A magyar költészet napján

    Bárhol is élnek magyarok a világban, 1964 óta ez a nap a magyar költészet napja. Évente megjelenik a Szép versek gyűjteménye a kortárs költők műveiből. A kulturális intézmények: rádió, televízió, sajtó is különbözőképpen hívja fel a figyelmet a versek szépségére, s népszerűsítik a költészetet.
    József Attila, nagy magyar költőnk születésének dátuma 1905. április 11-e, s ezt a dátumot jelölték meg a magyar költészet napjaként. Ő így vall a műalkotás nyújtotta élményéről: „szép a forrás – fürödni abban!” S valóban a vers képes a maga tömörségével egyetlen szóba belefoglalni az érzelmeit, és a fogalmait, s ezáltal átformálja látásunkat, hallásunkat érzéseinket, felfogásunkat, beszédmódunkat, sőt olvasási rendszerünket is. Babits Mihály pedig ezt vallja:
    „Mindenik embernek lelkében dal van,
    és a saját lelkét hallja minden dalban,
    és akinek szép lelkében az ének,
    az hallja a mások énekét is szépnek.”
    Nem véletlenül választottuk versmondó dátumunk mottójául ezt a szép Babits idézetet, hiszen a szép vers, a költészet valóban megszépíti lelkünket, gondolkodásunkat. A mai erőszaktól, véget nem érő vitáktól sem mentes világunkban, bizony nagy szükség van arra, hogy megnyitva lelkünket, szépnek, jónak halljuk embertársainkat, környezetünket.
    A Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület évi közgyűlésén fogalmazódott meg az igény arra, hogy kis közösségünk is emlékezzen meg a költészet napjáról. Versmondó délutánunk megszervezésekor a kötetlen formát ajánlottuk, és ezért minden benevező tanuló a legkedvesebb versét mondhatta el. „Ossza meg velünk azt az élményt, amely az övé a vers átélése és elmondása közben!” – hangzott a felhívás. Ez az óhaj azután jó talajra talált, ugyanis a szavalók felszabadult lélekkel, örömmel tolmácsolták legkedvesebb versüket. Igen változatos volt a paletta, hiszen klasszikus költőink éppúgy szerepeltek, mint a kortárs költők művei, versmondáskor a tanuló egyéniségéhez alkalmazkodva. Itt kell köszönetet mondanunk a tanárok nagyszerű munkájáért, hiszen az ő segítségük, szaktudásuk nélkül, nem lett volna igazi élmény mindannyiunk számára a versmondó délután. Külön örülünk annak, hogy a komoly mondanivalók mellett a humor is jelen volt körünkben, ugyannyira, hogy a bemutatkozások után, volt szavaló, aki még egy Fehér Klára: Bezzeg az én időmben című művéből vett kacagtató idézettel megnevettetett bennünket. Mosolygós arccal, jó hangulatban hagytuk el mindannyian a családiasnak mondható „küzdőteret” abban bízva, hogy még sok ilyen kellemes élményben lesz részünk!
    A szervezést a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesületnek, a Szarvas Gábor Könyvtárnak, a részvételt pedig a Cseh Károly Általános Iskola I. és II. részlege és a törökfalusi iskola diákjainak és tanárainak köszönhetjük. A versmondó tanulók emléklapokkal és egy-egy tábla csokival távoztak.

Szabó Szabados Ilona