Moholon, 2013. október 5-én
Felcsendült a magyar nóta

    Mit is jelent számunkra, falusi embereknek a magyar nóta? Erről aztán igen sokat lehetne beszélni, írni. Hiszen a magyar nótában van a magyar ember szíve, ha kell akkor mulatozás közben boldog, bús, sír vagy éppen emlékszik azokról akiket nagyon szeret, vagy már elvesztett. De hogy ezt a mulatozást mennyire feledtük el, vagy hogy mért nem ápoljuk e  gyönyörű magyar kultúránkat? Sok választ adhatunk. De hogy melyik a megfelelő, azt mindenki  saját akaratából töntse el., hiszen van elég válasz amiből válogathatunk.
    Mi moholiak hónapokkal ezelőtt eldöntöttük, hogy megpróbáljuk a magyar kultúrát felébreszteni „Csipkarózsika” álmából, ha órára is, de megpróbáljuk. Sok munkánk, sok szervezés volt e akaratunk mögött, de most hogy már túl vagyunk rajta, bátran kijelenthetjük, hogy megérte!
    Hiszen 140 ember összejött azért, hogy velünk nótázzon, felelevenítse gyermekkora szép dallamos nótáit, vagy nem épp nem oly szép emlékeit az életről az elmúlásról. Az pedig hogy mi a magyar nóta, Wass Albert Magyarok dalolnak című gyönyörű versében elmondja:
    Hegedűjén a magyarnak
    úgy zokog a magyar nóta,
    mint hogyha egy egész nemzet
    eltemetett álma volna.
    Akárcsak a magyar rónák
    szívdobbanása lenne,
    olyan mindegy, hogy az öröm
    vagy a bánat sír föl benne.

    Mert a magyar mindig sírhat,
    mert a magyar mindig árva,
    akár gondol szeretőre,
    akár gondol temetőre,
    akár gondol a hazára.

    Magyarnóta estünkön hét előadó lépett a színpadra, képviselve ezzel a népdalokat, a régi magyar nótákat valamint a napjainkban is igen kedvelt nótákat.
    „A magyarnóták különlegességei, amelyek  szép és igényes dallamúak, értékes szöveggel igényes előadásmódot kívánnak meg, ezek olyan "gyöngyszemek", amelyekből a magyar kultúra büszkén viselhető ékszereit hordhatjuk.”
    A műsort kezdetén Világos Tibor köszöntötte a közönséget, majd őt követve Pásztor István, a tartományi Képviselőház elnöke szólt az egybegyűltekhez és kívánt jó szórakozást.
    Ezt követően elkezdődött műsorunk, amelyen először a moholi nyugdíjas egyesület vegyeskórusa lépett színpadra és egy nótacsokorral bűvölte el a közönséget. Őket Nagy Rózsa, Törölfaluról érkezett vendégünk követte, aki két népdalcsokrot adott elő. Ahhoz hogy a magyar nóta és a magyar kultúra életben maradjon, utánpótlásra is szükség van, az utánpótlást pedig Kis Kővágó Patrik képviselte. Ő hegedűn játszott és adta elő saját összeállításában a dalcsokrot.
    A műsor második felében a már jól ismert vajdasági nótaénekesek léptek színpadra. Először a zentai Máté György, őt az adai Molnár Csikós Gábor követte. A nótaénekesek után a csókai II. Rókóczi Ferenc Magyar Művelődési Egyesület férfikara lépett színpadra, bordalokat énekelve, az est utolsó fellépője pedig a csantavéri Kozma Inci volt, aki kitűnő hangulatot, és néha könnyeket is csalt a közönség szemébe.
    A finálénál az összes fellépő felvonult a színpadra, és együtt énekelte a dalokat, amit a közönség állva, tapsolva jutalmazott. Azt azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a szép este nem jöhetett volna létre, ha nincsenek támogatóink, és nincs lelkes közönségünk.
    Köszönet a támogatóknak, a fellépőknek és nem utolsó sorban a közönségnek!

Józó Kis Kővágó Mónika