Egy lakossági fórum margójára
Ma már egészen más életmódban telik az idő, mint 20, 30 vagy még több évvel ezelőtt. Ma már mások a viszonyok, a körülmények, a követelmények, mások a törvények, az előírások, amiket be kell (kellene) tartani, de nincs kinek. Vagy már annyira elfásult volna a polgár, hogy semmi sem érdekli, ami körülötte történik? Ugyan ezt a kérdést feltehetnénk a vezetésnek is (minden szinten) mert a gyakorlat azt igazolja, hogy nem igazán érdekli mi is történik ott lenn a „bázisban”. Nem kérik ki a véleményüket, nem hallgatják meg azokat az embereket, akik végeredményben a választásokon keresztül oda helyezték őket. Sokkal fontosabbnak tartják, mondjuk a jó kampány beindítását a közelgő választásokra, fontosabb a kitűnő helyezkedés, mint a választóik véleménye egy-egy adott kérdésben.
Miről is van szó tulajdonképpen?
A törvény, az előírás, az alapszabály értelmében, a demokratikus elvek alapján, a polgárok teljesebb körű tájékoztatása végett, a hatalmi szervek munkájának ellenőrzése céljából, a problémák kétoldali megbeszélések alapján történő megoldása érdekében – de még sorolhatnánk az okokat – lakossági fórumot hívott össze a helyi közösség vezetősége két okból kifolyólag: hogy formálisan (?) eleget tegyen az előírásoknak, és, hogy ismertesse a polgárokkal a múlt évben elvégzett munkákat az illető helyi közösség területén, ugyanakkor véleményezésre bocsátotta az idei évi pénzügyi tervét. Ezen kívül, ami talán a legfontosabb, a polgárok együttműködését, véleményét, észrevételeit, javaslatait kérte (volna) a közösségben felmerült problémák együttes sikeres megoldása érdekében. Tudni kell, hogy az ilyen fórumokon minden polgár (a helyi járulék fizetője) elmondhatja véleményét, beleszólhat a pénzügyi tervbe, előhozhatja saját azaz egyéni vagy szűkebb, illetve tágabb környezete problémáit. Jó ez a lakossági fórum, mert egyrészt értesülnek a helyi közösség illetékesei a terepen uralkodó helyzetről, másrészt pedig a polgár szabadon elmondhatja saját meglátásait, véleményét, ajánlatokat tehet. Ez eddig mind szép és jó. Valahogy ilyen módon kellene, hogy érvényesüljön a helyi közösség és a polgárok közötti együttműködés.
Lenne mit megvitatni a lakossági fórumokon!
Mivel a HK munkája és tevékenysége nagymértékben összefügg az önkormányzat munkájával különösképp a kommunális kérdéseket illetően, annak rendje-módja szerint, még időben, meghívót kaptak a fórumra a legilletékesebb önkormányzati tisztségviselők: a kommunális osztály osztályvezetője, a kommunális felügyelő és a kommunális gondokkal megbízott elnöki tanácsadó. A polgárok értesítése a helyi TV adón, illetve a Körképben megjelent felhíváson keresztül történt. Aki akarta megjegyezhette a dátumot, az időpontot, tudhatott róla.
Elérkezett a lakossági fórum kezdetének ideje: április 26., 18 óra. Erre az időpontra a helyi közösség nagytermében 3 (három) polgár jelent meg, valamint 6 tanácstag. Ez összesen 9 ember. Ha leszámítjuk azt, hogy a HK tanácsának tagjai mindenről értesülve vannak, az előlátott napirendi pontokat a tanácsülésen részletesen megvitatták, szavaztak rá, tehát tudomásuk van róla, akkor marad a három ember, akik a polgárok csoportjába sorolható. Rajtuk kívül a fórumon megjelent még a mezőőrök képviselője, a HK titkára és a jegyzőkönyvvezető – így már a lakossági fórumon 12 személy vett részt! Fantasztikus részvétel nemde! – egy olyan területről, ahol több mint 3000 választópolgár él, és a helyi hozzájárulást fizető munkások száma közel 1000 fő. Ugyanilyen részvételi arány volt érezhető a meghívott tisztségviselők oldaláról is, sőt még rosszabb, mert közülük senki sem jelent meg. Úgy látszik tudták az illetékesek, hogy ebből nem lesz semmi, így nem is vették a fáradtságot, hogy ellátogassanak a helyi közösségbe.
Akaratlanul is vissza kell kanyarodnunk a régi időkre, a 20, 30 évvel ezelőtti, sőt még korábbi évekre, mert akkor is tartottunk lakossági fórumot, csak akkor „választók gyűlése” elnevezéssel. Azokban az időkben a helyi közösség nagyterme sokszor kicsinek bizonyult, akkora volt a polgárok érdeklődése. Így aztán nemcsak egy helyen, hanem választó körzetenként is szerveztünk gyűléseket, mindenhol telt ház előtt. Akkor a polgár aktív részese volt a helyi közösségnek életének. Igaz ugyan, hogy azokra az időkre tehetők a villanyhálózat korszerűsítése (vezetékek cseréje), az utak kiépítése az utcákban, a járdák, a vízvezeték lefektetése, a sportcsarnok majd a medencék kiépítése de még sorolhatnák más aktivitást is. Mind olyan kérdés, ami az adott közösséget, de attól szélesebbet is, közvetlenül érintette. Akkor ezek a kérdések a fejlődést, a jobblét megteremtését jelentették. Akkor könnyű volt döntést hozni helyi közösség szinten is, hisz az óhajok, ötletek, elképzelések a polgároktól jöttek, itt már csak végrehajtani, megvalósítani kellett…
Az utóbbi időben, – ezúttal is meggyőződhettünk róla – mindjobban tapasztalható a polgárok érdektelensége az efféle tömeges megmozdulások iránt, mindannak ellenére, hogy a helyi közösség a pénzükkel „gazdálkodik”. Ugyanez a jelenség tapasztalható az önkormányzati tisztségviselők részéről is, noha jelentős anyagi terhet vesz le a községről különösen a kommunális problémák terén éppen a polgárok pénzén keresztül.
Végezetül, a helyi közösség formálisan eleget tett a demokratikus követelményeknek, a törvénynek, az alapszabálynak, megtartotta a lakossági fórumot, de hogy milyen foganatja volt, az kitűnik a fent elmondottakból.
Vastag János
