Ingyenes részvények

    A közelmúltban fogadta el Szerbia Képviselőháza a polgárok ingyenes részvényekre és pénzbeli juttatásra való jogának, a privatizációs eljárásban történő megvalósításáról szóló törvényt.
    Ennek a törvénynek értelmében mindenki, aki 2007. december 31-ig betöltötte a 18. életévét, és fel van véve a választók jegyzékébe, valamint a törvény hatályba lépésének pillanatában szerbiai állampolgár, továbbá 2007. június 30-án állandó lakhelye a Szerb Köztársaság területén volt, aki az eddigi privatizációs eljárások során nem tett szert, részben vagy teljes egészében, ingyenes részvényekre, és aki be van jegyezve az ingyenes részvényekre jogosultaknak a Privatizációs Ügynökség által vezetett névjegyzékébe (erre egyéni jelentkezés alapján június 30-áig lehet feliratkozni a Postán), jogosultak a hat legnagyobb szerbiai közvállalat (a NIS, a Szerbiai Villanygazgaság, a Telekom, a JAT Airways, a  Nikola Tesla Repülőtér, a Galenika RT) meghatározott értékű részvényére, ill. a részvények eladásából származó dinárösszegre.
    A törvény külön hangsúlyozza, hogy a fent felsorolt feltételeknek eleget tevő polgárok mindannyian egyenlő részben kapnak majd részvényt, függetlenül attól, hogy valaki 40 évet dolgozott és munkájával hozzájárult ezeknek a közvállalatoknak a kiépítéséhez, míg mások kevesebbet, ill. még eddig egyáltalán nem voltak munkaviszonyban, továbbá, mindenki kap mind a hat közvállalat részvényeiből. A volt Potisje Szerszámgépgyár dolgozói is jogosultnak számítanak, ugyanis nem kapták meg íratott vállalati részvényeiket).
    Nagyon fontos, hogy a majdani, ingyenes részvényekre való jog nem ruházható át másokra, ill. megörökölni sem lehet. Ez azt jelenti, hogy ha valaki meghal, még mielőtt bejegyezték volna a fent említett névjegyzékbe, az örökösök nem öröklik meg az illető személy jogosultságát. Ha viszont a bejegyzés megtörtént, de még nem kapta meg a részvényeket, és az illető elhunyt, az örökösök ugyanolyan feltételekkel kapják majd meg a részvényeket, mint ahogyan az elhunyt kapta volna.
    Ha már a részvényeknél és az örökösödésnél tartunk, felhívnám a kedves olvasók figyelmét egy jelenségre, amely nem kis keserűséget és szaladgálást okoz az örökösöknek. Megtörténik ugyanis, hogy a megörökölt részvények után a részvényeket kibocsátó cég év végén osztalékot fizet ki a részvényeseinek (általában további részvények formájában), de még mindig az elhunyt személy nevére. Ilyenkor az örökösök a Községi Bírósághoz fordulnak, és kérik a hagyatéki végzés kibővítését a később kapott részvényekkel. A gond ott kezdődik, hogy a bíróság csak akkor adhat ki ilyen végzést, ha az örökösök ráakadnak olyan vagyontárgyra, amelyet még életében az elhunyt birtokolt, viszont az örökösödési eljárás során nem volt az örökség tárgya, ami ugye a mi esetünkben nem így van, mert az adott részvényeket az elhunyt már halála után kapta. Nos, utánajártunk a dolognak, és kiderítettük, hogy az örökösök a hagyatéki végzéssel egy brókercégnek vagy olyan banknak kell, hogy megbízást adjanak, amely tagja a Belgrádi Értéktőzsdének, hogy a Központi Értékpapír-nyilvántartóban a megörökölt részvényeket az örökösök nevére jegyezzék át. Ezzel a később kapott részvényeket is a végzésben meghatározottak alapján arányosan „szétírják” az örökösök között. Mindaddig, amíg nem így járnak el, hanem csak a bírósági végzés kibővítésére hagyatkoznak, tulajdonképpen nem rendelkezhetnek a megörökölt részvényekkel, nem adhatják el őket, a részvények után pénzben kifizetett osztalékot sem vehetik fel, mert a Központi Értékpapír-nyilvántartóban nem tulajdonosok, tehát nem tudják igazolni tulajdonjogukat.
    Visszatérve cikkünk témájához, nagyon fontos, hogy a megfelelő névjegyzékbe való bejegyzéstől a részvények „kézhez vételéig” a részvényekre való jogosultsággal az illető személy nem rendelkezhet, nem adhatja el, nem használhatja biztosítékként valamilyen jogügylet lebonyolítása céljából. Minderre csak akkor számíthat majd, amikor már megkapta az ingyenes részvényeket, ill. a Központi Értékpapír-nyilvántartóban részvénytulajdonosként bejegyezték.
    A polgárok a Központi Értékpapír-nyilvántartóba részvénytulajdonosként való bejegyzéstől számítva rendelkezhetnek a részvényeikkel, de legkésőbb a hat közvállalat értékesítésétől számított hat hónapon belül. A törvény úgy írja elő, hogy mind a hat közvállalat részvényei 2010. végéig elosztásra kerülnek, ebből kifolyólag a polgárok az első részvényekkel már 2009-ben rendelkezhetnek, míg a pénzbeli juttatás 2009. első felében kerül kifizetésre a polgároknak.
    A Privatizációs Ügynökség 2007. január folyamán nyilvános felhívásban pontosította, hogy mikor és hol lehet jelentkezni, a jelentkezés módját és tartalmát, valamint a jelentkezés határidejét, és ezt a Szerbiai Hivatalos Lapban, az elektronikus médiákban, a napilapokban és az Ügynökség honlapján tették közzé. A polgárok a nyilvános felhívás közzétételétől számítva legalább hat hónapon keresztül jelentkezhetnek, hogy megvalósítsák az ingyenes részvényekre, ill. pénzbeli juttatásra való jogukat.

Vastag Róbert