Legújabb szám - Najnoviji brojSzerkesztõség - UredništvoAnyakönyvi hírek - Vesti od matièaraArchívum - Arhiva

2007. június

Címoldal
Ada felkészült a munkássport-olimpiára
A 9. Munkássport-olimpia szórakoztató programja
Községi hírek
Aláírták a szerződést
Folyik a hídverés
Második otthonunk a Helyi közösség
Önkormányzati eseménynapló
Képek a moholi ballagásról
Média, multikulturalizmus és Európai Unió
A mozgás harmóniája a tánc
Első díj a vásárról
Befejeződtek a felújítási munkálatok
Májusi események a Törökfalusi helyi közösségben
VMSZ barátkozási hétvége Adán
Széleskörű és eredményes aktivitás
Eredmények, sikeres programok
Közünk a zsidókhoz
Rendőrségi hírek
Nyelvi figyelő
Tanulóink írják
Hittanosok tollából
Zöld levél
Érdekességek
Kosárlabda-torna volt Moholon
A II Helyi Közösség közleménye
Agócs-karikatúra
Az adai elsőáldozók
Utolsó simítások a Munkásolimpia előtt
Impresszum

63 év ürügyén
KÖZÜNK A ZSIDÓKHOZ - III

  • Első két cikkünk nyomán több adai, sőt vidéki olvasó is jelentkezett e sorok írójánál és sok részletet alátámasztottak a zsidók által elhagyott házak, üzletek kifosztásáról, mi több újabb személyekről és újabb részletekről számoltak be. Tanúskodásukból az  is kitűnik, hogy a zsidó vagyonok „eltulajdonítói” haszonélvezői, vagy örökösei most is itt élnek közöttünk. Ez egy indokkal több, hogy szembenézzünk a terhes múlttal és megismerjük a történelmi ténye
    

Egyedülálló dokumentum: Rákosi Mátyás adai születési anyakönyvi bejegyzése. Akkor még Rosenfeldnek hívták. Később, MKP elsőtitkári minőségében Moszkvában tárgyalt, amikor Berija nekiszegezte a kérdést:
    - Rákosi, maga magyar zsidókirály akar lenni?
    Erre Rákosi azt felelte:
    - Én nem vagyok zsidó!

(Pedig az volt, íme a bizonyíték!)

