FIATALOK ÍRJÁK
MLADI PIŠU
Hajni és Hadnagy
(közös fogalmazás)
A tanító néni bejelentette, hogy van számunkra másnapra egy meglepetés. Kíváncsian vártuk, hogy mi lesz az. Sok mindenre gondoltunk, de nem találtuk el. Csaba bácsi elhozta a lovait. A nagyobbat Hajninak hívják. Világosszürke, rövid szőre van. A kiscsikó neve Hadnagy. Fehér színű, barna foltokkal. Az egész osztály körülállta a lovakat, megsimogattuk, majd kockacukorral etettük őket. Végül felültünk a lovas kocsira, és egy kört kocsikáztunk.
Elbúcsúztunk a lovaktól, és feljöttünk a tanterembe. Nagyon jó meglepetés volt. Reméljük, hogy máskor is lesz ilyen.
A Cseh Károly Á. I. II. b osztálya
Aludj csak, én álmodom!
Gyönyörű, vállig érő hajad, eltakarja ibolyakék, csillogó szemeidet. Nem láthatom, mit mondasz. Itt állsz előttem… mosolyogva, szótlanul. Egy könny csordul le arcodon. A háttérből valaki a nevedet kiáltotta. Továbbra is szótlan vagy. Megfordulsz, majd elmész. Bár utánad mennék, nem tehetem… újra valaki megszólalt: ”Kicsim, ideje felkelni. Gyere, elkésünk!” Szemeim lassan kinyílnak, édesanyám áll ott előttem. Csak egy álom lett volna? Pedig olyan valósnak tűnt… Ha álom volt, mit jelentett? Á, ugyan! Nem is törődöm vele. Semmi jelentősége, lehet, hogy nem is te voltál az. Megint itt vagy. Arcodon már nem látom azt a gyönyörű mosolyt. „Mi a gond?” - kérdem. ”Valaki megbántott?” Állok válaszodra várva, de te továbbra sem beszélsz…”Gyere már, ne bambulj. Még a végén tényleg elkésünk!” -szólt újra anya. „Megyek már” - mondtam remegő hangon, és elindultam. Fejemben sok kósza gondolat… Mi lehet ez? Biztosan van valami jelentése, de talán jobb lesz elfelejteni. De nem tudom. Vajon tényleg ő volt az? Mit szeretett volna mondani? „Hé, már megint te? Szólalj már meg! Mi van veled? Te nem szoktál ilyen lenni…” Egyszer csak két gyönyörű pillangó szállt el közöttünk. Egy kék és egy rózsaszín. Megint egy pillanatra elmosolyodtál, de ez sem tartott sokáig. Elfordultál. Arcod most a kristály-kék tóvízben tükröződik. Kavicsot kezdesz bele dobálni. Leülsz a tó partjára, s némán bámulod a vizet. Egy újabb könnycsepp. A vízbe pottyan, akár csak a kavicsok, és apró hullámokat képez, arcképedet szétmossa. A víz most eltűnik. Felnézel az égre, melyet alig lehet látni a számtalan szebbnél szebb madárkától. Most ők is eltűnnek. Tisztán látni a napot. Most úgy mosolyog rám, ahogyan csak te szoktál. Egy pillanat! Hová lett? Már csak sűrű, szürke felhőket látni az égen. Zörögni kezd. Szakad az eső. Szerencsére, csak pillanatokig tartott ez az egész. A felhők lassan elindulnak. A szivárvány minden színét látni lehet. Újra hétágra süt a nap. Lassan felém fordulsz, és újra nevetni kezdesz. Veled együtt most minden eltűnik. Hogyan? Hová lettél már megint?! A busz ablakán nézem, ahogyan két kisgyerek labdázik az utcán. Pont olyanok, mint mi voltunk… Üzenetem jött. Te írtál. Ennyi áll benne: GYERE HAZA, HIÁNYZOL!
Jelena Šijački,
I-1 Karlovačka Gimnazija
Flajsman Erik, V.c rajza
Cseh Károly Általános Iskola, Ada
Itt születtem én
Itt születtem én ebben az alföldi kis falucskában Moholon. Szerény kis falu, amelyet szorgalmas és egyszerű népek laknak.
