Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok 2013
A gondolkodás és a nyelv

    A Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok rendezvényei az idén a gondolkodás és a nyelv jegyében kerültek megrendezésre. Csütörtökön, október 10-én a Nyelvművelő Napok első rendezvényén, a beszédversenyen 21 diák vett részt 12 vajdasági középiskolából és 2 művelődési egyesületből, mégpedig Szabadkáról, Zentáról, Újvidékről, Adáról és Csókáról. A szabadon választott prózai szövegek és a kötelező szöveg (Hankiss Elemér. A mobiltelefon) elmondását értékelve a zsűri (dr. Molnár Csikós László, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának tanára, mgr. Hajnal Jenő, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója és Raffai Ágnes, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség munkatársa) az első díjat és az ezzel járó vándorserleget Búbos Dávidnak (Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium, Szabadka) ítélte oda. A második díjban Apró Alekszandra (Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium, Zenta) részesült, harmadik díjat pedig Antóci Dorottya (Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium, Zenta) érdemelte ki. A zsűri négy különdíjat osztott ki. A Szarvas Gábor Könyvtár különdíját Mányi Heléna (Svetozar Marković Gimnázium, Szabadka) vehette át, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesületét pedig Pásztor Dániel (Vegyészeti Iskola, Csóka). A Széchenyi István Stratégiai Kutatóintézet két különdíját dr. Hódi Sándor elnök adta át Kállai Ferencnek (Gimnázium, Zenta) és Szabó Attilának (Egészségügyi Középiskola, Szabadka).

Raffai Klára műsorvezető és a vetélkedő hetedikesek

Dr. Molnár Csikós László eredményt hirdet
a középiskolások beszédversenyén

    Csütörtökön este mutatták be az Őrző a strázsán című kötetet, amely dr. Hódi Sándor hetvenedik születésnapja alkalmából a Széchenyi István Stratégiakutató Társaság gondozásában látott napvilágot. A kiadványban ötven olyan neves vajdasági és magyarországi közéleti személyiség jelenik meg benne szerzőként, akik az elmúlt évtizedek során fontos szerepet töltöttek be dr. Hódi Sándor életében. A kötet szerkesztője, dr. Hódi Éva a beérkezett írásokat két nagyobb fejezetbe csoportosította, az elsőben a kifejezetten személyes jellegű megnyilatkozások kaptak helyet, a második Esszék, tanulmányok című részben pedig a hosszabb lélegzetű írások, többek között két interjú is.
    A szerkesztő bevezetője után Király János, dr. Zsoldos Ferenc és dr. Molnár Csikós László beszélt a dr. Hódi Sándorhoz fűződő viszonyáról, majd Gruik Ibolya beszélgetett az ünnepelttel. A könyvbemutatót Guzsvány Izabella ének-produkciói és Kis Juhász István zenéje tette színesebbé.
    A Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület nyelvészeti pályázatának eredményhirdetésére és díjkiosztójára a beszédverseny után került sor. A beérkezett pályaműveket dr. Molnár Csikós László, dr. Hódi Éva és Szabó Szabados Ilona magyartanár alkotta zsűri bírálta el és díjazta. A pályázatot a középiskolások részére A gondolat művészi megfogalmazása címmel hirdették meg. Ebben a kategóriában a zsűri nem osztott díjat. A felnőtt kategóriában A gondolkodás és a nyelv címen hirdették meg a pályázatot. Ebben a kategóriában az első díjat a zentai Kordován Krisztina munkája érdemelte ki, dicséretben részesült a kishegyesi Kurnyák Natália.

