Március 15-ei koszorúzási ünnepségek Adán és Moholon
ÖSSZETARTÁS, ÉRDEKEGYESÍTÉS (Ada)
LEGYETEK BÜSZKÉK MAGATOKRA (Mohol)
A magyar forradalom és szabadságharc 161. évfordulóján Adán is, és Moholon is koszorúzási ünnepségeket tartottak a temetőkben, ahol Adán az 1849. februárjában Zentán lemészárolt adai és más polgárok emlékére állított keresztnél helyezték el az önkormányzat, a pártok és a civil szervezetek koszorúit, Moholon pedig a néhány éve felállított és felszentelt kopjafánál koszorúztak az önkormányzat és a magyar pártok, valamint a szabadkai magyar főkonzulátus képviselője.
Az adai megemlékezés március 14-én volt a temetőben, ahol a mintegy 100 polgár mellett megjelent Bilicki Zoltán, Ada község polgármestere, Világos Tibor, alpolgármester, Csonka Áron, az adai KKT elnöke, és vendégként itt volt Knézi Péter, Óbecse polgármestere is.
Ada: a Magyar Koalíció: Györe Béla, Csonka Áron és Tóth Róbert koszorúz
Mohol: a Magyar Polgári Szövetség koszorúja:
Sass Tamás és Rácz Szabó László
Önkormányzat: Búcsú Attila és Bilicki Zoltán koszorúzott Moholon
Az Asszonykórus által előénekelt himnusz és szavalat elhangzása után dr. Miklós Péter történész, a szegedi Móra Ferenc Múzeum tudományos munkatársa tartott hosszabb történelmi visszatekintést. Hangsúlyozta, hogy „1848, a kokárdák, a Nemzeti dal, Kossuth, Széchenyi üzenete arra int bennünket, hogy mennyire fontos a célok és az érdekek egyesítése. Az 1828-tól kezdődött reformkor a 48-as forradalomban és az április 11-én meghozott, a polgári Magyarország alapjait lerakó törvényekben csúcsosodott ki. Ez pedig érdekegyesítés. Az első független, felelős magyar kormány magába tudta tömöríteni az evangélikus, szlovák származású, középnemesi jogászt, szabad értelmiségi munkát végző Kossuth Lajost, Magyarország egyik legnagyobb birtokosát Esterházy Pál Antal herceget. Ebben a kormányban ült Deák Ferenc, Eötvös József és Széchenyi István, a korszak politikai életének legnagyobb szereplője, később „a legnagyobb magyar”. Ők különböző politikai irányzatokat képviseltek. Voltak ellentétek is köztük, de abban az egy pillanatban, 1848 márciusa és 1949 augusztusa között félre tudták tenni az ideológiájukból adódó ellentéteket és meg tudták fogalmazni azt, amit nem lehet elégszer hangsúlyozni, a magyar történelem legnagyobb tanúságát, az érdekegyesítést... Ha felismernénk, hogy feladva egyéni érdekeinket, együtt tudunk működni, akkor hegyeket tudnánk megmozgatni.”
„Összefogás ha van, akkor nagyon sokminden van!” – kapcsolódott ezután a témához és a gondolathoz Kalmár Ferenc, a KDNP országos alel-nöke, aki – elmondása szerint – már negyedik alkalommal járt Adán és beszédében most is összefogásra buzdított. A beszédek után Gruber Ferenc sorban szólította a koszorúzó civilszervezetek és az önkormányzat, a pártok képviselőit, akik főhajtással helyezték el virágaikat az emlékmű talapzatánál. Az adai önkormányzat koszorúját Bilicki Zoltán polgármester és Világos Tibor alpolgármester, a Demokrata Pártét Búcsú Attila és Nacsa István, a VMSZ-ét a fiatal tagok vitték, de koszorút hozott Knézi Péter óbecsei polgármester, a Millecentenáriumi Emlékbizottság, a Vadvirág, az Aranykapu, a Magyar Koalíció, az Eugen Hírügynökség és a magánszemélyek virágot is.