A Tisza méltóságosan folyik el mellette. Nincs olyan hét, hogy ne néznénk meg a folyót, milyen hangulatban van. Néha haragos kedvében találjuk, máskor nyugodtan és lassan folydogál. Ha nem bír erejével, kilép a medréből és ellepi a partot.
A falu utcái csendesek, néhol poros utakkal. Rendezett házikók sorakoznak takaros környékkel. Az udvarokban baromfik kapirgálnak. Az istállókban jószágok pihennek. A villanydrótokon madárhangverseny hallatszik. Esténként hallani lehet a csendet a tücsökciripelést és a békabrekegést. A falusi gyerekek tudnak csak igazán árkot ugrálni és saraskodni.
A központban büszkén magasodik az iskola. Nevét a falu szülöttjéről, Novak Radonićról kapta. Ablakain látszik az idő nyoma, mint a megfáradt szemek tekintenek a messzibe. Még sok diák fog e falak mögött nevelkedni, és lesz a második otthona.
A határban érezni a friss föld illatát. Gyönyörködhetünk a a búzatáblákban, a kukoricasorokban. Nincs jobb szórakozás, mint a dűlőúton biciklizni és pipacsot szedni. Munkagépektől hangosak a földek.
Reggelente nénikék tejeskannákkal csörögnek az utcákon. Barátságosan köszöntik egymást. Ilyen melegszívű helyen megnyugvás lakni. Nem is mondhatnám másképp: „Mindenhol jó, de legjobb otthon.”
Berec Helga 6. b
Novak Radonić Általános Iskola, Mohol
Tavaszi vásár volt az iskolában
Minden évben megrendezi iskolánk a tavaszi vásárt. Így történt ez most is.
A tavaszi vásáron a diákok saját kézimunkáikat árulják. Lázasan készülődtünk. A mi tanító néninknek nagyon jó ötletei voltak. Megmutatta, hogy kell bevonni szalvétával a kifújt tojáshéjakat. Ezután mi is nekiláttunk a munkának. Az első tojásom nem lett tökéletes, de a többi már jól sikerült. Megbeszéltük, hogy aki ráér, és szeretne papírtányért készíteni, az délután visszamegy az iskolába. Én azt gondoltam, hogy gyorsan megcsinálom a leckét, és ott leszek. A tanító néni megmutatta, hogy kell készíteni a papírtányért, és hozzáláttunk a munkához. Hétfőn és kedden is összejöttünk. Ráraktuk a tojásokra az otthon elkészített masnikat, és elkészítettük a papírtányérok hátulját. Másnap, mikor felkeltem felkiáltottam:
- Végre itt a vásár napja!
Izgatottan mentem iskolába. Második óra után Lilla, Heni, Timi és én mentünk le a tornaterembe árulni. Nagy tömeg és lárma volt. Jól kezdődött a vásár. Az első vevőnk rögtön 15 tojást megvett. Egyszer csak megérkezett anyukám és a mamám.
- Jaj, de szép kézimunkákat készítettetek gyerekek! – mondták mindketten.
Ők is sok mindent megvettek. Tudták, hogy sokat dolgoztunk. Azt is tudták, hogy a munkákért kapott pénzt az egész osztály élvezheti majd. Ugyanis a tanító nénivel a vásár után mindig közösen eldöntjük, mire költjük az összeget. Sok vevő vásárolt nálunk. A végén, ami árunk megmaradt, osztálytársunk tatája felvásárolta. Így háromezer dinárt kerestünk meg. Másnap az egész osztály egy közös kiránduláson vett részt. Boldogok voltunk, a tanító néni pedig büszke volt ránk, amiért ilyen lelkesen dolgoztunk.
Nagyon szép nap volt ez számomra. Remélem, hogy jövőre is lesz tavaszi vásár, és az osztályunk ismét lelkesen fog készülni.
Juhász Orsolya 3. c
Cseh Károly Általános Iskola Ada