A tudományos ülésszak munkaelnöksége és Hódi Sándor előadó

    Pénteken, október 11-én a negyedik osztályosok versenyére került sor, ezen 13 adai és moholi diák indult. A játékvezető dr. Molnár Csikós László egyetemi tanár volt. A nyelvi vetélkedőt Kocsis Zsanett (Cseh Károly Általános Iskola, Ada) nyerte, Gordos Ágnes (Cseh Károly Általános Iskola, Ada) a második helyen végzett, Onyecki Babett (Cseh Károly Általános Iskola) pedig harmadik lett. Dicséretben részesült az adai iskola két diákja: Bognár Odett és Vámos Viola. A zsűri feladatait három magyartanár, Gergely Gizella, Nagy-Majlát Ágota és Üveges Gizella látta el.
    A 7. osztályos tanulók játékos nyelvi vetélkedőjében 21 iskola és 1 művelődési egyesület 42 versenyzője vett részt Vajdaságból, a magyarországi Budakalászról és Budapestről. Az általános iskolában tartott írásbeli elődöntőt követően a 15 legeredményesebb versenyző került a szóbeli döntőbe. Erre az adai színházteremben került sor Szűcs Budai Engelbert magyartanár irányításával. A vetélkedőn Kálmán Imola (Csíki-hegyek Általános Iskola, Budapest) győzött, Ágó Anna (November 11. Általános Iskola, Zenta) lett a második, Jakus Gergely (Szervó Mihály Általános Iskola, Padé) pedig a harmadik. Kucsera Noémi (Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola, Szabadka) a Szarvas Gábor Könyvtár különdíját, Machó Borbála (Kalász Általános Iskola, Budakalász) pedig a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület különdíját érdemelte ki. A zsűri Szabó Szabados Ilona, Lakatos Éva és Lajkó Sára összetételben működött.

A tudományos ülésszak többi előadója

    A Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület nyelvészeti pályázatának eredményhirdetésére és díjkiosztójára az általános iskolások kategóriájában szintén pénteken került sor. A pályázatot a Mi könnyebb? Írni vagy beszélni? címmel hirdették meg. Az első díjat Nagy Abonyi Krisztina (Cseh Károly Általános Iskola, Ada) érdemelte ki. Cvitkó Nikolettát (Cseh Károly Általános Iskola, Ada) a zsűri dicséretben részesítette.

A Zentai Magyar Kamaraszínház pénteken este mutatta be Carole Fréchette Simon hét napja... már ha érdekelne bárkit is című színdarabját az adai közönségnek. A ma is élő kanadai szerző drámája a kanadai munkanélküliek problematikáját boncolgatja. A színdarabot Vukosavljev Iván rendezte, szereplői Mess Attila, Gál Elvira és Huszta Dániel hivatásos színészek voltak.

