A MOZGÁS HARMÓNIÁJA A TÁNC
- Európa-bajnokságra készül az adai táncklub -
A táncművészet az emberi érzelmek kifejezésmódja térben és időben. Más szóval, a mozdulat és a hang az ember legősibb kifejezéseszköze. Jellemzője a ritmus és a dinamika, ehhez a táncművészetben még a térbeliség is hozzátartozik.
Ahol komolyan, alaposan és tervszerűen dolgoznak, ott az eredmény nem maradhat el – előbb-utóbb a siker édes ízét is megtapasztalják. Így van ez jól, mert munka nélkül nincs eredmény, viszont az eredmény még kitartóbb munkára kötelez. Kitűnő példa erre az újonnan alakított adai táncklub, a New Ada Dance.
A klub munkájáról, életéről, sikereiről és elvárásairól beszélgettünk el Orovec Bélával, a klub elnökével és művészeti vezetőjével. Röviden így mutatta be az egyesületet:
- A táncklubunk 2006 szeptemberében alakult meg, illetve szerveződtünk át, és a New Ada Dance nevet vettük fel. Kezdetben mintegy 80 tagot számlált az egyesület., hogy egy hónapos munka után már érződött a siker, úgyhogy ma már 100-120 gyerekkel foglalkozunk szinte minden korosztályban. A munka különböző alcsoportokban folyik: a társastánc, itt négy alcsoport működik, van egy mozgás-művészeti csoportunk, itt a legfiatalabb korosztály bontogatja szárnyait, van továbbá mazsorett-csoportunk, de a show-tánccsoportról sem szabad megfeledkezni, ahol hét alcsoportban dolgozunk. A közelmúltban indult be a meteor csoport, ami tulajdonképpen a tűzgolyóval való ügyeskedés, rendkívül látványos, és már néhány rendezvényen be is mutatkoztak. Noha még alapfokon művelik a gyerekek, elmondhatom, hogy Adán és környékén mi vagyunk az elsők, akik ilyen produkciókkal is dicsekedhetnek. A csapat 20 főt számlál, és reméljük, a jövőben gyakrabban is a közönség elé lépnek.
Újévi fellépésük
Az eddig eltelt időszak valóban komoly munkát rótt a gyerekekre, ők szívesen vállalták is. Mindezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy eddig kilenc bajnoki címet szereztünk különböző kategóriákban, két második helyet, és egy harmadik helyezésünk is van. A 9 bajnoki címből három országos jellegű, így a szabályok értelmében jogot szereztünk az Európa-bajnokságon való részvételre is. Ez Győrött lesz július 4. és 6. között. Azon fáradozunk, hogy a gyerekeknek ezáltal is bizonyítási lehetőséget adjunk, munkánk eredményei ne csak a határon belül maradjanak, hanem új tapasztalatszerzés céljából, no meg a megmérettetés érdekében is nagyon jó alkalom ez a győri verseny. Különben három kategóriában indulunk, a csapat létszáma pedig 38 fő.
Tudnivaló, hogy a legnagyobb támogatók maguk a gyerekek szülei. Milyen a viszony a klub és a szülők között?
- Már induláskor tudtuk, hogy mindkét oldalon megvan a kellő elvárás. A mi oldalunkról az, hogy a szülők támogassanak bennünket, a gyerekek rendszeresen járjanak a próbákra. A másik oldalon pedig figyelik, hogyan illeszkedik be a gyerek egy új környezetbe, szakszerűen foglalkozunk-e velük, milyen a gyerek tehetsége stb. Nyugodtan elmondhatom, hogy eddig egy egészséges, elfogadható viszony alakult ki a klub és a szülők között. Idekívánkozik az a megállapítás is, hogy 4-5 évenként adódik olyan helyzet, amikor egy sokat ígérő generáció fejlődik ki, amelyre számítani lehet, akik maximálisam megértik egymást. Erre a generációra ez jellemző, a szó legnemesebb értelmében együtt vannak, jól érzik magukat, és ezt már az első komoly fellépéskor is bizonyították: a múlt év decemberében Szabadkán a nemzetközi kupán négy kategóriában kétszeres bajnokok lettek. Nekünk ez újabb lendületet, a szülőknek pedig teljes megértést adott. Fontos kiemelni, hogy a tánc már maga is látványosság, a ruháknak, az öltözködésnek, a megjelenésnek fontos szerepe van. Nos, ebben a szülők valóban hatalmas segítséget nyújtanak.
Hogyan tekint a jövőre?
- Azt tapasztaltam, hogy a jövő az adott generációtól függ. Ez a generáció sokat ígér. Nincs gond a munkához való hozzáállással. Megtörtént például olyan eset is, hogy egy teljesen új koreográfiát két hét alatt a tökéletességig begyakorolták, ami kőkemény munkát igényelt. Ha ezt egy generáció meg tudja tenni, nincs az az erő, amely esetleg szétzúzná az eredményeket. Az ilyen kollektív munkának nagyon sok előnye van. Barátságokat, kapcsolatokat hoz létre, gátlásokat szabadít fel, közösségben való viselkedésre tanít, összetartó ereje van.
Az iskola ünnepén
Hova sorolná ezt a fajta, mondjuk, művelődési formát: sport vagy művelődés?
- Mivel sportoló is voltam (asztaliteniszeztem), ismerem a sport minden követelményét. Úgy tartom, hogy a sport és a művelődés azon szerencsés ötvözete, amely így egybevéve a gyerekekbe már fiatal korban bele neveli a társadalmi beilleszkedés formáit, egyéniséget nevel ki, összetartó erőt, közös munkát. A fizikális leterhelést a sporthoz sorolhatnánk, de ehhez hozzájön a lélektani elem, a zene hatása, a mozgás harmóniája, így a művelődés eleme is felfedezhető.
Néhány szót a tervekről!
- Mindenesetre készülünk az Ada napi ünnepségsorozatra, melynek keretén belül június 29.-én tartjuk Adán az első nyílt nemzetközi táncbajnokságot, amelyre bármely ország benevezhet a megadott kategóriákban. Bízunk benne, hogy nagyon sok embert megmozgató rendezvény lesz. Másnap, június 30-án egy nemzetközi táncgálát szervezünk, ahol a világ- és Európa bajnokok lépnének fel. Mi is igyekszünk az adai közönségnek is méltóképen bemutatkozni, hiszen nemsokára egy évesek leszünk. Ugyanakkor részt veszünk a munkásolimpia megnyitó ünnepségén, de már másnap Győrben leszünk a július 6. és 8.-a között tartandó Európa-bajnokságon. Mivel először megyünk ilyen rangos versenyre, nem várunk egetrengető sikert, inkább tapasztalatszerzés, tanulás a célunk. Ám ez nem jelenti azt, hogy mindent feladunk, de jövőre már biztos, hogy komolyabb elgondolással indulunk.
Végezetül néhány szót szólnék a tánciskoláról, ami mindig a szívem csücske volt. Úgy gondolom, hogy életben kell tartani ezt a kultuszt, hisz fontos, hogy a gyerek már kora fiatalon átélje az első nyilvános fellépést. Nem várható el mindenkitől, hogy éltáncos legyen, de mindenki megtanulhat táncolni, ezt az életnek egy adott pillanatában használhatja is. A huszonhat év alatt, mióta ezzel foglalkozom, egyszer sem fordult elő, hogy valaki is azt mondta volna, hogy értelmetlen, amit csinálok, ellenkezőleg, mindenki elismerően szólt róla.
Vastag János