisztus által világba jött istenuralom állandóan növekszik, átjárja az emberek szívét, átalakítja az egész teremtett világot, és a legnagyobb kinccsé válik. Mert ahogyan a kovász átjárja az egész lisztet, ahogyan a picinyke mustármag terebélyes cserjévé növekszik, vagy ahogyan a kincset rejtő szántóföld minden vagyontól többet ér, úgy lesz Isten országa is hatalmas és minden értéktől nagyobb kincs.
    Az Úrra való várakozás, azaz ádvent idején tartsunk őszinte bűnbánatot, és engedjük Isten szeretetét minél közelebb hozzánk, hogy országának beteljesedése megkezdődhessen a szívünkben.

Morvai Matild, MA