Király János Az őrző a strázsán c. könyv bemutatóján beszélt Hódi Sándorról

    A Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok zárónapján az idén is megkoszorúzták a rendezvény névadójának mellszobrát. Ez alkalommal Hajnal Jenő mgr., a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója mondott beszédet, ebben Szarvas Gábor életének és munkásságának legfontosabb momentumait idézte fel. Csuvik Viktor és Vanja Pelivanović alkalmi szavalata után Szarvas Gábor mellszobránál Ada község önkormányzata nevében Búcsú Attila, a községi képviselő-testület elnöke és Urbán Mónika, a község polgármester-helyettese; a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület nevében dr. Hódi Éva, Lakatos Éva és Szabó Szabados Ilona; a Szarvas Gábor Könyvtár nevében Csonka Áron és Viszmeg Adriána; a magyarországi és a külhoni nyelvészek nevében dr. Balázs Géza és dr. Kugler Nóra; Újbuda önkormányzata nevében Farkas Krisztina és Serman Katalin; a budakalászi Kalász Általános Iskola nevében Völgyes József és Szabó Anikó helyezte el az emlékezés virágait. A koszorúzás után a Szarvas Gábor Könyvtár kiállítótermében Kiss Butterer Márta neves nagykikindai születésű, Újvidéken élő művésznek Keresztjeink című kiállítását Barna Kolozsi Valéria adai szobrászművész nyitotta meg. Ezután a községháza dísztermében A gondolkodás és a nyelv című tudományos tanácskozásra került sor. A gondolkodás és a nyelv összefüggései számos tudományterület szemszögéből megközelíthetők, hangsúlyozta bevezetőjében dr. Hódi Éva, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület elnöke, majd hozzátette, éppen ezért a tudományos tanácskozás központi témája az egész rendezvénysorozatot végigkísérte. Dr. Hódi Sándor a gondolat hatalmáról tartott előadást. A világ jelképekben belénk jut, és ezzel hatalmat is kapunk, nyelvhez kötött gondolkodásunkkal tudásra teszünk szert. Valójában szellemi gazdagodásról van szó. A gondolkodás energiát igényel, várja, hogy felszabaduljon a gondolatból. A gondolkodás a tudat rendezett működése. Az előadó szerint génekre szükség van, mémekre (mintákra) viszont nincs. Hódi a pozitív gondolkodás megkülönböztetést is indokolatlannak tartja. Szerinte az én is viszonylagos dolog, gyakran rajtunk kívül van az, amit ennek gondolunk. Az egyéni gondolatokat a közösség valósítja meg. Balázs Géza a gondolkodás, az identitás és a nyelv viszonylatait tekintette át. Megállapította, hogy nyelv nélkül is van gondolkodás (képi, zenei stb.), és a gondolatok túlélhetnek bennünk (például frazémákban). Másrészt a nyelvi forma nem mindig feltételez gondolkodást. A gondolkodás hatással van a nyelvre, és a nyelv is hat a gondolkodásunkra, egyúttal pedig az identitásunkra is. Az anyanyelv fogalma érzelmi kapcsolatot feltételez. Lehetséges, hogy van velünk született nyelvi program, amely agyi plaszticitással párosul, és eszközhasználati rutint eredményez. Az első nyelv fontossága különféle nyelvi elemekben (pl. indulatszavak), cselekvésekben (pl. számolás), illetve történésekben (pl. álmodás) jut kifejezésre. Az anyanyelv olykor rejtve marad, és idegen környezetben élőkben váratlanul felszínre jut. Egyébként az ember idegen nyelven ésszerűbben, fegyelmezettebben gondolkodik, anyanyelvén pedig merészebben. A magyarban erős a verbális és a nem verbális gondolkodás kapcsolata, úgyhogy gyakran a képi gondolkodás kerül előtérbe. Láncz Irén a gondolkodással és a nyelvvel kapcsolatban különféle kérdésekre keres választ. A nyelv és a megismerés viszonyát egymástól eltérően magyarázza az univerzalizmus és a relativizmus. Már Humboldt is a relativizmusra hajlott, Sapir és Whorf nyelvi meghatározottságot hirdetett (pl. az üregek változatos megnevezései Auisztráliában, a hó elnevezései az eszkimók körében). Az univerzalisták szerint ebből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Az enyhített relativizmus azt vallja, hogy „a nyelv segíti a megismerést, de nem szab neki korlátokat”. Olykor kiterjedtté válik a nyelv nélküli (pl. szobrász esetében a képi, fizikus fejében a grafikus) gondolkodás. Einstein is vizuális gondolkodó volt. A mentális nyelv hipotézise Arisztotelésztől kezdve fel-felbukkan, egyszerűbbnek tekintik, mint a természetes nyelveket. A metafizikus gondolkodás osztályfogalmakkal él (pl. az asztal nem konkrét tárgyat jelöl). Kugler Nóra azt a nyelvészeti dogmát igyekezett cáfolni előadásában, hogy a nyelv jel önkényes, sőt motiválatlan. Szerinte testi, társasági és nyelvtani motiváltság egyaránt lehetséges. A hangutánzó szavakat önkényesen választjuk el a hangulatfestő szavaktól. Az emberi test helyzetéhez viszonyított megnevezések fizikailag determináltak (ülep > ülepít, lebetegszik, felnéz valakire, előre tekint) és viszonylagosak (közel – távol). Mindannyian egyénileg dolgozzuk fel a közös teret. A nyelvtani szabályok is motiváltak. A jelöletlenség azt képviseli, ami magától értetődő, megszokott. Nyelvünkben a páros testrészek alaphelyzetet képviselnek, ehhez viszonyítjuk a többit (pl. fél kézzel). Fontos viszonyítási alapnak számít az időrend vagy az okozati összefüggés. Számos tapasztalat cáfolja az önkényességet. Kolozsi Béla az organikus és az instrumentális gondolkodásnak és a nyelvnek a viszonyával foglalkozott. Abból indult ki, hogy a gondolkodás a beszéd valójában megfoghatatlan absztrakció. Az organikus gondolkodás belülről jön, szerves, az instrumentális pedig külső eszközzel működik. Mindkettő szükséges a kommunikációhoz. A belső ellentétes motivációk küzdelme gondolkodást eredményez. A terápiás kommunikáció céljaira különféle csoporttechnikákat fejlesztettek ki, ezek akár egészségeseknek is hasznosak lehetnek. Mentális problémát jelenthet, ha komplexebb gondolkodáshoz kisebb nyelvi kifejezőkészség kapcsolódik. Az organikus kommunikáció értékesebbnek tekinthető, mint az instrumentális, ezért érdemes fejleszteni. A kommunikáció kulturális háttere többet jelent puszta külsőségeknél. A kommunikáció sikertelensége a politikában is bekövetkezhet, emiatt például az Európai Közösség egyes népei kisebbségnek érezhetik magukat. Az előadások után vitában Hódi Éva, Hódi Sándor, Molnár Csikós László, Kugler Nóra és Láncz Irén vett részt.