Ada: Kalmár Ferenc, Bilicki Zoltán, Miklós Péter, Csonka Áron, Világos Tibor
Moholon a Demokrata Párt nevében Tóbiás József és Tóth Tamás koszorúzott
Az ünnep napján, március 15-én a moholi temetőben jött össze emlékezni és a hősök előtt tisztelegni szintén mintegy 100 polgár, az önkormányzat, a pártok és a civil szervezetek képviselői. Baranyi Zsuzsanna konferálására elsőként Barát Gábor, helybéli plébános mondott fohászt a 48/49-es hősök üdvősségére: „Mindenható örök Isten, alázattal borulunk Szent Fölséged elé, hogy a harctereken elesett hős testvéreinkért könyörögjünk. Te láttad küzdelmüket, aggodalmukat, szenvedésüket és vérük hullását. Irgalmazz nekik és adj megnyugvást az örök békesség honában!
Kegyelmedbe ajánljuk őket, Urunk, Istenünk, ismerd el őket teremtményeidnek, magadénak. Isteni Megváltónk, Jézus Krisztus, a Te mondásod ez: nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint aki életét adja testvéreiért! Akikért most imádkozunk, nem kímélték magukat, életüket áldozták értünk, a mi épségünkért, szabadságunkért és testi, lelki javainkért. Tekints rájuk kegyesen és részesítsd őket kereszthalálod végtelen értelmében!
Nekünk pedig add, hogy a drága vérrel megszerzett és megvédett hazát odaadóan és önfeláldozóan szeressük, érte dolgozni meg ne szűnjünk. Add, hogy a hősök véréből és áldott emlékéből a komoly kötelességteljesítés, a hősies áldozathozatal szelleme áradjon ránk!
Adj csüggedetlen szívet, hogy a harctereken elesett honfitársaink nyomában magyar hazánkért mindent megtegyünk, törvényeid és tanításod szerint éljünk, dicsőségedre és embertársaink javára. Amen.”(Miatyánk.)
Sass Tamás, a Magyar Polgári Szövetség alelnöke magyarul és szerbül felolvasott beszédében, a forradalmárok tetteinek dicsőítése mellett kiemelte: „Mi ígéretet tettünk a polgártársainknak, Ada község lakósainak. Nem szabad, hogy elveszítsük a bizalmukat… El kell határolódnunk minden olyan megnyilvánulástól, ami kárt okozhatna a vajdasági magyaroknak és Ada község minden polgárának.”
Barát Gábor, plébános, Mohol
Bartuc Bettina, diák, Mohol
Sass Tamás, az MPSZ alelnöke, Mohol
Bartuc Bettina középiskolai tanuló ezután Petőfi Sándor: Még kér a nép című versével szerzett közmegelégedést, majd dr. Félegyházi Péter, szabadkai főkonzul olvasta fel Gyurcsány Ferenc levelét. Utána következett a koszorúzási ünnepség fő szónoka, Rácz Szabó László, az MPSZ elnöke, aki ihletett beszédében arra emlékeztetett, hogy „legyetek büszkék magatokra!” (legyetek büszke magyarok), hisz a nyelvek nyelvét beszélitek, a 18-20 ezer éves magyar nyelvet, amire a még régebbi kultúránk épül, és amit minden áron meg kell őriznünk és védenünk!
Mindkét ünnepség felemelő, ösztönző érzéseket sugallt, az üzenetét pedig alkalmasint majd számon is kérhetjük politikusainkon!
Képek és szöveg: Király János
VMSZ farsangi bál
A VMSZ Ada községi szervezete 2009. február 27-én pénteken farsangi bálat szervezett a párt adai, moholi és törökfalusi szervezeteinek tagsága, a támogató tagok és a szimpatizánsai részére. A rendezvényen, amelyre a moholi Csobolyó Művelődési Egyesület zsúfolásig megtelt nagytermében került sor, részt vett a VMSZ két alelnöke Dévavári Zoltán és ifj. Juhász Bálint is. A jó hangulatról Aranyos Lajos zenész gondoskodott, a kitűnő vacsorát pedig Raffai József készítette el. A résztvevők egybehangzó véleménye az volt – és ez egybeesett a szervezők céljával is –, hogy szükség van hasonló jellegű rendezvényekre, amelyeken a polgárok kötetlenül tudnak beszélgetni, barátkozni egymással, és ahol hasznos ötleteket tudnak adni a párt, illetve a város vezetésében résztvevő politikusoknak is.
