AZ ADAI EGYHÁZKÖZSÉG TÖRTÉNETE - II.

    Az 1522. évben ezek a lakosok 124,5 kepe, 1 kereszt és 163 kéve gabonát adtak az adóba, és Török András szérűjére hordták be dézsmaként. Ezek az adatok azt mutatják, hogy ekkora adóval ez a község igen jelentős település volt a Tisza mentén.
    Van egy olyan adatunk is, hogy Asszonyfalva 1440-ben a becsei várhoz tartozó Branković-birtok volt, aki azt 1441-ben Birinyi Pálnak adományozta. 1442-ben Stevan Lazarević, majd ismét Đurađ Branković birtokaként említik, akik Zsigmond királytól ajándékba kapták. Zsigmond király lánya ugyanis beházasodott a szerb uralkodói családba és Óbecsétől Egerig (nadrágszíj alakban) településeket vitt hozományként, amelyek így szerb tulajdonba kerültek.
    Az első térképészeti adatok községünk elődeit Peszérnek és Asszonyfalvának jelölik. Az első térkép a Tabula Hungariae, Magyarország első fennmaradt nyomtatott térképe, amelyet a magyar Lázár deák készített 1528-ban, aki Bakócz Tamás esztergomi érsek környezetében élt és dolgozott. A munka a mi vidékünket is részletesen ábrázolja és a Tisza jobb partján Zenta után déli irányban Peszért tünteti fel egy romos templommal, majd Asszonyfalvát egy tornyos templommal. A térképet A világ emlékezete program nemzetközi tanácsadó bizottsága javaslatára az UNESCO 2007. június 19-én felvette a világ dokumentumokban őrzött örökségeinek listájára.

    A körülbelül 85x65 centiméteres térkép a 16. század első fele Magyar Királyságának állapotát és településszerkezetét mutatja be, külön színekkel jelölve a törökök által addig elfoglalt délvidéki területeket. Tekintettel arra, hogy határon kívül csak déli területeket ábrázol, készítésének célja a török elleni felkészülés, a végvárrendszer bemutatása lehetett. Részletességére jellemző, hogy az ábrázolt települések egy része eltűnt a törökökkel vívott harcok során, illetve a hódoltság idején. A térképet a tengerpart és más részek fekvése alapján az óramutató járásával ellenkező irányban mintegy 45-90°-kal elforgatták, délnyugat-északkeleti fekvésű. Legfőbb értéke a települések ábrázolása, amelyek ábrái részint jelképek, részint látkép jellegűek. Az eredeti térképről készült ábrán mindez jól kivehető.
    De van rajta még egy érdekes, fölöttébb meghökkentő tény is: az aracsi templomot egy nagy tó közepén ábrázolja! Amikor néhány éve egy kerékpártúra keretében adai felnőtt túrázókkal és diákokkal ellátogattunk az aracsi templomromhoz, Beodránál megálltunk és helybéli öregekkel beszélgettünk. Az egyikük azt mondta, hogy az ő nagyapjától hallotta, hogy náluk az a szájhagyomány járta, hogy amikor Aracsot építették, hajókkal és dereglyékkel szállították az épületanyagot a templomhoz. E térkép ezt a tényt igazolja, mert az egész aracsi környéket egy hatalmas tóként tünteti fel – közepében pedig szigetként áll a templom!
    A második eredeti műnek tekinthető nyomtatott Magyarország-térkép, amely a Tabulae Hungarie-tól függetlenül készült, a Lazius-féle Regni Hungariae Descriptio vera című térkép volt 1552-ből. Wolfgang Lazius, azaz magyarosítva Lazi Farkas osztrák humanista tudós, történetíró, térképész, orvos, egyetemi tanár volt, aki térképét a török harcokról és Magyarország leírásáról szóló történeti munkái mellékletéül szánta. Lázár deák térképének hibáit akarta kijavítani, azonban még annál is több tárgyi tévedést ejtett. Így nem csoda, hogy községünk helyén csak Peszért tünteti fel, aktív, tornyos templomot mutató jellel.

    Fridrik Tamás adai tanító az 1878-ban Szegeden megjelent Bács-Bodrogh Vármegye földrajzi, történelmi és statisztikai népszerű leírása című művében Adáról szó szerint ezt írja: „Ada török eredetű szó, magyar fordításban szigetet jelent, a város régi neve Osztrova, ez meg szláv szó, szintén annyit tesz, mint sziget.

(Folytatása következik)

Josip Štefković
Török Máté
Király János