Legújabb szám - Najnoviji brojSzerkesztõség - UredništvoAnyakönyvi hírek - Vesti od matièaraArchívum - Arhiva

  2005. január

Címoldal
Volt egyszer egy Vajdaság!?
Januári gondolatok
Elfogadva a 2005. évi költségvetés
Nagysikerű élőújság Muzslyán
Muzslyai élőújság adai szereplőkkel
Két igazi sikertörténet
A farsang - vízkereszttől szárazszerdáig
Újévi fogadlamak
Itt a farsang, áll a bál!
Savanya káposzta
Modern madárijesztő, vagy valami más?
Rádiómánia
Falugyűlés Törökfalun
Számítástechnikai eszközöket kapott a völgyparti általános iskola és óvoda
Házhoz ment a Télapó
A fiskális pénztárgépekről
Gyere el hozzánk is!
Valami még hiányzik!
Budapesten jártunk
Újraszerveződött a VMSZ Adán
Az epekő
Almaecet, a természet ajándéka
LV. Zöld levél
Nyelvi figyelő
Rendőrségi hírek
Hírek
Közlemények
Sport
Tarka oldal
Impresszum

SAVANYA KÁPOSZTA

    Kiskoromban anyuka, vagy a nagymama mellett állva figyeltem nap mint nap, miként készítik az ebédet, főznek vagy sütnek, és habár nem tanítgattak, ennek az eredménye az lett, hogy ma, amikor szeretteim elhaltak, és nagyobbára magamra maradtam, nem esik nehezemre valami finom paraszteledelt főzni vagy sütni.
    Igaz, nem mindig sikerül olyan jóra, vagy szépre sütni, főzni, vagy csavarni a készülő étkeket, ahogyan ezt ők tudták, de ezt nem veszem zokon, csak ilyenkor még nagyobbra értékelem az ő elvesztett tudományukat. Vagy mégsem veszett el minden?
    A minap az adai Pipacs utcában jártam, amikor is egy nagykapun, nejlonzacskóba csavart kartonlapon olvastam a címben szereplő szöveget, és nem haboztam, benyitottam, vásároltam egy hasábot.

Király János felvétele

    Otthon ért az igazi meglepetés. Szétfejtve a káposzta leveleit, láttam, hogy erről a káposztafejről majd kétszerannyi levél jött le, mint a korábbi piacon vásároltakról, és annyira finom volt az anyaga, hogy olyan formás szármákat csavarhattam belőlük, mint amilyeneket annakidején a nagymama csinált. Hirtelen sok minden megvilágosodott a fejemben, és ezredszerre is rájöttem, a főzésnél is fontos az alapanyag!
    Második utam már tudatosan vezetett Bözse nénihez, azaz Tóth (Uller) Erzsébethez, a Stevan Sremac utca 9. szám alatt (a Pipacs utcában) lévő házba, és két savanyúkáposzta-hasábot vásároltam. Jó bőven mérte és olcsóbban is adta, mint a piacon. Meglepetésemre már ő is tudakozódott felőlem, pontosan tudta, kik voltak a szüleim, hol laktunk. Később ő is elmesélte tartalmas, csöppet sem könnyű életét. Aztán a káposztára tereltük a szót.

Király János felvétele
Tóth Erzsébet a hasábokkal

    - Mondja meg mindenkinek, hogy tőlem húsvétig vásárolhatnak hasábot, és háznál még olcsóbb is, mint a piacon. A minősége meg? Láthatja maga is, hogy ez igazi futaki káposzta, aminek csak a magját vásárolom a boltban a Gizikénél, a palántákat meg én nevelem, és hónapokig gondozom a káposztákat. Ez nem tavaszi, hanem őszi káposzta, ezért olyan selymes, finom a levele.
    A savanyítási receptet édesapámtól, Uller Illés bácsitól tanultam, mert szüleim minden évben savanyítottak. Semmi adalék nincs benne, csak ami szükséges: szemes bors, keménymag, babérlevél és só.
    Szezononként mintegy száz fejet savanyítok, a legszebbeket. A többit legyalulom, és úgy savanyítom be. Így nálam lehet vásárolni hasábot, vagy akár gyalult káposztát is. Mostanra a hasáboknak a felét adtam el, a hordókban van még vagy ötven, egyik szebb, mint a másik. Az idén azonban nincs annyi kuncsaft, mint máskor. Talán szegényebbek az emberek, de megnőtt a konkurencia is, egyre többen savanyítanak káposztát.
    - A háziasszonyok tudják, milyen ételeket lehet készíteni a savanyú káposztából. Nálunk most a szármának, azaz a töltött káposztának van a szezonja, de emellett lehet a savanyú káposztát tepsiben pörkölni hurkával és kolbásszal, pecsenyével, jó paradicsomos káposztának, lucskos káposztának is, kemencében, fazékban főtt káposztának füstölt hússal vagy szalonnadarabokkal stb.
    Bözse néni beszéde az élettapasztalatok kimeríthetetlen forrása, mindent tud, amit egy háziasszonynak tudnia kell. Noha csak két osztályt végzett, ösztönösen tudja, hogy termékét hirdetni kell, és maga írta a cédulákat, amiből egyet a nagykapura ragasztott, a másikat pedig a ház előtti diófa nyakába tette. Végigjárta a falusi lányok-asszonyok bejárható életállomásait: volt cséplőgépi munkáslány, kendergyári munkás Zsablyán, tojás- és tyúkszedő, amiket aztán Belgrád piacain árult, utána meg járt külföldre feketézni is.
    Férje Tóth Herédi Imre zsablyai születésű, rokkantnyugdíjas. Munka közben rádőlt egy betonoszlop, és annak a következményeit viseli ma is. Bottal jár, de nem akármilyennel.
    - Édesapámnak, Illés bácsinak a 14-es háborúban lövés érte a bokáját, utána sántított, legtöbbször bottal járt. Juhász volt a zadrugában, ott készített magának egy különleges botot. Egy kos szarvát dolgozta a fára, a végébe meg szöget tett, hogy ne csússzon. Amikor meghalt, a botját elfelejtettük betenni a koporsóba, pedig be kellett volna. Így a bot itt maradt a gangdeszkán, most a tata használja, az udvaron.
    Van három lányuk és több gyönyörű szép unokájuk, akiknek a fényképeit előszeretettel mutatja. És, ahogy már mondtam, Bözse néni sok mindent tud az adaiakról, viselt dolgaikról. Ha elfogy a savanyú káposztám, újból el kell menni hozzá, és akkor talán majd sorba vesszük a többi témát is a poros cséplőgépekről, a kenderáztatásról. A tojászedősködésről.

Király János

januar 2005.

Naslovna strana
TV emisija ZNANJE -- IMANJE u Adi
Radnička sportska olimpijada u Adi
Vesti iz policije
Impresum


Design by VA