Hét Határ
Ada Község Képviselő-testülete a 2009. március 16-i ülésén elfogadta azt a határozatot, melynek értelmében községünk csatlakozni fog a HÉT HATÁR Határon Átnyúló Önkormányzati Szövetség a Kárpát-medencében Közhasznú Egyesülethez.
Ennek a szervezetnek a megalakulását Európa-parlamenti képviselők kezdeményezték még 2007-ben. Működési területéhez a Kárpát-medencében levő országok tartoznak, székhelye és központi irodája pedig a magyarországi Visegrádon van. Az egyesület alapvető célja a határ menti települések közötti szorosabb együttműködés elősegítése, ezáltal az EU előírásainak, elvárásainak is megfelelő régiófejlődés, az esélyegyenlőség, a versenyképesség növelésének előmozdítása.
Az együttműködés kiterjed az önkormányzati feladatkörök mindegyikére. Az Európai Unióhoz már csatlakozott országok esetében a működési területtel való hatékony együttműködés előmozdítása, a csatlakozás előtt álló országok esetében a működési területen a folyamat elősegítése, támogatása.
Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független. A tevékenységek többsége a szakmai bizottságokon keresztül valósul meg, amelyek közül állandó jelleggel 4 bizottság működik: Európai Ügyek Bizottsága, Regionális Együttműködési Bizottság, Gazdasági és Pályázati Bizottság, Ellenőrző Bizottság. A községnek ezt a határozatát a Szerb Kormánynak is jóvá kell hagynia, attól az időponttól lesz Ada község is teljes jogú tagja ennek a kárpát-medencei önkormányzati szövetségnek.
SOK ÉV UTÁN…
Mindennapi életünkben a munkás hétköznapokat szebbé teszik az ünnepek, legyenek azok családi, társadalmi, vagy esetleg nemzeti ünnepek. Nagy szükség van ezekre az eseményekre, ugyanis ilyenkor megállunk, visszapillantunk és értékelünk. Ha családi az ünnep, akkor őszinte szeretettel kívánunk az ünnepeltnek boldogságot, egészséget. A társadalmi ünnepek alkalmával egy ország népe ad számot egy periódus sikereiről vagy kudarcáról. A nemzeti ünnepekkor viszont egy nemzet nagy, esetleg sorsdöntő történelmi eseményei elevenednek meg, s azok sugallnak kitartást, erőt, együvé tartozást, az egy nemzethez tartozó közösségeknek, egyedeknek.
Egy ilyen nap minden évben március 15-e, hiszen a világnak bármely részén él is egy magyar, megdobban a szíve, és tisztelettel, mély megbecsüléssel gondol azokra az elődökre, akik a nemzet jobb jövője érdekében vállalták a harcot.
Ezen kívül az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ünneplésének, minden március 15-én, van külön üzenete is. Az idén, ha figyelmesen követjük az ünnep eseményeit, feltűnik, hogy minden megemlékezésen az összefogás hangsúlyozása csengett ki, az ünnepi beszédekből. Erre valóban nagy szükség is van, mely mindannyiunk óhaja, hiszen ha a sok jó eszme, érzés, gondolat összeadódik, nagyot alkothat, újat teremthet. Ez a gondolatiság érződött az idén az adai ünnepi megemlékezésen is, s adta meg az ünnep méltóságát. Hosszú idő óta nem jöttünk ennyien össze az adai katolikus temetőben az emlékkeresztnél, majd a színházteremben, hogy együtt ünnepeljünk.