Részlet az adai Izraelita anyakönyvből

    Az adai zsidó közösséget először1848/49-ben érte két súlyos tragédia, amelyről máig alig tudtak, vagy eddig hallgattak a helytörténet írói. Az egyik az 1848-as moholi zavargás, a másik pedig az adai zsidókon 1849-ben esett megtorlás.
    A moholi zavargást 1848 májusában két kétes személy, O. J. és S. J. robbantotta ki, akik akkor frissen szabadultak az óbecsei  kerületi börtönből. A Tisza menti koronakerület székhelyén, Óbecsén 1848. április 26-án hirdették ki a magyar országgyűlés új, hűbéri előjogokat megszüntető törvényét. Még aznap zavargásra került sor a városban: a nép lerombolta a tanácsházát, felgyújtotta a kerület levéltárát és mintegy 300 rabot kiszabadított a kerületi börtönből. Innen jutott a két moholi illetőségű személy is vissza szülőfalujába. Óbecséről Moholra érve – miközben az úton kiraboltak egy gyolcsos tótot – a kocsmában iszogattak, ott cimborákra leltek és felkerekedtek azzal a kitalált érveléssel, hogy az uralkodó 24 órás szabad rablásra adott írást. Megtámadták a moholi zsidó házakat és az összecsődült tömeg előtt kinyitották Offner Dávid borkereskedő pincéjét.
    Erről a korabeli újság beszámolója imígyen tudósít: „ A. J. az utcza ajtót berúgván a zsidó udvarába mentünk, hol a zsidó fiú a pincze ajtaját felnyitván…egy hordó bort hajtván fel…az utczára kihengerítették, hol már temérdek nép gyülekezvén, ott a hordóbul ittak.” Offner után Stein Jakab, majd Beck Móritz háza következett – a tömeg végül jól beborozva a piactérre ért. Itt feltörték a nagyvendéglő pincéjét „…és másról nem folyt a beszéd, mint agyon verésrül, meg gyjtogatásrul…” – „…e közben a helybeli békés lakosság a zajongók ellen felkelvén, miként, miként nem, ki nem nyomozhatni, egymás közt össze verekedett, melynek magyar részrül egy, óhitű részről szintén egy áldozata lőn.” A lerészegedett tömeg azután tömegverekedést provokált, amelyben két ember – egy szerb és egy magyar – meghalt. A zavargást kirobbantó O. J.,  - a fennmaradt rögtönítélő bírósági jegyzőkönyv szerint – így szólt a tömeghez: „menjünk a zsidókra, mert most ki az embernek vétett, szabad megverni”. A zavargást csakhamar elfojtották és a az egyik főbűnös öngyilkosságot követett el, a másikat, S. J.-t  a rögtönítélő bíróság halálra ítélte és felakasztották.
    A másik esemény az 1848-as forradalom délvidéki történetéhez tartozik. A „délvidéki szerb lázadás ellen” magyar kormányzat és hadvezetés a magyar hadsereg felszerelésére az ország polgárainak a támogatását kérte. Erre az akcióra az adai zsidóság is támogatást nyújtott (talán egyszer az is napvilágra kerül, hogy mit: ruhát, cipőt, sátort vagy valamely pénzösszeget) a magyar felkelő seregnek. Ezért, amikor 1849 februárjában a szerbek Davidovac parancsnoksága alatt Adára bevonultak, ott 60 zsidó családfőt túszként összeszedtek és Zentára magukkal vittek. Itt – az adai zsidó hitközség feljegyzése szerint – február 7-én valamenyiüket megölték, közöttük Véber Dávid adai rabbit is.
    Ennek a véres eseménynek állít emléket az adai szabadságharc-emlékmű, amelyik korábban közterületen, a Zentára vezető régi út kezdetén (az Újsornál) állt, ma pedig a katolikus temetőben tekinthető meg.
    Zsidó közösségünk története ezután egy jó ideig nagyobbára eseménytelen. 1851-ben kezdik vezetni a születési anyakönyveiket. A községi önkormányzat megalakulásakor a zsidók – bár kis számban, de mégis bekerültek a községi képviseletbe.
    1871-ben az Eötvös-féle iskolatörvény értelmében saját iskolát létesítettek két tanítóval, amire szükség is volt, mert a zsidó családokra nem volt jellemző az egykézés. A századfordulón a számuk már a 400 felé közeledett. Összetételük nagyjából megegyezett a község többi nemzetéivel: voltak közöttük vagyontalan bérmunkások és vagyonos gyártulajdonosok, szegény szatócsok és megtollasodott kereskedők, napidíjas írnokok és tekintélyes orvosok.
    A századfordulótól kezdve mind jelentősebb a szerepük Ada-Mohol gazdasági életében, de tudományos, irodalmi és művészeti pályán is kitűnően érvényesültek, aminek feltárása nagy részben még a helytörténészekre vár.

(Folytatjuk)

Király János

jun 2007.

Naslovna strana
Ada je spremna za Radničku sportsku olimpijadu
Program za 9. SORV Ada
Opštinske vesti
Ugovor je potpisan
Dnevnik aktivnosti Lokalne samouprave
Slike sa oproštajne svečanosti u Molu
Molski dobošar
Vesti iz policije
Zajedno za bolje sutra
Široka lepeza aktivnosti
Navijajmo za naše
Održan košarkaški turnir u Molu
Prva pričest u Adi
Poslednje pripreme za Radničku olimpijadu
Impresum


Design by VA