Nyelvi jogaink Szerbiában

    Múlt hónapi számunkban hírt adtunk róla, hogy a Magyar Nemzeti Tanács anyanyelv-használati útmutatót nyomtatott és most néhány folytatásban ebből a brosúrából közlünk szemelvényeket. (Brosúrát ingyen kaphatnak a könyvtárban.)

A SZERB KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA
(SZK Hivatalos Közlönye, 2006/98)

A sajátosság megőrzésére való jog
79. szakasz

    A nemzeti kisebbségek tagjainak joguk van: a nemzeti, etnikai, kulturális és vallási sajátosságaik kifejezésére, őrzésére, ápolására, fejlesztésére és nyilvános kifejezésére; jelképeik nyilvános helyeken való használatára; nyelvük és írásuk használatára; hogy azokban a környezetekben, ahol az összlakosság jelentős számarányát képezik, az állami szervek, a közmegbízatással felruházott szervezetek, az autonóm tartományok és helyi önkormányzatok szervei anyanyelvükön folytassák az eljárásokat; az anyanyelvű oktatásra az állami és az autonóm tartományok intézményeiben; oktatási magánintézmények alapítására; saját nyelvükön használni családi- és utónevüket; azokban a környezetekben, ahol az összlakosság jelentős számarányát képezik, a hagyományos helyi elnevezéseket, az utcaneveket, a településeket és topográfiai jeleket saját nyelvükön kiírni; saját nyelvükön teljes körű, kellő idejű és elfogulatlan tájékoztatásra, ideértve az értesítések és eszmék kifejezését, fogadását, közlését és cseréjét is; saját tömegtájékoztatási eszközeik megalapítására, a törvénnyel összhangban.

I. Miért készült a kiadvány?
    E tájékoztató kiadvány célja, hogy a Magyar Nemzeti Tanács jobban megismertesse a szerbiai magyar nemzeti közösség tagjait a nekik járó nyelvhasználati jogokkal. Hogy bátran élhessünk nyelvi jogainkkal, ahhoz tudnunk kell, hogy melyek is pontosan a jogaink és milyen kötelezettségeik vannak a hatóságoknak, intézményeknek.
…
    Közel egy évszázada élünk kisebbségben. Ez idő alatt bebizonyosodott, hogy a magyar nyelv képes fennmaradni mind a tömbben, mind a szórványban. Bizonyítást nyert az is, hogy semmiben sem veszélyezteti nyelvünket, önazonosságunkat, büszkeségünket, ha tisztességesen megtanulunk szerbül is. Viszont nem felejthetjük el, hogy csak közösen, egymást segítve tarthatjuk fenn a magyar nyelvet!

II.  A hivatalos nyelvhasználatról általában
    Szerbia alkotmánya értelmében az egész ország területén a szerb nyelv és a cirill írásmód van hivatalos használatban, de más nyelvek, illetve írásmódok (mint a mi esetünkben a latin írásmód) is kaphat ilyen rangot, ha megfelelnek a törvényben előírt követelményeknek. Eszerint a szerb nyelv és latin írásmód párosítása sem alkotmányos kategória többé, hanem a községek alapszabályzatának (statútum) előírásától függ.

Mi a hivatalos nyelvhasználat?
    Hajlamosak vagyunk összekeverni a hivatalos nyelvhasználatot a hétköznapi nyelvhasználattal, pedig lényeges különbség van köztük, mind a jogainkat, mind az állam velünk szemben való kötelezettségeit tekintve is. A nyelvhasználat a mindennapi élet bármely területén való nyelvhasználatot jelenti a boltokban, a családban, médiában, oktatásban, közlekedésben, kultúrában és másutt. A magyar nyelv és írás hivatalos használata viszont bizonyos községek, illetve települések területén (valamint a vajdasági tartományi szervek munkájában) lehetőséget ad arra, hogy az állampolgárok akár írásban, akár szóban magyarul kommunikáljanak a hivatalos szervekkel, hogy a környezetükben magyar nyelven is megjelenjenek a nyilvános feliratok (például utcanév-táblák, közértesítések vagy egyéb intézménynevek), két (akár több) nyelven kapjanak közüzemi számlákat, köziratokat, vagy magyarul védjék jogaikat.

Csak a község/város egész területére, vagy egyetlen település/helyi közösség területén is bevezethető a magyar, mint hivatalos nyelv?
    Igen, amennyiben csak a település vagy helyi közösség lakosságának legalább 25%-a magyar. Mindig az utolsó népszámlálás adatai a mérvadóak; és habár a vajdasági magyar közösség létszáma állandóan csökken, ez nem jelenti azt, hogy a magyar nyelvet törlik a hivatalos használatból ott, ahol a magyarok százalékaránya a törvényes cenzus alá esik. Szerzett jogról van szó. Egyébként Újvidéken, ahol a magyarok napjainkban csak 7%-át képezik a város összlakosságának, a magyar nyelv már nem lenne hivatalos használatban.

(folytatása következik)

Király J.