Az 1849-ben elesett hősök emlékkeresztjénél Dr. Miklós Péter történész, a szegedi Móra Ferenc Múzeum tudományos munkatársa tartott történelmi visszapillantást a forradalom eseményeire, Kalmár Ferenc a KDNP országos alelnöke, inkább a mai élet problémáiról szólt, s a jövő feladatairól beszélt. Az ifjú előadók szavalatai, a Himnusz és a Szózat eléneklése, és a megemlékezés sok-sok virága, valóban szívet-lelket melengetően hatott a koratavaszi napsütésben.
Az ünneplés a színházteremben folytatódott. Már a fogadtatás is jól sikerült, hiszen az adai Brass Dance Band Fúvószenekar dallamai messze hangzottak. A színházterem megtelt az érdeklődő ünnepi közönséggel. A Himnusz elhangzása után, a Musica Humana Kamarakórus Kossuth-nótákkal és forradalmi dalokkal szórakoztatta a közönséget. A Vadvirág Hagyományápoló Kör irodalmi-zenei összeállítása is elnyerte a vendégek tetszését, amely tartalmilag, hangulatilag méltó volt az ünnephez.
Az előadást a Brass Dance Band Fúvószenekar zárta, amely zeneszámaival vastapsra hangolta a közönséget.
Igazán elismerés, dicséret és köszönet illeti a szervezőket, szereplőket és minden résztvevőt, akik munkájukkal emlékezetessé tették ezt a szép ünnepet.
Szabó Szabados Ilona
A tisztánlátáshoz igazmondás is kell!
Nem tudja ezt Györe Béla, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) Ada községi tanácsnoka, mert az adai KÖRKÉP mellékletének 2009. februári számában megjelentetett cikkében valótlanságokat állít, azaz hazudik, amit nagy mellénnyel demagóg módon a LÁSSUNK MÁR TISZTÁN címmel próbál hitelessé tenni. Rákosi Mátyás is megirigyelhetné a „leleményességét”.
MIRŐL IS VAN SZÓ?
Nem mond igazat, amikor azt állítja (idézem): „a Rácz Szabó-féle Magyar Polgári Szövetség adai képviselői ebben a vitában a demokratáknak fogták pártját „.”
Ezzel a hazugsággal arra utal, hogy a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) adai képviselői nem szavazták meg az általa eső után köpönyegként benyújtott javaslatot, amellyel a szerbiai képviselőház által 2008. 12. 22-én meghozott törvény ellen akart ágálni 2008. 12. 29-én, vagyis 7 nappal lekésve az utolsó vonatot is.
Bárki láthatja, hogy Györe úr akkor is hazudott, amikor azt állította írásában, hogy javaslata időben nem késett el. Szerinte „az akkor még meg nem hozott” bírósági törvény ellen kellett volna támadni az adai Községi Képviselő Testület december 29-ei ülésén. Györe Béla, aki az adai Községi Képviselő Testület tagja, egy egész község irányításában vesz részt, sok ember és millió dinár sorsa feletti döntéshozatalban egy a huszonkilenc meghatározó ember közül, azt sem tudja, hogy ugyanabban a hónapban a 22-e előbb van, mint a 29-e, amit az óvodások is felismernének. El kellene ezen gondolkodnia, és jól tenné, ha elemezné képességeit. Jó lenne az is, ha nemcsak kijelentéseket tenne, hanem tényekkel alá is támasztaná őket, ahogyan az MPSZ teszi.
MI AZ IGAZSÁG?
Igaz, hogy a törvény elfogadása körüli történések egyértelművé tették, a Magyar Koalíció nem sok vizet zavar a parlamenti döntéshozatalban – pontosan úgy, ahogyan erre a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) még a választások előtt figyelmeztette a magyar közösséget – hiszen egy újcsettintéssel helyükbe állt az LDP.
