Elmúltak az ünnepek és nekem úgy tűnt, mintha kissé csendesebben, visszafogottabban ünnepeltünk volna. Még petárdából is kevesebb robbant, mint az előző években. Tény, hogy igazából ünnepelni csak felszabadultan és feszültség nélkül lehet. Sajnos, ezek a jelenségek az emberiség túlnyomó részénél mindennaposak. Sokaknál az ünnepekre való készülődés, ajándékvásárlás akkora feszültséggel és szorongással jár, hogy nem az ünnepek jövetelét, hanem inkább azok elmúlását várják. Ezek a tények elszomorítóak, és ismét elmondhatjuk, mint már annyiszor, hogy „ma már semmi sem olyan, mint régen!”
    Művelődési egyesületeinknek köszönhetően decemberben számos évzáró rendezvényre került sor, amelyeken fiataljaink bemutatták tehetségüket, és ez által vidám órákat szereztek szüleiknek, és az odalátogató közönségnek. Ezért kellene nagyobb támogatást nyújtani a művelődési és sportegyesületeinknek, hogy még több fiatal (szülői hozzájárulás nélkül) be tudjon kapcsolódni az egyesületek munkájába, hisz a fiatalokba való befektetés hatványozottan megtérül.
    A megszokott januári csendet a választási kampányok törték meg. Panaszkodhatunk mi itt mindenre, de arra biztosan nem, hogy nincs lehetőségünk választani. Nemcsak négyévenként, közben is. Ismét válaszút előtt állunk, immár sokadszor. „Európa, vagy a kilencvenes évek!” – hallhatjuk újra, meg újra. Jó lenne már egyszer véglegesíteni az útirányt, hiszen szomszédaink egyszer ezt eldöntötték, és már ott is vannak, vagy legalább is útban Európa felé.
    Ami a községünkben lezajlott választásokat illeti, a várt eredmények születtek. Külön ki kell emelni - és ami dicséretes –, hogy a szavazásra jogosultak majdnem 60 százaléka járult az urnák elé. Ha ezt a részvételi arányt összehasonlítjuk a 2004-es helyhatósági és tartományi választásokkal, most kétezerrel többen éltek a lehetőséggel. Lassan belátjuk, hogy minden szavazat számít, hiszen rólunk, a jövőnkről van szó. Az elnökválasztás után nem sok idő elteltével újból az urnák elé járulhatunk, májusban ugyanis előrehozott helyhatósági és tartományi szintű választásokra kerül sor.
    Egyben biztos vagyok: felhozatalból ezúttal sem lesz hiány, rajtunk múlik majd, kinek adunk megbízást községünk irányítására, és kiknek szavazunk bizalmat, hogy a tartományban képviseljenek bennünket. A fiataloké a jövő, ellenben nem árt odafigyelni azokra is, akik már az elmúlt időszakban bizonyítottak, és akiknek köszönhetően községünk látványos fejlődésnek indult. Majd eldöntjük, kire szavazunk, elvégre nagykorúak vagyunk.
    Választások ide, választások oda, higgyük, hogy a községünkben megkezdett nagyberuházások tovább folytatódnak. Nincs szándékomban felsorolni, melyek ezek, de egyet azért kiemelnék közülük, mégpedig a várva-várt szennyvízcsatorna-hálózat építését. Épül a fővezeték, ami Ada központja felé halad, és így nagyon sok háztartásnak reményt ad, hogy belátható időn belül rákapcsolódhassanak. A hálózat hiánya nap, mint nap nagyon sok ember életét keseríti meg. Bízunk benne, hogy év végén majd látványos eredményekről tájékoztathatjuk olvasóinkat.

Gecse István