Ebből következően a Magyar Koalíció csak a simulékonyságával, szolgalelkűségével szerezhetett meg néhány (feleannyit sem, amennyit ígért) posztot a felsőbb szinteken, amelyeket most azzal fizet ki, hogy elárulja magyarság alapvető érdekeit. A módszere, pedig az, hogy porhintésként csak látszat érdekvédelmet folytat. Bizonyíték erre az említett törvénnyel „szemben” folytatott Magyar Koalíciós „harc” is. A Magyar Koalíció parlamenti képviselői ugyan tettek ellenjavaslatokat a törvénnyel szemben, de siettek alázatosan kijelenteni – jóval a szavazás előtt –, hogy ők akkor is támogatni fogják a szerb hatalmat, ha mégis meghozza a Györe tanácsnok által is nagyon rossznak mondott törvényt. Ilyen gerinctelenség láttán, vajon miért vette volna bárki is, figyelembe a Magyar Koalíció képviselőinek egyetlen szavát is?
Következésképpen, lehet szidni és gyűlölni a Demokrata Pártot a törvény miatt, de jobban tenné a Magyar Koalíció, ha eltakarná az arcát, és szégyenteljesen hallgatna.
MIT TETT A MAGYAR POLGÁRI SZÖVETSÉG (MPSZ) az egyetlen délvidéki magyar párt, amely a saját nevével ki mert állni a választók elé?
2008. 12. 04-én a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) frakciója javasolta a zentai Magyar Koalíciós (polgármester), Demokrata Párt (KKT elnök), G17 pluszból álló önkormányzati vezetésnek, hogy vegye napirendre a törvénytervezet elleni fellépést. Követeljük közösen (minden párt és érintett község), hogy Ada, Zenta, Magyarkanizsa, Csóka alkosson egy bírósági körzetet.
2008. 12. 10-én a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) zentai polgármestere írásban vetette el a javaslatot, azzal indokolva, hogy elkésett az ötlet.
2008. 12. 22-én (eső után köpönyeg) a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) december negyedikei javaslatát sürgősségi eljárással a zentai hatalmi koalíció sajátjaként bemutatva mégis napirendre tűzte. Ők se jöttek rá, hogy ha negyedike késő volt, akkor 22-e még később van. Úgy tűnik, hogy általánosan jellemző a Magyar Koalícióra a következetlenség. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) ettől függetlenül megszavazta a napirendi pontot.
2008. 12. 29-én a törvény elfogadása után 7 (az MPSZ kezdeményezésétől számított 25) nappal később jutott eszébe Györének a zseniális ötlet, miszerint Adán is napirendre kellene tűzni a kérdést.
A Magyar Polgári Szövetségre (MPSZ) meg azért haragszik, mert nem vállalta fel a látszatpolitizálást.
A KIALAKULT HELYZETBEN, MIBEN LÁTJA A MAGYAR POLGÁRI SZÖVETSÉG (MPSZ) A MEGOLDÁST?
Miután a parlamenti Magyar Koalíció elszúrta a dolgot, a törvény meghozatala után már semmi értelme politikai nyomást gyakorolni a parlamentre azzal, hogy Adán a Községi Képviselő Testület nekiesik a Demokrata Pártnak és a törvénynek. Ennek a módszernek az ideje lejárt, és jó ideig még nem vehető elő.
Aki komolyan gondolja a törvény megváltoztatását, az nem könyörög, mint a sírós kisleány, ahogyan Györe Béla, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) képviselője teszi, hanem alkotmánybíróság elé viszi a rossz törvényt. A könyörgésnek egyébként sincsen értelme, mert mint láttuk, azzal a törvény meghozatala előtt is csak lejáratta magát a Magyar Koalíció.
KÖVETKEZTETÉS:
Első olvasásra kétséges volt, kire értette Györe Béla azt a kijelentését, hogy „Most szavazóik jól láthatták, kár volt rájuk szavazni – remélem, levonják a megfelelő következtetést és legközelebbi választások alkalmával, nem bízzák a kecskére a káposztát.”, de most már teljesen világos, hogy csakis saját magára és a Magyar Koalícióra gondolhatott.
Sass Tamás,
a Magyar Polgári Szövetség alelnöke
A Politikai Krónikában közölt cikkek nem a szerkesztőség álláspontját tükrözik.
Članci objavljeni u „Političkoj hronici“ ne predstavljaju mišljenje uredništva.
A Körkép szerkesztősége
Uredništvo „Panorame“ |
